Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
A hírszerzés története a XVI-XX. században - Bagi Zoltán: Kémkedés a 15 éves háború időszakában Pietro Bonhomo és Nyáry Pál jelentései III. Mehmed szultán hadba vonulásáról 1596 áprilisában
KÉMKEDÉS A 15 ÉVES HÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN... más élelmiszerekkel látták el innen a több százezer főre duzzadt birodalmi fővárost. Ennek a területnek az elvesztése esetén tehát nagy élelmiszerhiány és drágaság lépett volna fel.23 Április 11-i keltezéssel Bonhomo Pálffy Miklósnak fogalmazott levelet. Ennek is egyik központi témája a szultáni hadjárat kérdése volt. Az egykori portai kö- vetségi titkár a magyar főúmak már egy kicsit árnyaltabban fogalmazott. Levelében az szerepelt, hogy a szultán magyarországi hadjáratával kapcsolatban csend van, és a segélyhadakról sem hallott semmit. Ez eddig hasonló az Ungnadnak írottakhoz, de a szövegrész további része már sokat sejtető. Bonhomo ugyanis így folytatta: ha az oszmán parancsnokok és katonai vezetők egyáltalán nem várnák a szultáni hadjáratot, akkor nem készülnének erre, s az előző évi kudarcok után nem vigasztalnák magukat azzal, hogy nem csupán az elvesztett területeket foglalják vissza, de újabbakat is megszállnak.24 Nyáry Pál egri kapitány több elfogott, török nyelvű levélben szereplő részt fordítatott le latinra, s küldte el azokat a bécsi Udvari Haditanácshoz. A „gyűjteményben” két alkalommal is szó esett a szultáni hadjáratról. Murad bég Belgrádból írta egy bizonyos budai Héder Ádámnak, hogy III. Mehmed biztosan táborba száll. Egy másik levélben, amelynek mind írója, mind pedig címzettje ismeretlen, szintén az szerepelt, hogy a szultán személyesen vonul Magyarországra. Ezt az információt azonban tovább árnyalta két másik adat. Egyrészt a híradás szerint III. Mehmed a legidősebb fiát is magával viszi a hadjáratba. Másrészt a hadi előkészületekről is szót ejtett a levél írója. Eszerint nagy mennyiségű pénzt gyűjtöttek össze az élelmiszerek felvásárlására, amely élelmet út közben, helyben szereznek be.25 Összegzés helyett A tizenöt éves háborúban 1596 volt az egyetlen olyan év, amelyben a szultán személyesen hadba vonult. Az oszmán haderő 23 napi ostrom után elfoglalta Eger várát, s az október 24-26. között lezajlott mezőkeresztesi csatában vereséget mért a Miksa főherceg és Báthory Zsigmond által vezetett Habsburg-erdélyi hadseregre. Az Udvari Haditanácshoz befutott hírek közül tehát Bonhomo és Nyáry értesülései tekinthetők a leghitelesebbeknek. Bár előbbi nem mert állást foglalni a szultán 23 Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA) Kriegsarchiv (KA) Alte Feldakten (AFA) 1596/4/3 ad. a. Bosztánzáde Mehmed efendi, sejhüliszlám 1595 január-februáijában kiadott telhiszében már beszámolt III. Murád szultánnak arról, hogy Erdély, Havasalföld és Moldva elvesztése milyen súlyos következményeket von maga után Isztambul élelmezésével kapcsolatban. Dávid - Fodor 1983. 283. o. 24 ÖStA KA AFA 1596/4/3 ad c. 25 ÖStA KA AFA 1596/4/3 ad d. 101
