Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
A hírszerzés története a XVI-XX. században - Bagi Zoltán: Kémkedés a 15 éves háború időszakában Pietro Bonhomo és Nyáry Pál jelentései III. Mehmed szultán hadba vonulásáról 1596 áprilisában
KÉMKEDÉS A 15 ÉVES HÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN... Noszvajon megtartott konferencia anyagát foglalta magába; a kötetben a kor legkiválóbb ismerői adtak számot ez irányú kutatásaik eredményeiről.16 A kémkedés és hírszerzés történetének szisztematikus feldolgozására azonban a tizenöt éves háború időszakára vonatkozóan még egyáltalán nem került sor. A 2000-ben megjelent, A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború című monográfiájában Tóth Sándor László is csak elszórtan, egy-egy hadjáratról szóló fejezet bizonyos részeiben foglalkozott a Magyar Királyságban az oszmán haderő létszámáról és támadásának irányáról elterjedt értesülésekkel, híresztelésekkel, mivel munkája fő céljául az eseménytörténet minél pontosabb és részletesebb ismertetését tűzte ki.17 Jelen írásomban jómagam sem vállalkozhatom arra, hogy a tizenöt éves háború hírszerzésének struktúráját, működését és mechanizmusait teljes egészében bemutassam, mivel ebben a témában még csupán az első lépéseket tettem meg. így mindössze arra teszek kísérletet, hogy az Alte Feldaktenben 1596 áprilisából fennmaradt három jelentésből a III. Mehmed szultán hadba vonulásáról és lehetséges támadásának irányáról szóló információkat ismertessem. * Az Oszmán Birodalom szultánjának hadba vonulása mindig is egy-egy hadjárat legmeghatározóbb eseményének számított. Ez ugyanis azt jelentette, hogy mind a portai, mind pedig az összes hadra fogható és nélkülözhető tartományi haderőnek, valamint a vazallusok segélycsapatainak is táborba kellett szállniuk. A tizenöt éves háború időszakában többször is hamis hírek keringtek arról, hogy a szultán személyesen vezeti seregeit a magyarországi hadszíntérre.18 Nehéz azonban eldönteni, hogy ezen esetekben az Udvari Haditanácshoz egyszerűen álhírek érkeztek-e be, s ezeket továbbították, vagy szándékos manipuláció történt az udvar részéről. Véleményem szerint ugyanis nem elképzelhetetlen, hogy a rendeket, a nagyobb támogatás szükségességéről meggyőzendő, a szultán személyes táborba szállásával „riogatták.” Egy példát szeretnék csak megemlíteni, amely alapján erre is következtethetünk: az 1597 decembere és 1598 áprilisa között Regensburgban megtartott birodalmi gyűlésre készített propozíció szerint a szultán újra Magyarországra vonul, és Bécset ostrom alá veszi. Ez végül is nem következett be, ám a teljes pénz16 A noszvaji konferencián elhangzott, de még általam eddig nem idézett munkák a következők: R. Várkonyi 1999. 9-33. o.; Kamody 1999. 65-83. o.; G. Etényi 1999. 83-107. o.; Kenyeres 1999. 107-117. o.; Czigány 1999. 183-197. o.; Sahin-Tóth 1999. 227-243. o.; Giró-Szász 1999. 243- 257. o.; Kerekes 1999. 257-269. o.; Korpás 1999. 269-280. o. 17 Tóth 2000. passim. 18 Pálffy 1997a. 45^16. o. 99
