Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Esztergom a II. világháború után

olvasókörben. Közbekiáltásra szóba került az államosítás, Ortutay beszéde hangzavarba fulladt, a hallgatóság kivonult a teremből." Ez volt a város véleménye. (Egyébként a ferences gimnázium végül egyházi kézen maradt.) Az iskolák államosítása után a párt a szerzetesek „likvidálását” tűzte ki célul, hogy a klerikális befolyás gyengüljön. Szupek Ferenc a megyei Oktatási Osztályon azt javasolta, hogy Esztergomból ki kell helyezni kisebb falvakba, tanyákra az olyan pedagógusokat, akik nyíltan vagy titokban templomba járnak.11 12

Egy érdekes kezdeményezés is történt városunkban: az I. számú iskola (mivel ebben az időben az iskolák csak számmal voltak megkülönböztetve) „Vörös Csillag Általános Iskola” feliratú fej- és körbélyegzőt kezdett el használni. A megyei Oktatási Osztályon dolgozó Besey László kivizsgálta az ügyet, ugyanis az iskolák névadása miniszteri hatáskörbe tartozott. Kiderült, hogy a névadás a túlbuzgó igazgató ötlete volt a párt (írásba nem adott) jóváhagyásával. Besey munkatársaival még aznap megbeszélte az esztergomi iskolák elnevezését Petőfi Sándorról, József Attiláról, Kossuth Lajosról, Balassa Bálintról, az esztergom-kenyérmezői iskolát pedig Arany Jánosról. A középiskolák is mind a magyar történelmi alakokról kapták nevüket.1'

A munkás-paraszt származású tanulók segítésére, és jobb tanulmányi eredmények elérésére az ötvenes évek elején Esztergomban a József Attila Általános Iskola igazgatója a következőket javasolta: „A munkás-paraszt származású tanulóknak a feleltetésénél jóval könnyebb kérdéseket kell feltenni, mint az értelmiségi és egyéb származásúaknak... így lehet kialakítani a bukásmentes osztályokat.”14 A falusi, városi, járási tanácsokban, de a megyei tanácsnál egyaránt az értelmiséggel szemben bizalmatlanság, mellőzés, lebecsülés nyilvánult meg.

Bády István a következőkre emlékezik ebből az időből: „A megyei sajtó több ízben foglalkozott, de nem jóindulatúan a városi problémákkal. Ilyen volt többek között az 1948. november 14-én megjelent újságban: »Az esztergomi városháza a reakció melegágya, ahol a közellátás - lakásügy korrumpált, pénzért árulják a lakásokat is. Ezeket onnan ki kell vágni, a városházán a munkaversenyt kicsúfolják.« A sajtó mindig foglalkozott Esztergommal, de mindig csak a reakciós Esztergommal. Védekezni nem lehetett, a helyreigazítás ki volt zárva. A legnagyobb védekezésünk

11 Uo. 109. Egyébként a város 13 általános iskolájából 6, mindkét polgári iskola, a 4 gimnáziumból 3, mindkét tanítóképző, és a papnevelő intézet is egyházi iskola volt. Esztergom ipartörténete. Esztergom évlapjai 1985. Szerk. Baják István et al. Balassa Bálint Társaság, Esztergom, 1985. 82.; bővebben az iskolákról Gyarmati Lajos - Nagyfalusi Tibor: i. m. 104-137.

12 Besey László: i. m. 205.

13 Uo. 208-210.

14 Uo. 192.

17