Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
Esztergom a II. világháború után
az volt, hogy az ilyen cikkekkel szemben hallgattunk, hiszen a »reakciós város lakossága« tudta, hogy mindez alaptalan.”15 1948 nyár elején megindultak a tüntetések országszerte Mindszenty ellen, aki az iskolák államosítására ellenlépésül 1947-48-at Mária-évnek nyilvánította. Esztergomban „az esti órákban több alkalommal fáklyás felvonulás is volt a palota előtt: lehettek vagy 150-en. A felvonulóknak volt egy szűkebb kórusuk, mintegy 20 fő, amely előzőleg a »Három Szerecsenhez« címzett vendéglőben italozott a vendéglős számlájára.”16 Majd Steiner László vezetésével a Fürdő Szálló éttermében aláírásgyűjtés kezdődött az érsek letartóztatására. Aki nem írta alá, azt másnap elbocsátották munkahelyéről, mivel a párt keze elérte őt. Amikor ez Mindszenty tudomására jutott, az érsek körlevelet adott ki, hogy mindenki - akár meggyőződése ellenére is - írja alá az ellene szóló nyilatkozatot. Ezután az aláírásgyűjtés (rejtélyes módon) megszűnt. 1948. november 3-án egy Nemzeti Bizottsági tag már a következőket mondta: „A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy országunkban a vallásszabadsággal visszaéljenek. Hétről-hétre, sőt napról-napra egyházi ájtatosságok, körmenetek jogcímén politikai népgyűléseket rendeznek, [kiemelés - Cs. E.] szimbolista stílusokba burkolva ütik, vágják a népi demokráciát...”17 18 December 26-án Mindszenty ért jöttek, és letartóztatták. Ettől kezdve a legfontosabb egyházi tisztségeket a kommunistákkal együttműködő ún. „békepapok” tölthették csak be. A Prímási Palotába beköltözött az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottja: Lázár Kálmán. A Keresztény Múzeumot is állami kezelésbe vették, hogy „a sok szentképet kivágják a múzeumból”.16 A város szellemiségének megfelelően a „fordulat évének” nevezett 1948-as év után Esztergomban még mindig nem kommunista, hanem kisgazda polgármester volt dr. Bády István személyében, aki az őt ért atrocitások miatt 1949-ben felajánlotta lemondását, de választ ekkor még nem kapott. Ugyanebben az évben azonban letartóztattak két Slachta-párti képviselőt. A szalámitaktika itt is megkezdődött. 1950. július 6-án került sor Bády István lemond(at)ására a polgármesteri posztról. Az előzmény a következő volt: Esztergomban évszázados hagyománya volt a belvárosi húsvéti körmenetnek. Mivel a belvárosi egyházközség a város kegyura- sága alá tartozott, ezért a körmenetben mindig részt vettek a város vezetői (élükön a polgármesterrel) közvetlenül a pap után. A polgármester mellett két díszhajdú 15 Bády István: i. m. 103. 16 Uo. 92.; bővebben Mindszenty József: Emlékirataim. Apostoli Szentszék Könyvkiadó, Budapest, 1989. 17 Bády István: i. m. 93. 18 Zolnay László: i. m. 589-590. 18
