Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)

Esztergom a II. világháború után

Esztergom all. világháború után

A II. világháborúban Esztergom 1944 decemberétől 1945 márciusáig ostromlott város volt, háromszor cserélt gazdát, így a háborús károk jelentősek voltak. A romeltakarítás főleg társadalmi munkában történt. Az anyagi károk felszámolásával egyidejűleg fellendült a városban mindig irányadó kulturális élet, a városvezetés erre külön gondot fordított. A prímási széket Serédi Jusztinián halála után öt hónappal Mindszenty József bíboros hercegprímás esztergomi érsek töltötte be, aki a kommunista hatalomátvétel egyik legkitartóbb ellenzője volt. A kisgazdapárti Bády István polgármesterrel együtt ők ketten váltak a város szellemiségének őreivé.

Martsa Alajos az esztergomi Babits Mihály Könyvtár igazgatójaként a könyvtár keretén belül szakköröket létesített, amelyekben a város haladóbb gondolkodású polgárai is részt vettek.3 Felmerült az az ötlet, hogy az elveszett nagybányai festőiskolát pótlandó, Ferenczy Béni vezetésével egy müvésztelepet kellene létesíteni (Ferenczy a Rákosi-érában kegyvesztett lett). A képviselőtestület ezt az ötletet felkarolta, Eiczinger Sándor pedig rendelkezésre bocsátotta villáját. 1956. október 7-én rég elhallgattatott magyar absztrakt és szürrealista művészeknek nyitottak tárlatot. „Ezzel a kiállítással kezdődött el valami a művészet területén, ami azóta is szabadon cikázik erre-arra a különféle igényeknek megfelelően. Tehát ez a »valami« is Esztergomban kezdődött el...”4 A már omladozó Babits-villa felújítását, gondozását szintén vállalta a város. Ebben segítségükre volt a Városi Tanács, valamint később Horváth Klára majd Lázár András tanácselnök is. Ugyancsak az ő segítségükkel Bajor Ágost festőművész Esztergomot ábrázoló képsorozatát megszerezte a Balassa Múzeum. 1953-ban került sor arra, hogy a Főszékesegyházi Kincstár anyagát régi helyére visszahelyezzék.5

Zolnay László történész is töltött városunkban hét évet, a középkori Esztergomot tanulmányozta. Ő lett az elnöke az esztergomi Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak, így számos jeles írót és előadót hívott a városba előadást tartani. 1953-ban egy Rákóczi-Bottyán emlékkiállítást rendeztek a Városházán, egy évvel később pedig Jókai emlékkiállítás nyílt.6 Bemutatták 1954-55-ben Gadányi Ernő alkotásait, megnyitották a Keresztény Múzeumot (1954) és a Balassa Bálint Múzeumot. Még korábban, 1947-ben felvetődött a Katolikus Egyetem felállításának terve is, amelyet a képviselőtestület szintén megszavazott.

3 Besey László: Viharos évtizedek. Balassa Bálint Múzeum, Esztergom, 1999. 195.

4 Zolnay László: Hírünk és hamvunk. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 658-659.

5 Uo. 597.

6 Uo. 655-656.

15