Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1735–1741 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 17. (Esztergom, 2009)
BEVEZETÉS
Bevezető Esztergom szabad királyi város 1735 és 1741 között készült jegyzőkönyveinek regesztái az előző időszak, az 1712-1734 közötti évek jegyzőkönyvi regesztáinak folytatását képezik.1 A város vezetése az előző esztendőkben megszokott rend szerint zajlott. A város teljes jogú polgárainak gyűlése, a külső tanács továbbra is ülésezett, általában évente három-négyszer gyűlt össze a fontosabb ügyek, mint például a városi tisztújítás vagy az adókivetés megbeszélésére. A belső tanács azonban folyamatosan működött, hiszen a város legfontosabb döntéseit továbbra is itt hozták meg.2 A tanácstagok személyében nem történt változás, csak az időközben bekövetkezett elhalálozások miatt kerültek új tagok a testületbe. A város élén a bíró állt, aki a tárgyalt időszakban a leghosszabb ideig a német származású Faichtinger József, majd a magyar származású Zilizy András volt. A város német és magyar nemzetiségű polgárai között az ellentétek - úgy tűnik - nem csökkentek, ezért 1736-ban rendeletet hoztak arról, hogy a bíró csak két évig viselheti tisztét, és felváltva, hol a magyar, hol a német polgárok közül állítanak jelöltet a posztra. Német származású bíró mellé magyar kapitányt és őrmestert, magyar bíró mellé német kapitányt és őrmestert választanak.3 Ezt a szabályt a jövőben be is tartották, így csupán kétévente voltak nagyobb tisztújítások, kivéve az 1739. évet, amikor az előző évben megválasztott Zilizy András lemondott bírói hivataláról, és szándéka oly erős volt, hogy ha lemondását nem fogadták volna el, a városból is elköltözött volna.4 * Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy 1740-ben úgy határoztak, hogy ha valakit jelölnek a bírói hivatalra és megválasztják, azt kötelező elfogadnia.3 A város jegyzője az 1725-ben megválasztott Nagy Ferenc volt, aki azonban 1737 májusában meghalt. Helyére az esztergomi születésű, korábban Eszterházy Ferenc titkáraként tevékenykedő Campion Jánost választották, aki június 1-jén le is tette hivatali esküjét.6 Betegeskedése miatt azonban feladatát nem tudta hiánytala1 Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715. Esztergom, 2003.; Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1716-1718. Esztergom, 2004.; Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1719- 1722. Esztergom, 2005.; Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726. Esztergom, 2006. Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1727-1734. Esztergom, 2007. Az eredeti jegyzőkönyvek a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában találhatók a IV. 1001 .a. jelzet alatt. 2 Az ebben az időszakban született városi statútumok közül többet is közöl: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. 1V/2. köt. Összegyűjt.: Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Bp„ 1897. 680-703. ' Vö. 432. számú regeszta. 4 Vö. 1292. számú regeszta. s Vö. 1542. számú regeszta. 6 Vö. 741., 761., 765. számú regeszta. 7
