Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1727-1734 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 16. (Esztergom, 2007)
Bevezetés
Bevezetés Esztergom szabad királyi város 1727 és 1734 között készült jegyzőkönyveinek re- gesztái az előző időszakok, az 1712-1715, 1716-1718, 1719-1722 és 1723-1726 közötti évek jegyzőkönyvi regesztáinak folytatását képezik.1 A város vezetése az előző esztendőkben megszokott rend szerint zajlott. A város teljes jogú polgárainak gyűlése, a külső tanács továbbra is ülésezett, általában évente három-négyszer gyűlt össze a fontosabb ügyek, mint például a városi tisztújítás vagy az adókivetés megbeszélésére. A belső tanács azonban folyamatosan működött, hiszen a város legfontosabb döntéseit továbbra is itt hozták meg.2 A tanácstagok személyében nem történt változás, csak az időközben bekövetkezett elhalálozások miatt kerültek új tagok a testületbe. Több jelentős, a város életében meghatározó szerepet játszó tanácstag hunyt el korszakukban: 1733-ban Szilcz Pál, aki több éven keresztül volt a város első embere, 1732-ben Hersics Ferenc, 1731-ben pedig a hosszú ideig betegeskedő Heim Ferenc. A város élén a bíró állt, aki a tárgyalt időszakban 1728. április 24-től 1732. április 24-ig a német származású Szilcz Pál volt. Őt a magyar nemzetiségű Zilizy András váltotta fel a bírói székben, aki egészen korszakunk végéig, 1734-ig ellátta a bírói hivatalt. A város jegyzője az 1725-ben megválasztott Nagy Ferenc volt. Aljegyzőként Fito- mericzky János tevékenykedett mellette, aki azonban a külső tanács nyomásának engedve 1732. március 5-én lemondott hivataláról, és ezzel az aljegyzői poszt is megszűnt.3 A jegyző feladatainak sokasodásával a német írnokon kívül még egy írnokot választottak mellé Vidra András személyében.4 A város irányítása az 1710 után kialakított rendszer szerint folyt,5 vagyis volt a városban kapitány, egy kamarás, öt fertálymester, hóhér, voltak hajdúk, őrök stb. A város határában lévő számos szőlőhegyre a hegymesterek felügyelete alá tartozó szőlőőrök ügyeltek, a szőlő szüretelése után beszedett bortized kezelését és árusítását pedig a borbírák felügyelték. 1 Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715. Esztergom, 2003.; Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1716-1718. Esztergom, 2004.; Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1719— 1722. Esztergom, 2005.; Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726. Esztergom, 2006. Az eredeti jegyzőkönyvek a Komárom-Esztergom Megyei Ön- kormányzat Levéltárában találhatók a IV. 100l.a. jelzet alatt. 2 Az ebben az időszakban született városi statútumok közül többet is közöl: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. IV/2. köt. Összegyűjt.: Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Bp„ 1897. 680-703. 3 Vö. 1819. számú regeszta. 4 Vö. 2684. számú regeszta. 5 Az Esztergom városi önkormányzatra és tisztviselőkre: Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715. Esztergom, 2003. 7-18. 7
