Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1727-1734 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 16. (Esztergom, 2007)

Bevezetés

A városban természetesen továbbra is működött orvos, volt plébános, iskolamester, a szülők nélkül maradt gyermekek vagyonának kezelését pedig az árvák atyja végezte, amely posztra hosszú üresedés után Szanthoffer Ferencet választották meg.6 A város életének legjelentősebb eseménye korszakunkban a volt Bottyán-, majd Kuklánder-ház megvásárlása és birtokba vétele volt, amely 1728. május 8-tól a mai napig városházaként szolgál.7

A város lakossága az 1727 és 1734 közti években is szépen gyarapodott, főként német nyelvterületről érkeztek kézművesek és kereskedők, akik később a polgárjogot is megszerezték. Hersics Ferenc a Fertő-tó partján lévő Nezsiderből költözött Esztergomba,8 Köstner Henrik szappanos, akinek mesterségét veje, a csehországi Samuelis Vencel folytatta,9 az alsó-sziléziai Elz városából érkezett,10 Engler Péter kereskedő Hamburgból,11 Stessel Mihály pedig Grazból jött városunkba.12 13 A városnak a legnagyobb gondot a hadiadó befizetése jelentette: korszakunk folyamán többször is pénzzavarba került, majd az adóemelés után az is előfordult, hogy a megadott határidőre nem tudta befizetni a kirótt összeget.11 Az 1728-ban megnyílt országgyűlésre a város követként Hersics Ferencet és Litomericzky János aljegyzőt küldte; közülük azonban előbb Hersics, majd Litomericzky is hazatért, a város pedig végül a Pozsonyban élő, de a városban rokoni kapcsolatokkal rendelkező Kiasz Pált bízta meg a követi teendők ellátásával.14

A város jogi képviseletét korszakunkban az a Tersztyánszky János látta el, akit a város 1726-ban botrányos körülmények között lemondatott, majd 1727. március 26-án újra felfogadott.15 Tersztyánszky 1734. március 13-ig látta el hivatalát.16

A regeszták elkészítése és közreadása az előző kötetekben alkalmazott szabályok szerint történt. A regesztákat lehetőség szerint időrendben, folyamatos számozással közöltük. A sorszám után zárójelben, római számmal feltüntettük a jegyzőkönyv számát (XIII. 1727., 1730-1734. év, XIV. 1728-1729. év), arab számmal pedig a jegyzőkönyv levéltári paginálás szerinti, azaz a jegyzőkönyv oldalának alján vagy

6 Vö. 2233. számú regeszta.

7 Vö. 603. számú regeszta.

8 Vö. 2056. számú regeszta.

9 Vö. 1942. számú regeszta.

10 Vö. 2633. számú regeszta.

11 Vö. 691, 846. számú regeszta.

12 Vö. 1451. számú regeszta.

13 Vö. 1099. számú regeszta.

14 Vö. 605., 620., 680., 731. számú regeszta.

15 Vö. 133. számú regeszta.

16 Vö. 2522. számú regeszta.

8