Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1723-1726 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 15. (Esztergom, 2006)
Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1723. év
szedési gyakorlattól a város nem akar eltérni. 4. A hátralékok behajtását a város segíti. 5. A felajánlást a város köszönettel veszi, de ő maga nem tud további összeget adni, mivel a Szent Péter és Pál egyházat ő tartja fenn. A követek visszatérve elmondták, hogy a káptalani prefektus egyáltalán nem volt megelégedve és közölte, hogy az első, második és harmadik pontban foglalt válasszal egyáltalán nem ért egyet, a negyedik pontra nem mondott semmit, az ötödik pontra pedig azt felelte, hogy mivel a város nem akarja pénzösszeggel támogatni az alapítványt, azt máshol fogja elhelyezni. 342. (XI.75.) Domonkos Anna, mint felperes panaszt emelt Kovács János ellen gyalázkodásért. A felek időközben békés egyezséget kötöttek azzal a feltétellel, hogy az alperes megtéríti a felperes szőlőhegyén esett károkat. 1723. október 4. (Külső tanács ülése) 343. (XI.75.) Szilcz Pál, Heim Ferenc és több külső tanácstag távollétében újra megtárgyalták a tizedszedés módját, mivel a káptalani prefektus az október 2-án kelt alispáni határozat értelmében Walter János szolgabíró és Huszár László esküdt útján tiltakozott a városi határozat ellen. A német nemzetiségűek azonban valamennyien, a magyarok közül pedig néhányan ragaszkodtak a tizedszedés régi módjához. Mivel az ellentétes vélemények miatt nem tudtak döntést hozni, az ügy elintézésével várnak a királyi bizottság megérkezéséig. 1723. október 5. (Külső tanács ülése) 344. (XI.76-87.) Stessel Mihály szenátor távollétében tegnap este kijelölték a fogadóbizottságot a budai királyi küldöttség fogadására. A bizottság tagja volt a bíró, Tersztyánszky János szenátor és ügyvéd, Szűcs Gergely, Hersics Ferenc, a külső tanácsból pedig Huszár László szószóló, Szentgály István és Szanthoffer Ferenc. A bizottság a budai királyi küldöttséget Sándor Mihály báró házában fogadta illő köszöntéssel a város nevében, majd innen visszatértek a városházára és bemutatták III. Károly király április 30-án, a laxenburgi táborában kiadott rendeletét. A rendeletet felolvasták és hat pontban sérelmesnek találták, ezért a következő felelet adták rá: 1. Szilcz Pál, árvák atyja számadásaira tett észrevételekkel és kifogásokkal szembesíteni kell Szilcz Pált, és neki erre válaszokat kell adni. 2. A pálosokkal folytatott per az erdők ügyében nem olyan eredményt hozott, amilyent a város kívánt, és ennek a legfőbb oka Szilcz Pál tevékenysége, ugyanis a tárgyalásra Szilcz Pált, mint bírót, a jegyzőt, néhai Takácsy András helyettes alispánt és Svár Menyhért megyei adószedőt {perceptor) küldték ki nem annyira jogi tudásuk, mint inkább megbízhatóságuk miatt. Mivel a pernek igen nagy volt a költsége, kérik ennek a költségelszámolásnak a felülvizsgálatát. 3. Az elpusztult állatokról és a kártérítésről szóló, „B” jelű iratot a királyi bizottság hagyja jóvá. 4. A bizottság a királynak készített jelentéséről és határozatáról legalább egy értesítést küldjön a városi ta51
