Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Fülöp Éva: Adatok az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága levéltárának történetéhez
Gesztes uradalmak. 3 Fraknó és Kismarton ura, mint a család feje, Esterházy Pál maradt. 4 A pápa-ugod-de vec seri javakat birtokló családtagok közül kiemelkedik Ferenc fia, gróf Eszterházy József országbíró (1682-1748) és annak unokaöccse, gróf Eszterházy Károly váci, majd egri püspök (1725-1799). E jószágokat az 1710-es évektől Eszterházy József testvérével, Ferenc tárnokmesterrel (1683-1754) együtt bírta. A birtokot testvérük, a Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelmet száműzetésébe követő gróf Eszterházy Antal (1678-1722) birtokfosztása után adományul kapták, a királyi donációs levél 1720-ban kelt. 5 Amint az a tatai domínium esetében jól ismert tény, a birtok sorsa 1727-től fonódott össze az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága történetével. A fentebb említett József gróf ekkor vásárolta meg, s tatai uradalma gazdasági-irányítási szempontból hosszabb időn át szorosan összekapcsolódott gesztesi részjószágával. 6 Gróf Eszterházy József egyetlen felnőtt kort megért fia, József altábornagy (1714-1762) adósságokba sodorta a rászállt birtokokat. 1759-ben zálogszerződést kényszerült kötni unokaöccseivel, az említett gróf Eszterházy Ferenc tárnokmester fiaival, köztük Eszterházy Károllyal. Mivel ifjabb József gyermektelenül halt meg, javai e három testvérre maradtak, akik 1762-ben Tatán családi tanácskozást tartva osztályt tettek. A diplomáciai szolgálatban álló gróf Eszterházy Miklós (17111764) a tatai és gesztesi uradalmakat kapta, s megalapítója lett a család tatai ágának. Ferenc (1715-1785), az udvari magyar kancellár, a semptei és cseklészi domíniumok ura, a cseklészi ág őse. A legifjabb testvér, Károly püspök a devecseri birtokrészt kapta. A pápa-ugodi jószágot e birtokosztályig, tehát 1762-ig, Károly és testvére, Ferenc közösen bírták. 7 Birtoknagyság Kállay István az Esterházy család grófi ágai uradalmakra nem bontott birtokterülete nagyságát - az óvatos „megkíséreltem" szó előre bocsátásával - egészében 239 355 holdra becsülte. Ebből az úrbéres részt - hivatkozva „Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon" című kötet adataira 8 - 79 355 holdra, a saját kezelésűt, számítá3 Fülöp Éva: Adatok az Esterházy család hercegi ága birtoklástörténetéhez a hűbéri korszakban. LIMES 1995/1-2.SZ. 128-129. 4 Merényi Lajos (Bubics Zsigmond Közreműködésével): Herczeg Esterházy Pál nádor 1635-1713. Bp., 1895. 142-144. 5 Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri... 228-233. 6 Fülöp Éva: A tatai-gesztesi Eszterházy-uradalom a XVIII. század első felében. Naszály 1745. évi contractusa. In: Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos születésnapjára. Szerk.: Gebei Sándor, Eger, 2000. 101. 7 Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri... 234-235. 8 Úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Szerk.: Felhő Ibolya. Bp., 1970. 32.
