Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Fülöp Éva: Adatok az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága levéltárának történetéhez

sai alapján, 160 000 holdra tette. Szabad György monográfiájában a tata-gesztesi uradalomban 149 684,33 hold majorsági területről és 1695 egész telekről szól az 1848. évi jobbágyfelszabadítás előestéjén.

9 A Pápa-Ugod-Devecser birtok nagysága meghatározásához az Eszterházy Ferenc által 1735-ben készíttetett, 6 kötetes felmérés szolgál kiindulópontul. Ez az összeírás rögzítette, hogy a nevezett uradalomban 1 egész telekhez 60 pozsonyi mérős szántóföld, 12 kaszás rét, továbbá belsőség (házhely és kert) tartoztak. Egy pozsonyi mérő vetésre 528, egy kaszás rétre 1584 ölet, a házra és kertre 14 öl széles, 71 öl, 2 láb hosszú telket számítottak. így egy egész telek (1100-1300 négyzetöles holddal számítva) mintegy 40-47 holdnak felelt meg. Az uradalomszervezés e szakaszában az 1841 telekből 896 volt megszállítva.

10 Forrásadottságok A gazdaságtörténet körébe tartozó és hazánk társadalmi-gazdasági fejlődése sajátosságaiból következően, alapvetően fontos agrártörténeti kutatás számára a nagybirtokok gazdálkodásának feltárása - a magyar történettudomány historiográfiájából is jól ismert módon - széles körű tanulságokat kínáló terület.

11 Amint fentebb már vázoltuk, a dunántúli Esterházy-birtokok haszonélvezeti/birtokigazgatási/gazdálkodási szempontból szoros Összefüggést mutatnak, s nincs ez másként a történetükre vonatkozó források vonatkozásában sem. Az Esterházy család ifjabb, fraknói grófi ága központi „archívuma" Pápán alakult ki. A központi őrzőhely kialakítására kiváltképp a jogbiztosító oklevelek; a család egyes ágai közti, illetve más, rokon és egyéb famíliákkal folytatott birtokperek anyagának őrzése miatt törekedtek,

12 de itt őrizték a különféle uradalmi hivatalokban, a gazdasági adminisztráció során keletkezett iratokat is. Megemlítendő, hogy az egyes uradalmi központokban és a birtokirányítás hivatalnok-személyzetének csúcsán álló prefektusoknál szintén voltak főként a napi ügymenethez szükséges iratok.

13 Sőt, az uradalmak élén álló prefektusoknak, Balogh Ferenc tatai régens, plenipotentiárius (1708-1765) tanúsága szerint, a birtokos család pozsonyi archívumában is módjuk volt betekinteni a kellő ügymenet biztosítása érdekében a szükséges okiratokba.

14 9 Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata. 1711-1848. Bp., 1980. 18., Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp., 1957. 36-37. 10 Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri... 246-248. 11 Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. 1870-1914. Bp., 1969. 5-6. 12 A 19. századi „kutató" tanúsága szerint, ,Adomány- és záloglevelek, iktatások, ellentmondások, határjárások és különféle perek..." anyagát tartalmazta nagy bőségben a pápai levéltár. Reizner János: A gróf Esterházi család pápai levéltára. In: Történelmi Tár, 1893. 601. 13 Fülöp Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri... 225-226. 14 Amint Balogh feljegyezte, 1762-ben, pápai régenssége első éyében, itt olvasott birtokügyekben egy „coram fisco transactio

,,-ró\. Balogh Ferenc levele Eszterházy Károlyhoz, Tata, 1762. dec. 3. 7779. MOL P. 1216. C. 51. N. 1. Domínium Papae 1759-1766. Prothocolum[!] Papense Correspon-