Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Sarlota Drahosova: Nyitrai Állami Körzeti Levéltár családi fondjai és azok felhasználása
SARLOTA DRAHOSOVA A Nyitrai Állami Körzeti Levéltár családi fondjai és azok felhasználása (Fordította: Alžbeta Bitterová) A Nyitrai Állami Körzeti levéltárban elhelyezett levéltári fondok között a családi fondokat a legértékesebb fondok közé soroljuk. Ezek iránt a kutatói érdeklődés az utóbbi időben egyre jobban növekedett, a lakosság minden rétege érdeklődik irántuk, még a nemesség is, amely az utóbbi időben vidékünkön „száműzetésben" volt, de napjainkban éppen ez a csoport az, amely a leggyakrabban kutatja a már említett fondokat. Folyamatos gyűjtéssel összesen harmincegy családi gyűjteményünk van, amelyek jelenleg állami tulajdonban vannak. Az 1990-es évek elején az egyes fondok mennyisége egy doboz (0,12 ifm) és kilencven doboz (10,8 ifm) között mozgott. Összességében a családok iratai 81 iratfolyómétert, az uradalmak iratai 328 iratfolyómétert, a személyek iratai pedig 6,7 iratfolyómétert tesznek ki. Az iratok évköre a 13. századtól az 1950-es évekig terjed. A jobb érhetőség kedvéért meg kell említenem, hogy a Szlovák Köztársaságban a családi iratok rendszerezése során három fogalmat használunk: a családok, az uradalmak és a személyek iratai. Ezt a beosztást igyekszünk betartani, még ha ez nem is mindig lehetséges, főként a családi és az uradalmi iratok esetében. Az iratok többnyire nemesi származású családoktól származnak, akik közül több a köznemességhez tartozott. Kezelésünkben vannak fiatalabb nagybirtokosi családok levéltári fondjai is. Röviden ismertetném a családi levéltárak megszerzésének eredetét. Már a 19. század első felében letétbe helyezték az első családi fondokat Nyitra megye levéltárában, például a Budai család Verbóról, a Sóki család Sókról, a Dávid család Vicsápapátiról, a Kovács család Kiscétényből, a Kudlik család Felsömogyoródról. Az iratok megyei levéltárban való elhelyezésének különböző okai voltak. Sóki Zsigmond, miután fia belépett az orosz hadseregbe, egyedül maradva elhatározta, hogy a család írásos emlékeit a megyei levéltárban helyezi el. A kihalófélben lévő családok örökösödési szokásai miatt vagy a család más tagjainak érdekében szükséges volt megfelelően megóvni és megtartani az írásos dokumentumokat a jövő nemzedék számára. Ez a folyamat, bár kisebb mértékben, a 19. század második felében is folytatódott, például a nemespanni Szántó család esetében. A legnagyobb gyarapodást az 1949-1954. években tapasztaltuk, mégpedig abban az időben, amikor a 104/1945. számú törvény értelmében a háború utáni földreform zajlott. A földek államosítása mellett az állam átvette a nagybirtokosi székhelyeket, kastélyokat és kúriákat is, ahol a megbízott mezőgazdasági dolgozók a
