Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Sarlota Drahosova: Nyitrai Állami Körzeti Levéltár családi fondjai és azok felhasználása

nemesi családok írásos dokumentumaival találkozhattak. A kijelölt dolgozók, azaz azok a történészek, akikből később az első levéltárosok lettek, központosították ezeket az iratokat, a mi esetünkben ez a bajmóci mezőgazdasági levéltár kirendeltségében történt meg. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a kastélyokat fel kellett keresni és át kellett venni minden dokumentumot még akkor is, ha hiányos, vagy fizikailag rossz állapotban volt. Erős ellenfélnek bizonyult a helyi lakosság, amely a kastélyban lévő dolgok iránt csupán nyerésség és haszonlesés céljából érdeklődött, nem pedig történelmi szempontból. Sajnos több kisebb köznemesi nemzetség anyagai nem kerültek levéltárakba. Az átvettek között van például a GyulaiEdelsheim család Felsőelefántról, a Friesenhof család Oszéplakról, a Hunyadi család Örményről, az Ocskai család Ocskóról, az Uzsovics család Könyökről stb. Az 1970-es és az 1980-as években több kisebb-nagyobb iratanyaggal gyarapodott a levéltárunk, például két zsák vegyes irattal a Simonovics Simon család fondja, húsz darab irattal a Hunyadi család fondja stb. Néhány fond elég hiányos állapotban van, néhány fond esetében lehetséges volt az eredeti beosztás megtartása, bár elég gyakran át kellett rendezni az iratokat, sőt az is előfordult, hogy egyáltalán nem rendezték korábban az iratokat, egyszerűen csak elhelyezték őket. A hiányok abból keletkeztek, hogy némely fond egyes részei más szlovák levéltárakba, vagy a budapesti Magyar Országos Levéltárba kerültek, mint például a gyimesi Forgách család vagy a majtényi Motesiczky család levéltára. Meg kell említeni, hogy a levéltárosok első igazi generációja Szlovákiában nagy munkát vitt végbe nem csak a központosítással, de már az 1950-es és 1960-as években hozzáférhetővé tette ezeket az iratokat és levéltári jegyzéket készített hozzájuk. Ezek a leltárak azoknak a klasszikus szlovák jegyzékeknek az első változatai, amelyeket manapság készítünk. Nagyon jó szakmai szinten készültek és ma is tudjuk használni őket. A családi iratoknál érdekes a tartalmuk tarkasága, ezért nagyon hálás anyagul szolgálnak úgy a kutatónak, mint a levéltárosoknak a további szakmai feldolgozáshoz. A helytörténészeknek szó szerint a paradicsomot jelentik, főleg a már említett személyek és községek sokasága kapcsán, amelyek az uradalmak tartozékai voltak. A családok tagjai férjhezmenetellel vagy nősüléssel léptek be új rokoni kapcsolatokba és így gyakran nyílik kép széles, több családból álló összefüggésekre. Ezeket az információkat főként a genealógusok tudják értékelni, de hasznosak a heraldikával foglalkozók számára is, akik több részből, vagy több heraldikai ábrából álló címereket értelmeznek. A genealógusoknak első sorban a családfák segítenek, amelyek fennmaradtak néhány családi fondban, mint például a Hunyadi, Botka vagy Motesiczky család fondjában. Ezek kézzel írott, gyakran egyszerű vázlatok, amelyek vagy a tulajdonjogok igazolásához, vagy a család valamelyik tagjának érdeklődése miatt a rokoni hovatartozás bizonyításához készültek. Természetesen nemcsak családfákról van szó, de más, a fond feldolgozásához szükséges genealó-