Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Halász Iván: A visszatérő zsidóság sorsa a vegyes lakosságú dél-szlovákiai területeken közvetlenül a második világháború után (Léva és környéke 1945 és 1946-ban)

HALÁSZ IVÁN A visszatérő zsidóság sorsa a vegyes lakosságú dél-szlovákiai területeken közvetlenül a második világháború után (Léva és környéke 1945 és 1946-ban)* A második világháború az egyetemes zsidóság számára legnagyobb elképzelhető (vagy inkább már elképzelhetetlen) tragédiát jelentette. A háború és a holocaust különösen súlyosan érintette az európai, azon belül pedig kelet- és középeurópai zsidó diaszpórát. A holocaust nemcsak emberek millióinak személyes tragédiáját okozta, hanem ezzel egyidejűleg alaposan átrajzolta térségünk vallási, kulturális, gazdasági, szociális és nem utolsó sorban etnikai viszonyait is. Ez érvényes a tágan értelmezett magyar-szlovák határvidékre is, amely terület a 20. század viharai során többször cserélt gazdát. Az említett térség zsidósága bizonyos szempontból sajátos helyzetben volt. Ez részben a dualizmuskori magyarországi, részben pedig az első világháború utáni közép-európai fejleményekkel függött össze. A csehszlovák-magyar határ északi oldalán élő zsidó közösségek a két világháború közötti időszakban az 1918-ban bekövetkezett „impériumváltás" ellenére még sokáig őrizték magyar nyelvi, kulturális és mentális kötődéseiket. Annál is inkább, mert ezeken a területeken a magyar elem dominanciája egyértelmű volt, és a zsidóság már hosszú évtizedek óta szimbiózisban élt vele. Ezen kívül még éltek a vallási kérdésekben toleráns és liberális dualizmuskori Magyarország emlékei. Mindez nem jelenti azt, hogy a két világháború között a hajdani „felföldi", de immár „szlovenszkói"

1 zsidóság körében a kezdeti bizonytalankodás után nem alakult volna ki pozitív viszonyulás a szintén türelmes, a masaryki humanizmusra építkező polgári-demokratikus Csehszlovákiához. A Csehszlovákiához való ragaszkodás csak nőtt, amikor az összes szomszédos országban fokozatosan felülkerekedtek az antidemokratikus tekintélyelvű erők, amelyek rendszerint ellenségesek voltak a zsidókkal szemben. Az első bécsi döntés értelmében a magyar-szlovák határsáv újból Magyarország részévé vált. Nyelvileg ez semmiben nem okozott problémát, hiszen a délszlovákiai zsidóság nem vesztette el magyar kötődéseit, sőt a helyi magyar társaA szerző a cikk megírása során döntően a lévai járási levéltár forrásaira támaszkodott. Ezúttal pedig köszönetet szeretne mondani a levéltár igazgatójának, Peter Tesáknak, valamint a többi dolgozójának, akik tanácsaikkal és segítőkészségükkel nagyon megkönnyítették a kutatásait. (H. I.) A két világháború közötti szlovákiai magyar publicisztikában és részben a tudományosságban gyakran a Szlovákia kifejezés helyett a „Szlovenszkó" terminust használták, ami tulajdonképpen teljes átvétel volt a szlovák „Slovensko" kifejezésnek.