Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Bonhardt Attila: A M. Kir. Honvédség és a zsidókérdés
Az 5070/1939. sz. kormányrendelet alapján létrehozták az 1939. július l-jével felállításra kerülő közérdekű munkaszolgálat katonai vezetőkereteit. Ekkor rendszeresítették a Honvédelmi Minisztériumban - csoportfőnöki hatáskörrel - a Közérdekű Munkák Országos Felügyelőjének állását, Ekkor rendelték el, hogy az I. hadtest területén két, a többi hadtestnél l-l, a hadtest számozásával megegyező hadrendi számú közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj felállítását századonként legfeljebb 250 fővel. Ruházatuk a honvédségtől származó 2-1/10-ed értékű viseletes ruházat volt. Megkülönböztető jelvényként a zubbony nyakán zöld színű „M" betűt alkalmaztak. 1939 szeptemberében kiadták az 1939: IV. tc. honvédségen belüli végrehajtásáról szóló utasítást, amely kimondta, hogy zsidónak minősülő egyének a honvédségben sem tiszti, sem altiszti, sem tisztesi rangot nem érhetnek el, de a védett alakulatok kivételével megmaradnak a fegyveres szolgálatban a kivonuló alakulatok közti arányos elosztásban. Az utasítás szerint a zsidó származású legénység csak arcvonalszolgálatra osztható be. Irodai, híradó-, küldönc- vagy raktárszolgálatra való beosztásuk szigorúan tilos. A fegyveres szolgálatra alkalmatlan zsidó védkötelesek külön munkásalakulatokba kaptak beosztást szintén avval a megszorítással, hogy irodai-, küldönc, stb. szolgálatra nem alkalmazhatók. További hátrányos megszorítás volt a rendelkezésben, hogy a zsidónak minősülő személyek katonai kedvezményei (felmentés, szolgálathalasztás, stb.) ügyében alsó fokú katonai hatóságok csak a Honvédelmi Minisztérium előzetes döntése alapján intézkedhettek. 7 Ez a honvédelmi miniszteri rendelet volt az első olyan írásba foglalt rendelet, amely a hadseregen belül korlátozó, hátrányosan megkülönböztető intézkedéseket hozott a magyar állampolgárok egy csoportjával szemben. Közelebbről azokkal szemben, akik az 1939: IV. tc. alapján zsidónak minősültek. Az 1939. szeptemberi utasítással 1940 elejére megoldódott a M. Kir. Honvédségben zsidónak minősülő hivatásos és továbbszolgáló tisztek, altisztek kérdése. Ezek mind fogyatékba kerültek. Nyitva maradt viszont a zsidónak minősülő nem hivatásosok elsősorban a tartalékos tisztek, altisztek, tisztesek és csak fegyvernélküli szolgálatra alkalmas személyek felhasználása a hadseregen belül. A vezérkar 1940. április 18-án irányelveket adott ki a zsidókérdésnek a hadseregen belüli, a politikai vonaltól független radikális és sürgős megoldására. E szerint: - A zsidókat fegyveres szolgálatra, valamint különleges műszaki munkák elvégzésére kell kötelezni, még pedig ott, ahol a véres veszteség a legnagyobb. - Zsidó a jövőben nem lehet tartalékos tiszt, altiszt, tisztes. - Zsidó - a családfenntartók kivételével - nem lehet póttartalékos. 7 HL HM. 26.149(47.988)/Eln.A.I.-1939.
