Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Kalákán László: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratanyaga és a vészkorszak .
ha nem jártam, ezt akkor hallottam először és nem tudtam róla beszélni. Ezek után testi fenyítést kaptam, melynek hatása alatt, megtettem egy kitalált vallomást, amit utána rögtön megbántam és még aznap visszavontam. [...] Ujabb testi fenyítésektől való félelmemben arra az elhatározásra jutottam, hogy magamra vállalom a Raoul Wallenberg meggyilkolásában való részvételt..." Más olyan személyek ellen is eljárás indult, akik valamilyen kapcsolatban álltak a svéd diplomatával. Közéjük tartozott ifj. Balázs Aurél, kinek peranyaga „írj. Balázs Aurél és társai bűnpere" néven fellelhető a levéltárban, továbbá Dr. Forgách Béla, aki a svéd követség információs irodájának vezetője volt, illetve a Dr. József (Fisch) András elleni eljárás során keletkezett dokumentumok is. Ez utóbbit az Egyesült Államoknak és Izrael államnak való kémkedéssel, 1944-1945-ben a budapesti szegény zsidók elárulásával és cionizmussal vádolták. Az eljárásba belekeverték azokat a személyeket, akik kapcsolatban álltak Raoul Wallenberggel, és szerepet vállaltak a budapesti zsidó tanács 1944-1945-ös vezetésében, így Stöckler Lajost, a gettó vezetőjét és Domonkos Miksát is. A vizsgálati anyag talán legérdekesebb része, hogy a bíró vagy az ügyész által a tárgyalások lefolytatásához készített vázlatokban szerepelnek Wallenberg meggyilkolásának „felderítéséhez" készített jegyzetek-útmutatások, míg a per jegyzőkönyvében szinte egyetlen utalást sem találunk ezzel kapcsolatban, sőt a feljegyzések az ilyen irányban előkészített dokumentumok vagy esetleg lefolytatott tárgyalások jegyzőkönyveinek megsemmisítéséről tanúskodnak. A per végül is Sztálin halála miatt meghiúsult, miután Berija leállította a magyarországi per mintájául szolgáló Szovjetunióban folyó előkészületeket. Ezek az iratok azért érdekesek, mert 1949-ben és 1953-ban visszatekintenek a vészkorszakra, s egyben kapcsolódnak is ahhoz, annak negatív és pozitív szereplőit újra kihallgatják, a vészkorszak eseményeit egy koncepciós per alapjául kívánják felhasználni, ugyanakkor szinte semmit nem tudunk a háttérben rejlő ismeretlen személyek politikai mozgatórugóinak okairól és a motivációról. Egyetlen egy utalás található az 1953. szeptember 29-én készült jelentésben: tt A vezető elvtársakkal történt megbeszélés és az ott kapott szempontok alapján azonban Szálai Pál ügyében újabb intézkedéseket vezettünk be, népellenes tevékenységének felderítése céljából." Sajnos nem tudjuk, hogy kik voltak az „elvtársak", mik voltak a szempontok, és mik voltak az újabb intézkedések. A levéltárban természetesen megtalálható Hindy Iván vezérezredesnek, a Budapesten bekerített magyar alakulatok parancsnokának vizsgálati anyaga. Hindyt háborús és népellenes bűnök miatt 1946-ban halálra ítélték és kivégezték, bár róla megállapítható, hogy ekkor már csak kullogott az események után, a németek bábja volt, a kazamatákból ki sem mozdult az ostrom egész ideje alatt, így a zsidók és a munkaszolgálatosok ellen elkövetett atrocitásokat, még ha akarta volna, sem tudja megakadályozni. Őt felelősség leginkább azért terheli, mert letartóztatta Horthyhoz hü felettesét, Aggteleky Béla altábornagyot, s ezzel segítette a nyilas hatalomátvételt, mely egyik oka volt a zsidóság ellen újra meginduló embertelenségeknek. Az
