Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Kalákán László: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratanyaga és a vészkorszak .
események ugyanilyen második vonalbeli mellékszereplője Sédey Gyula, aki 1944. december közepétől Budapest rendőr-főkapitánya volt, s ilyen minőségében belesodródott a vészkorszak eseményeibe. A per során tisztázni próbálta a rendőrök budapesti harcokban való bevetésének körülményeit és igazolni a budapesti zsidóság érdekében kifejtett embermentő tevékenységét. Fontos részinformációkat tartalmaznak a Hungarista Légió és a nyilas különítmények anyagai. A dokumentumok között fellelhető a Radeczky laktanyában szolgálatot teljesítő nyilas karhatalmi alakulat tagjairól készített jelentés, információkat tartalmaznak a nyilas uralom alatt működött kivégzőszervekről, a nyilas terrorcsapatok működésének helyszíneiről és a Hungarista Légió volt tagjairól. Iratok találhatóak továbbá a nyilas keretlegények és funkcionáriusok névsoráról, a nyilas kivégzésekkel kapcsolatos tanúvallomásokról és a megyei, járási nyilas körzetvezetőkről, elítélt nyilas bűnözőkről. Rendkívül gazdag és részletes Sztójay Döme, volt berlini nagykövet és miniszterelnök vizsgálati anyaga. Az iratok részletesen tartalmazzák a Sztójay-kormány idején kiadott zsidók elleni rendeleteket, a kormány kinevezése körüli huzavona történetét és a németekkel folytatott tárgyalásait. Ugyanebben a gyűjteményben találhatóak a főszereplők, Szálasi Ferenc, Werth Henrik és társaik ügyében készült jegyzőkönyvek, összefoglalók, vádiratok és ítéletek. A háborús és népellenes bűncselekményekre vonatkozó dossziék között fellelhetőek Jaross Andorra vonatkozó anyagok, az Endre-Baky-Jaross bírósági per (egyébként már publikált) iratai, a Mexikói úti Siketnémák Intézetében történt zsidó gyilkosságok kapcsán készült jegyzőkönyvek, a különböző gettókban elkövetett bűntettek, a munkaszolgálatosok ellen végrehajtott gyilkosságok és a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (KEOKH) által történt deponálási ügyek is, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Bár az előzőekben csupán mozaikszerűen villantottuk fel a magyarországi vészkorszakra vonatkozó, Levéltárban található iratok talán legreprezentánsabb típusait, a fentiek alapján láthatjuk, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vészkorszakra vonatkozó iratanyaga rendkívül sokrétű. Egyfelől találunk kifejezetten a vészkorszakra vonatkozó dokumentumokat, másrészről olyanokat, melyekben az 1944-1945-ben lezajlott eseményeknek csak másodlagos szerepük volt, de mégis információkat tartalmaznak ezzel kapcsolatban is. Mint minden történeti kutatás kapcsán, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelhető dokumentumok felhasználása során is fontos más „kontroll anyag" áttanulmányozása, hiszen sok esetben egyetlen forrás önmagában még nem kizárólagos, különösen értve ezen a Rákosi-korszakban keletkezett peranyagokat, és „kivert" vallomásokat. A Történeti Levéltár azonban a vészkorszakra vonatkozóan rendkívül gazdag forrásanyaggal rendelkezik, a dokumentumokban található információk hitelességét a legtöbb esetben megerősítik a máshol fellelhető adatok.
