Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig

A háború után újból mindent a nulláról kellett kezdeni. A háborúból, hadifogságból lassan visszatérő tűzoltók 1945 júliusában - a megbízott városi vezetők felkérésére - kezdték meg szolgálatuk teljesítését minden ellenszolgáltatás nélkül. Felszerelésük csupán egy selejtes, kézi működtetésű fecskendő volt. Komárom város hivatásos tűzoltóságának államosítására 1948 júniusa végén került sor. Műszaki és szervezeti fejlődése folyamatosan ment végbe 1954-ig. 1953 végén elkészült az új, modern laktanya, mely biztosította a tűzoltók kényelmes és biztonságos elhelyezését. 1952-től kezdődően Komárom tűzoltósága látta el a Komáromijárás településeinek tűzvédelmét is. Szervezeti tekintetben 1983. október l-jén a komáromi és a Komáromi Kőolajipari Vállalat üzemi tűzoltó-parancsnokságát összevonták, s a Komáromi Tűzoltó-parancsnokság székhelye így átkerült a MOLAJ-ba, a Tűzoltó út 1. sz. alá. 1986. január 25-én 0.45 perckor kigyulladt a komáromi malom. A komáromiak mellett tatabányai, győri, nyergesújfalui, esztergomi, budapesti tűzoltók is jöttek, sőt a szovjet laktanyából is érkezett segítség. Nemsokára a háromemeletes malom lángokban állt és a tető is kigyulladt. A tüzet az erős szélvihar is gerjesztette. A malomépületet nem lehetett megmenteni, a feladat ezért a tűz továbbterjedésének a megakadályozása volt. Az oltást 26-án délután fejezték be. A katasztrófa emberéletet nem követelt. A 24 M Ft kárt okozó tűz súrlódástól keletkezett, amit az egyik dolgozó szándékosan idézett elő.

34 1992. augusztus 31-én Koppánymonostoron a Fenyves erdő égett le: a tűz megfékezésében 24 egység, 328 fő, 48 gépjármű vett részt. A legmagasabb, az ötös tűzoltási fokozatot rendelték el. A nagy szél miatt rendkívül nehéz és veszélyes volt az oltás, és bár az erdő leégett, a közeli táborra és a nyaralókra való átterjedését sikerült megakadályozni.

35 A 19. század végi nagy szabályozási munkák a Duna árvizeinek levonulását jelentősen megváltoztatták. Az árvízi tetőzések lényegesen megnövekedtek, tartósságuk lecsökkent. A szabályozásokat követő dunai árhullámok közül Komáromnál az 1897. augusztusi (680 cm), az 1899. szeptemberi (670 cm), az 1926. júliusi (662 cm), az 1954. júliusi (751 cm), az 1965. júniusi (782 cm), az 1975. júliusi (732 cm), az 1991. augusztusi (684 cm) és a 2002. augusztusi (802 cm) árhullámokat kell megemlíteni. A jeges árvizek közül kiemelkedik az 1956. februári (654 cm) és az 1963. márciusi árvíz. A komáromi védvonal 0-7400 m-ig terjedő szakaszát 1951-1955 között építették ki. A megépítés előtt csak egy közepes árvizek ellen védő, az érintett tulajdonosok által saját erőből kialakított kisméretű töltés - nyárigát - jelentett némi védelmet az árvizekkel szemben. J4 Bilkó i. m. 52-107. 35 Csinger Lajos: Hozzászólás a „Requiem a fákért - Erdőtűz Monostoron" c. újságcikkhez.