Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)

Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig

Az 1954-es árvízkor a még meg nem erősített felső szakaszt csak nagy erővel végrehajtott védekezéssel lehetett megvédeni. Igen sok problémát okozott a folyós, lutyává átázott altalaj. Az árvízi tapasztalatok alapján 1955-ben fejezték be a töltéserősítést, amely a nyárigát mentett oldalán történt. A megerősített töltés mentett oldalán a buzgárveszély ellen szorító gátrendszert alakítottak ki, melyet a 60-as évek elején a Duna kotrásából nyert kaviccsal töltöttek fel. A jelenlegi töltés koronaszélessége 3,0 méter, a mentett oldalon 3,0 méter koronaszélességű padkával. 7400-7520 méter között magaspart található. 7520-12 150 méter között, Szőny alatt a Budapest-Győr-Hegyeshalom közötti, 1884-ben megépült vasúti töltés a védvonal. A vasúti töltés koronaszélessége 10,0 méter. A mértékadó árvízszint felett magassági biztonság nincs, némi magassági biztonságot a vasút 50-60 cm magas zúzottkő ágyazata nyújt. 12 150-12 520 méter között 6,0 méter koronaszélességű töltés épült. A töltés vízoldali rézsűje a meder közelsége miatt terméskővel burkolt. 12 520-12 930 méter között árvízvédelmi betonfal nyújt megfelelő biztonságot. 12 930-13 157 méter között a mértékadó árvízszintnél lényegesen magasabb Komárom-Komarno közötti híd feljárója a védvonal. 13 157-13 711 méter között a komáromi vasúti pályaudvar előtti szakaszon 1966-ban terméskővel burkolt 3,0 méter koronaszélességű töltés épült. 1954-ben a komáromi vasútállomás előtt csak egy kb. 70-80 cm magas téglakerítés volt. A magas vízállás miatt ennek e tetejét, a szovjet műszaki csapatok segítségével, a tunel (az egykori lóvasút alatt, a győri vasút számára 1856-ban kialakított alagút) földjével megtöltött homokzsákokkal erősítették meg. A víz azonban több helyen is átszivárgott és a vasúti váltók vízbe kerültek. A fűtőházban buzgárok törtek fel. Észak-Komáromban a dunai szigetről evakuálni kellett a lakosságot.

36 13 711-14 283 méter között, Monostoron a védvonal végéig megfelelő magasságú közlekedési út a védvonal. A 13 650 m szelvénytől a magas mentett oldali terep miatt a védvonal magaspartnak tekinthető.

37 1965 júniusában a vízszint Szőnyben megközelítette a sínek tetejét. 112 fő adott be kártérítési igényt, ebből 4 volt a házat ért kár.

38 Észak-Komáromban elöntötte a város széleit, a hajógyárat, az alacsonyabb fekvésű helyeken feltört a talajvíz, megrongálódtak az utak és a vasút. Összesen 160 ház összedőlt, 253 megrongálódott.

39 J Palotás Gáspár közlése. j7 Sikrai Attila pv. őrnagy: Összefoglaló jelentés az árvízi védekezés során végrehajtott feladatokról. Komárom, 2002. 38 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Komáromi Fióklevéltára, 1154/1965. számú irat. Ezúton mondok köszönetet Kürthy Annának, a levéltár munkatársának az előadáshoz nyújtott segítségéért. '

l9 Mácza i. m. 17.