Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)
Bevezető
főleg bűnügyekben (gyilkosság, rablás, gyújtogatás, lopás, bigámia stb.) kellett a törvényszéknek eljárnia és ítélkeznie. A vármegye élén a főispán (supremus comes) állt, Esztergom megyében a mindenkori érsek, így korszakunkban Keresztély Ágost, akit 1701-ben iktattak be - mint Kollonich segédpüspökét - a vármegye főispáni székébe. Az alispánt (vicecomes) a közgyűlés választotta a főispán által jelölt személyek közül, akik a megye birtokos nemeseit képviselték. Az alispán feladata a vármegye hivatali apparátusának tényleges irányítása, a vármegye nemességének képviselete magasabb fórumokon. A szolgabírók (judex nobilium, judlium) a járások élén állottak, Esztergom megyében két szolgabíró működött, akiket néha alszolgabíró helyettesített. Illetékességük saját járásukra terjedt ki. A szolgabírói hivatal feladata volt az adófelosztást megelőző vagyonösszeírás, a felosztott adóösszeg kivetése és behajtása, igazgatásrendészeti feladatok, a szabályrendeletek, körren- deletek hirdetése, betartatása és számonkérése, gyakran kell követként képviselnie a vármegyét különféle tárgyalásokon, elszámolásokon, határjárásokon, a bűnüldözésben és a járványok megfékezésében szintén neki kellett eljárni. A jegyző (notarius) legfontosabb feladatainak egyike az ülésjegyzőkönyvek vezetése és a vármegyei kiadványok fogalmazása volt. Ekkor még a jegyző őrizte a fontosabb vármegyei iratokat, kötetünkben is találunk példát arra, hogy a vármegye jegyzőkönyve hosszabb ideig Zlinszky jegyző őrizetében volt. (388 és 480. sz. reg.) Az írásbeli ügyintézés terjedésével a jegyzői feladatkör is jelentősen bővült, ekkor már rendszeresen képviseli a vármegyét különféle tanácskozásokon, országgyűlésen, adóelszámolásokon is. Az adószedő (perceptor) feladata a lakosság vagyoni helyzetének összeírása, ennek alapján a köz- és házi adók kivetése, az adózók, a befizetett és hátralékos összegek nyilvántartása, ezekkel évente történő elszámolás, a tisztviselők és alkalmazottak fizetésének, napidíjának kiutalása. Az esküdtek (jurassores) korszakunkban az alispán vagy a szolgabírók mellé rendelt közigazgatási hatósági tanúk. A törvényszéken közreműködő, az alispánt vagy szolgabírót segítő bírótársakat ekkor már táblabíráknak (tabulae assessores) hívták. Útmutató a regesztakötethez Az itt közreadott regeszták a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára őrizetében lévő Esztergom vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei közül a harmadik kötet anyagát tartalmazzák, vagyis az 1710. április 14. és 1719. június 30. között tartott ülések napirendi pontjainak 10
