Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1710-1723 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 10. (Esztergom, 2003)
Bevezető
kivonatai. A kötet levéltári jelzete: IV-l/a-3. Miként az időhatárok jelzik, ez a kötet is töredék, annál is inkább, mivel a törvényszéki anyag időkerete még tágabb: az utolsó bejegyzés 1723. szeptember 28-án keletkezett. Ugyanakkor több év törvényszéki anyaga egyáltalán nincs meg (1712, 1715, 1717, 1721, 1722). Valószínűleg ezeket később tisztázták le, amikor a fogalmazványok egy része már elkallódott. Esztergom vármegye levéltárának 18. századi jegyzőkönyvi sorozata meglehetős hiányokkal indul: sem az előző (1702-1710), sem a rákövetkező évek (Gyulay alispánságának időszaka: 1720-1727) közgyűléseinek és törvényszékeinek jegyzőkönyvei nem maradtak fenn. A feldolgozott jegyzőkönyvi kötet összesen 437 számozott oldalt tartalmaz, melyből közgyűlési bejegyzés 336 oldalon, törvényszéki 101 oldalon található, ez utóbbiakat a kötet végén, a közgyűlésektől jól elkülönítették. Eredeti - 18. századi - és későbbi - az 1950-es évekbeli - paginázása során a kétféle jegyzőkönyvi részt egyaránt külön-külön sorszámozták, 1-től kezdődően. A regeszták készítése során a kötetet 1-től folyamatosan újra oldalszámoztuk, a regesztakötetben erre a számozásra hivatkoztunk. A jegyzőkönyv jó állapotú eredeti tisztázat, 18. századi kötésben. A jegyzőkönyv a meglévő fogalmazvánnyal összevetve, ahhoz képest nem tartalmaz lényeges eltérést. Az ülések - helyenként - felborult sorrendjét helyreállítottuk, egy esetben a fogalmazványból pótoltunk egy le nem tisztázott, hiányzó kisgyűlés anyagát. A regeszták készítésének alapelvein - az első kötethez képest - nem változtattunk: a napirendi pontokról időrendi sorrendben rövid, de minden lényeges információt tartalmazó, magyar nyelvű kivonatot készítettünk. A regeszták tartalmazzák az összes, előforduló személy- és helynevet. Ezek közlése során az előző kötethez képest - lektori javaslatra - annyi módosítás történt, hogy a szövegben egységes formában adjuk közre a személyneveket, míg a mutatóban a név után kerek zárójelben ( ) megadjuk a név összes előfordulási formáját. Ez az eljárás a gyakori vagy közismert személyek esetében nem okozott problémát, azonban bizonyos, főleg idegen, német eredetű neveknél, a katonák, tisztjeik ill. az egyes katonai egységek elnevezésének beazonosításában többször is nehézséget jelentett a helyes írásmód megállapítása. Ilyen esetekben a mutatóban kérdőjelet tettünk az illető név után, magát a nevet betűhív átírásban közöljük mind a szövegben, mind a mutatóban. A helynevek esetében az általános gyakorlatot követtük, azaz a ma ismert alakjában közöltük őket, a mutatóban kurzív / / zárójelben meghatározva az ország, illetve a megye nevét, ahol a jelenlegi közigazgatási beosztás szerint megtalálhatók, kivéve, ha a mai Komárom-Esztergom megye területén helyezkednek el. 11
