Sobieski emlékkönyv. Sobieski III. János lengyel király halálának 300. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 5. (Esztergom, 1999)
Szakács Lajos: Esztergom visszavétele
rangú tiszteket is. Az őrház elleni támadást egy korabeli művész izgalmas képen örökítette meg. Közben több ezer lovas kelt át és a várvívás rég bevált gyakorlata szerint Mercy generális parancsnoksága alatt körülzárta 27 a várat. A Szent Tamás hegy megtisztítása lehetővé tette, hogy a lovas előhadak ágyúlövésnyi távolságra megközelítsék a vár (és város) kivezető útjait, ott őrsöket létesítsenek. Az előhad második vonalát véleményem szerint ezek a lovas egységek az esztergomi hídfő védelmét is belefoglalva, 28 a Topelka patak torkolatánál kezdték meg, majd az Öreg-tó, Kis-Strázsa-hegy, Nagy-Strázsa-hegy, Szentléleki-patak, Látó-hegy támpontokkal (őrsökkel) kibővítve a Barát-kuti-patak völgyében folytatták, egészen a Szamár-hegy magaslatáig, azon túl valószínűleg a Dédai-sziget és Helemba-sziget dunai ágait is lezárták. Az átkelés ütemének megfelelően 2l-re minden bizonnyal gyalogsággal és könnyű tüzérséggel 29 is feltöltötték ezt a 2. vonalat, amit ettől kezdve circumvallatiónak (körsáncolatnak) nevezhetünk. Feladata a maga kifelé néző frontjában kiépített árkokkal és redutokkal az volt, hogy észlelje a közeledő ellenséget, portyázó csapatait szétverje, nagyobb erőit az ostromlókból kikülönített erők támogatásával feltartóztassa, esetleg ezt saját erőivel oldja meg. (2. sz. melléklet) A fővezér és vezértársai még 19-én meggyőződtek az Esztergom ostromához legalkalmasabb felállítási helyekről. Két fontos tényezőt kellett figyelembe venniük, először a vár legcélszerűbb aláaknázási lehetőségeit és az odajutás legkedvezőbb irányait, (szükség esetére a parallelek és közelítő árkok kiépítésének műszaki lehetőségeit). Másodszor a várágyúk lőtávolságának megfelelően a kiinduló vagy 1. parallel, azaz a contravallatió vonalát, benne az ágyútelepek helyét. Az ostromterv a végrehajtás tanúsága szerint a vár „erőszakos megszállásával" 1,0 is számolt, de úgy tűnik, nem tervezte a tüzérség contravallatión belüli mozgatását. Ennek megfelelően a harcrendben az igen kiváló bajor csapatok kapták a vár északi, Duna melletti síkját. A császáriak a Szent György-hegy dél-délnyugati lejtőit, valamint a Szent Tamás hegyet és annak északnyugati oldalát. A Szent Tamás-hegy elfoglalásának sikere Sobieskiben felvillantotta a gyors és fényes diadal reményét. Ezért, hogy csapatait sikerhez juttassa, ezáltal lelket öntsön katonáiba, serege jelentős részének a vár déli síkjába rendelte állásait. Tehát a contr avallatió távolsága átlagban 300-350 m, míg az északi oldalon ennél kevesebb. Ez is az erőszakos megszállás szándékára utal, hiszen ezeket a távolságokat a várból mindenfajta löveg elérhette. Bizonyosan arra építettek, hogy éjszakai és gyors manőverezéssel ellensúlyozhatják a várágyúk közelségét. A harcrend ismeretében az átkelés rendjét is visszakövetkeztethetjük. Nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy elsőként az ostromsereg bajor gyalogsága és tüzérsége kelt át, mivel meg kellett kerülnie a várost, ha legsebezhetőbb állapotában, a felvonuláskor nem 27 Vö. RÁZSÓ GYULA (szerk.): A hadművészet középkori és újkori klasszikusai. Budapest, 1974, Zrínyi. 237. p. 28 A hídfő védelmével. 29 Lásd a táblázat 4., 7., 9., 10., ágyútípusait. 30 Erőszakos megszállás az, amikor egy várat körös-körül úgy szállnak meg, hogy nem készítenek ostromsáncokat és megközelítő árkokat, hanem a külső védművek megtámadásával kezdik vagy az ellenlejtön foglalnak állást és hátrafelé dolgozzák magukat.
