Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4. (Esztergom, 1999)

Bevezetés

állhatott, ily módon évtizedekkel megelőzve egy sor más, nagyobb vármegyét. Erre vonatkozóan elegendő utalnunk az 1696. ápr. 6-i pátensre /297. reg./ - melyet Belsővárosban, a megye szokásos gyűlése helyéből kelteztek - továbbá az 1700. szept. 7-i törvényszék keltezésére, amely már kifejezetten a megyeházban /in domo curiali/ tartott gyűlésről tesz említést. Az a körülmény ugyanis, hogy e korai jegyzőkönyv /2. kötet/ legtöbbször csak akkor jelöli meg a gyűlés helyszínét, ha az nem a szokásos helyen /t. i. megyeházán/ folyt, - hanem pl. Búcsúban, Bátorkesziben vagy Bottyán úr házában - éppen arra utal, hogy a vármegye ekkor már saját házzal rendelkezett. 1805-ig ez az épület maradt a székház, amikor a vármegye a királyi város területén, a városháza szomszédságában vásárolta meg gróf Zerdahelyi Pál palotáját, amelyet azután 1952-ig - a megyeszékhely Tatabányára költöztetéséig - erre a célra is hasznosítottak.

A közgyűlések tematikája széles skálán mozog, átfogja az igazgatás szinte minden területét. A napirendre kerülő ügyeknek a közgyűlésen idővel bizonyos sorrendje alakult ki: előbb a királyi, nádori, főispáni és egyéb főhatóságoknak a megyéhez intézett leveleit hirdették ki és az általuk megjelölt tárgyban intézkedtek. Ezt követték az egyéb levelezések és a megye egészét érintő fontosabb ügyek, ú. m. az adó kivetése és behajtása, a katonai beszállásolás, a különféle összeírások elrendelése, megszervezése, a nemesi felkelés, szabályrendelet-alkotás, a tisztújítás stb. Végül a kisebb jelentőségű ügyek következtek: egyes magánszemélyek beadványai, panaszok, számlák rendezése, nyugták jóváhagyása stb.

A törvényszék hatáskörébe tartozott a megye területén élő nemesek ösz- szes polgári és büntető ügye első fokon. A kisebb jelentőségű ügyeket az alispán elsőbírósága /judex in partibus/ elé utalták, ahonnan a törvényszékhez

16