Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4. (Esztergom, 1999)

Bevezetés

Esztergom megye nemességének számszerű többségét a birtoktalan, egy- telkes vagy jobbágytelken élő armalista, kurialista, inscriptionalista /17. század végi forrásaink e terminusokat gyakran felváltva használják ugyanazon személyekre és családokra/ nemesek tették ki, akik nagy - s a 18. században egyre növekvő - számban éltek Esztergom városban.

A feudáliskori középszintű közigazgatás végrehajtó szerve a nemesi ön- kormányzat testületéként működő nemesi vármegye volt. Ennek tagja lehetett minden, a megyében lakó vagy ott birtokos személy, akinek nemességét az illető vármegyében kihirdették /universitas nobilium/. A vármegye, joghatóságát két fórumon, a közgyűlésen /congregatio/ és törvényszéken /sedria/ gyakorolta. E fórumokon a megyei nemesség köréből választott tisztviselőkön kívül a többi nemes is részt vehetett, sőt a török korban amikor a hivatalviselés inkább terhet jelentett, szabályrendeletek /statutum/ sora próbálta megjelenésre kötelezni a nemeseket. Két legkorábbi jegyzőkönyvünk még nem tünteti fel a jelenlévők teljes névsorát, míg a 18. században ez már általánossá válik. Egyetlen esetben, az 1696. évi tisztújító közgyűlés alkalmával van tudomásunk arról - ekkor is a fogalmazványi jegyzőkönyv alapján - hogy a három alispánjelöltre összesen 28 szavazatot adtak le. Egy átlagos közgyűlésen, de különösen kis- vagy részgyülésen /congregatio particularis/ ennél még kisebb létszámban volt jelen a nemesség. A közgyűlésen és törvényszéken általában az azt meghirdető alispán elnökölt.

Esztergom vármegye közgyűléseit - jegyzőkönyveink tanúsága szerint - a 17. században, az elintézendő ügyek fontosságától függően, de átlagosan havonta tartotta. A gyűlések kezdetben szombati napra, később a hét bármelyik napjára, akár vasárnapra is eshettek. Ritkábban az is előfordult, hogy a

14