Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4. (Esztergom, 1999)

Bevezetés

felgyülemlett ügyek napokon keresztül egyben tartották a közgyűlést, vagy ami gyakoribb: a jelenlévők a közgyűlés végeztével törvényszéket tartottak. E két fórum kezdeti, még jegyzőkönyveinkben is jól nyomon követhető összefonódása a század végére szűnik meg.

A közgyűlés és törvényszék jegyzőkönyveinek szétválasztására irányuló törekvés jól látható a 2. kötet jegyzőkönyvben, ahol kezdetben vegyesen, majd a közgyűlési anyagtól elkülönítve vezették be a sedriai ügyeket. Ennek ellenére előfordul, hogy a törvényszék alatt váratlanul árszabással /671. reg./ vagy a közgyűlésen ítélet kihirdetésével /521. reg./ találkozunk.

A közgyűlések és törvényszékek helyszíne korszakunkban változatos képet mutat. Mint korábban utaltunk rá, Esztergom megye 1543. évet követően, néhány évtizedig valószínűleg Komárom városban tartotta gyűléseit. Erre vonatkozóan jelenleg nem rendelkezünk biztos forrással, az azonban bizonyos, hogy az 1610-es években már az Érsekújvári várban találjuk a megyei nemesség nagyobb részét, végvári katonaként. A váron belül a Pázmány Péter érsek által épített érseki palota vált a gyűlések szokásos helyszínévé, egészen 1663-ig. Az Érsekújvár elestét követő és Esztergom felszabadulásáig eltelt két évtized /1663-1683./ alatt mindössze egy biztos adat utal a vármegyére, az 1681:50. te., amely kimondja, hogy Újvár elestét követően Esztergom vármegyének nincs székhelye, ezért gyűléseit ezentúl Révkomárom városában tartsa. A törvénycikk talán egy korábbi gyakorlatot szentesít.

Az esztergomi vár visszavételét követően hamarosan újjászerveződött vármegye gyűléseinek állandó helyszíne lesz az esztergom-belsővárosi /másképp Vízi- vagy Érseki város/ megyeháza. A helytörténeti irodalom a megyeháza első említését 1714-re datálja, holott jegyzőkönyveinek alapján igen nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az már az 1690-es évek közepén fenn15