Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1982

1982. január 21.

Szegeden nem csak a Dóm tér őrzi Rerrich munkásságát. A szegedi püspöki palota belső terének kialakításában mind a térhatás, mind a részletek megoldása szempontjából művészit alakított. Az egyes helyiségek berendezései rendeltetésüknek megfelelően teljes összhangot alkotnak a palota egészével, melynek kertjét is Ő tervezte.

Bár a Dóm-téri beépités Rerrich legjelentősebb építészeti alkotása, meg kell még említenünk Budapesten a Fővárosi Elektromos Müvek Hengermalom utcai lakótelepét, mely a huszas években szintén az ő tervei szerint épült. Ezenkívül még isko Iák és bérházak tervezése fűződik nevéhez, melyek Budapesten ill. Szolnokon épültek meg.

Rerrich Béla sokoldalúvá fejlesztett tehetsége, építészeti és kertépitészeti tudása lehetővé tette számára, hogy meg tudja teremteni megálmodott épületei és a környezet összhangját kifelé, ugyanakkor a képzőművész szemével észrevette azokat a lehetőségeket, amelyek az épület belső harmóniáját biztosítják.

Rerrich Béla a 20-as években, de már megelőzően is sokat foglalkozott a parasztkertek kutatásával, a népi művészet e csodálatos termékeivel, melyek történeti feldolgozása, értékelése máig aktuális feladat.

IC ért művész éti, kertépitészeti előadásai alkalmával a parkok és kertek stilustörténeti ismertetése mellett a népi kertkultúra választékosán szines parasztkertjeinek történetével is foglalkozott. Gyűjtötte, kutatta, rajzolta és fényképezte a parasztkertek még feltalálható emlékeit. Osztályozta a kertek növényanyaguk alapján aszerint, hogy azok gyógyitó vagy diszitő jellegűek voltak, és felújításukra korszerű terveket készített. E tervek korai halála miatt nem valósultak meg.

A főként XVIII. századi gyűjtésének anyaga ma is kiindulásul szolgálhat e téma továbbkutatásáhos és a parasztkertek értékeléséhez.