Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1982
1982. január 21.
7 A korszerűbb növény-alkalmazás követelményére Rerrich már 1922-ben igy utal könyvében: \ " A szabad természetben a növényzet összességét bizonyos, a felületes szemlélőre nézve láthatatlan - de annál erősebb törvényszerűségek irányítják. Ezek a törvényszerűségek eredhetnek a talaj sajátságaiból és összetételéből, sok viz jelenlétéből vagy a viz hiányából, helyi állandó szelek hatásából, a fekvés természetétől /napos vagy árnyékos hely stb./ ... Ezzel szemben a legtöbb kertben, az annyira elterjedt úgy -.ott - táj - vagy - angol - kertben a növényzet összeválasztását semmiféle irányelv sem vezeti, a növényeket egyszerűen nagyságuk, virágjuk - a legtöbb esetben - árjegyzéki áruk szerint válogatják össze.” Az ökológiai ismeretekre alapozott biológiai szemléletű növényalkalmazást, mint követelményt felismerte és ha nem is fogadta el a művészi kompozíció alapjául, az ilyen irányú kezdeményezésekhez, törekvéseket támogatta. Az építész tiszta téralakitásu logikáját már nem ötvözhette a természeti növények ismeretére alapozott keretformálási elvvel, erre nem maradt ideje, igen korán, 51 évesen egy sikeresen elvégzett műtét után fellépő tüdőgyűliadás következtében hunyt el. \ Korai halála után utóda, Ormos Imre állott a feladat előtt, hogy a kerttervezési oktatásban kövessük azokat a stilusváltozásokat, amelyeket a 30-as évek hoztak magukkal világszerte. Oktatásunkban is hangot kapott a növényföldrajzi elvek alapján megválasztott növényzetre alapított, tiszta téralakitásu kertmüvészeti irányzat. Enn-ek előkészítője, megalapozója volt Rerrich Béla. Rerrich Béla születésének 100. évfordulója alkalmából számos cikk, megemlékezés jelent meg napilapokban, építészeti és kertészeti szaklapokban. Jelentős építészeti alkotása Szegeden nevét munkásságát, különösen maradan-dóvá tette. Arcképe itt függ az egyetem nagy elődjei sorában.
