Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1982

1982. január 21.

- 5 -kezdtek hozzá, de az I. világháború közbejöttével сзак 1925-ben folytatódtak az építkezések. A Schulek-féle terveket Роеф-к Ernő részben átdolgozta és leegyszerüsitetty neoromán kivitelezést választottak.

A nehezebb feladat Rerrich Bélára várt, hogy az adott nagyléptékű térbe a Dóm zárt épülettömege kö£é beillessze a^ÍTaz épület<«■

együttest, amely ma a térnek kiegyensúlyozott méretarányokat és harmonikus megjelenést ad.

Rerrich terveiben a Dóm teret övező épületek egységes térrendszert alkotnak. Az égetett mázas téglából készült együttes harmonikus megjelenést biztosit a templom fehér kőből és vörÖ3 téglából formált neoromán architektúrájával. Az épületek ü-alakban fogják közre a templom előtti teret. A tér zártsága a középkori olasz kisvárosok tereire emlékeztet, az épületek vöröstéglás homlokzat bor itás‘9>rangol motívumokat őriz. A tég lehomlokzat^ az árkádok oszlopainak átgondolt jó $ritmusu megoldása feloldja a temlom zár épülettömegének merevségét. Rerrich fegyelmezetten, de dús képzelőerővel tartotta kézben a szigorú megkötéseket, betartva az azonos párkánymagasságot, következetes mozgalmassággal kúnÜakitva a több, mint 300 m hosszú árkádsort.

А XII. sz.-bőljvaló, s megmentett Dömötör tornyot a zárt térbe művészi hozzáértéssel illesztette be. Jó segítséget kapott ehhez Sebestyén Károlytól, valamint korának jelentős festőművészétől, Aba-Novák Vilmostól. A változatos árkádsor alatt 1931- ben alakították ki a nemzeti emlékcsarnokot, amelyben a magyar irodalom, művészetek és a tudomány kiemelkedő személyiségeinek szobrai, emléktáblái kaptak helyet, a felszabadulás után méltón továbbg.yarapitva sorukat.

Rerrich-a kor építészeti koncepcióinak megfelelően - a régi korszakok építészeti stílusaiból meritet tifvlpület csoportja a két világháború közötti magyar építészet egyik legszebb alkotása.