Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1981
1981. november 3.
-17-rendelkezÓ3re álló dokumentumok, a MÉM vonatkozó irányelveiből kitűnik,hogy a hazo.i felsőoktatás alapos fejlesztésre szorul. Ennek a kulcskérdése a következő: a jelenlegi rendszerben a pályára céltudatosan készülő hallgatónak el kell döntenie 16 éve3 korára,hogy mi legyen belőle. A mai körülmények között a gyors változásokat,előrehaladást figyelembe véve arra senki nem tud garanciát nyujtani,hogy aki végez egy szakmában,30 év után i3 abban fog-e dolgozni? Itt van a kulcskérdés! Mit jelentenek azok az elgondolások, amelyek a Poltikai Bizottság Határozatában és a már említett dokumentumokban szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy nem kényszeríthetjük reálisan a 16 éves fiatalt pályaválasztásra, akkor sem ,ha a körülményei,feltételei kedvezőek, mert senki nem tudja megmondani 20 év múlva milyen szakmák lesznek, mit kell tudni egy szakembernek ahhoz aki felsőfokú végzettségre tesz szert,hogy ugyanazon a pályán dolgozzon 20 év múlva is. A reform már kezdődik azzal, hogy a felvételi rendszer is módosul.Ha moát két tárgyból kellett felvételizni,tisztességesen felkészülni a jelentkező közben elhanyagolta a többi tantárgyat és bizonyos fokig a középiskolában ezt el is nézték neki. Jövőre és a következő években ez már nem igy lesz, mert 6 tárgyból hozott pontok számát veszik figyelembe a felvételinél; köztük a magyar nyelv és irodalmat is- ennek jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni-,a hallgatók tekintélyes része nem tud helyesen fogalmazni;nem ők tehetnek rólal Ezután megkezdik tanulmányaikat. Az idevágó dokumentumok azt mondják, hogy a képzés rendszere legyen lényegesen rugalmasabb a jelenléginél.Mit jelent ez? Lehetséges,hogy a jövőben nem ritkán fogunk találkozni olyan hallgatóval, aki az első évet TTK-n végezte, a 2-3 évet a Kertészeti Egyetemen, a 4-5 évet ismét másutt és végeredményben a szakmája mikrobiológus lesz.
