Kertészeti Egyetem tanácsülései, 1972
1972. július 7.
- r o 4 Kádár: a gépészeti oktatás gyakorlatiassabbá tétele mellett az üzemtani oktatás fejlesztésére szükséges erőfeszítéseket tenni, mely az államvizs megállapitásai alapján is értékelhető volt, az ökonómiai szemlélet erősítése is nagyon fontos, A meghívott előadók is nehezen tudnak megbirkózni a feladatokkal, amelyek az üzemmérnökképzésnél is a későbbiek folyamán is jelentkeznek# Javasolja, hogy az üzemtani képzés fontosságát kell még kiegészítésképpen hozzátenni az anyaghoz# Zsamóczayné: Megállapítja, hogy a tanulmányi versenyben kialakult egy ádáz konkurencia. Ebből olyan következtetéseket vonnak le egyesek és nem véletlenül, hogy feogy £fe>állnak az év végén, és már nem veszik komolyan a tanulást, belenyugodva, hogy ők csak három éves képzésben részesülnek, üzemmérnökök les: - nek, ők maguk különösebb erőfeszítéseket nem tesznek, hogy igazán jó üzemmérnökök legyenek. így az első év végére két részre bomlik a közösség. Kevés az aki olyan kitűnő, hogy 3 év után tovább mehet. A közösségi szellem bomlásnak indúl, egyéni érdekeket igyekeznek előtérbe helyezniés sokszor előfordult már az is, hogy barátok egymás ellen drukkoltak#, hogy ki ért el jobb eredményt# Különösen kulminált most ez az államvizsgák előtt. Felvetődik a kérdés, szükséges-e két államvizsga, * Az üzemmérnököknek több gyakorlati tananyagot leadni, «ffiig- &z—oklovoloo mérnököknek . • , a második #é£év í el lehetne dönteni, hogy melyikük mehet tovább, ötéves képzésre és akkor el lehet hagyni a kettős államvizsgát is. A javaslata a következő: ha egyenlőre nem sikerül az üzemmérnökképzést teljesen elkülöníteni, akkor külön tanterv alapján , már a harmadik félévben külön képzésben és a szétválasztás akkor történjen és nem az államvizsga kihirdetése után. A másik viszont az, hogy az üzemmérnököket a termesztési szakon, s a technológiai szakon Kecskeméten |m. lehetne képezni, ahol közel van a konzervgyár is, vagy a borászokat Gyöngyösön, ahol szintén megvannak a lehetőségek az új beruházásokra.
