Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1960-1961
1960. szeptember 24.
6 ja, hogy vissza kellene állitani a levelező oktatásnál a tanév-rendszert és ne igazodjanak a naptári évhez. Perspektivikusan döntsék ezt el. Ez egyszerűbbé teszi a levelező hallgatókkal foglalkozók munkáját. Marsó Gyula elsősorban a konzultációs központok kérdéséhez szól hozzá. 1956. előtt voltak konzultációs központok, de ezekről bebizonyosodott, hogy nem feleltek meg céljuknak, ezért szüntették meg. Kém hiszi, hogy most több eredménnyel járna ezeknek a felállítása, hiszen a rendszeres előadásokra most sem járnak el a hallgatók. Az előadások anyagát illetően véleménye szerint azt kell figyelembe venni, ami a hallgatót érdekli, amit nehezebben tanul meg. A tanszékek útmutatót készítenek, s ha a tanszékek az előadásokon az anyag nehezen érthető, problematikus részét adják le, a kérdés lényegét fogják meg. Véleménye szerint ez járható ut. A fegyelem kérdését illetően: ugyanazok a szabályok érvényesek a levelező hallgatókra, mint a nappali tagozatosok- ra/aláirás, vizsga, stb./. El kell dönteni, hogy mik a feltételek a leckekönyv aláírásának. Bejelenti, hogy a levelező hallgatók részére is tartanak évnyitót, amikor az uj szervezeti elképzeléseket ismertetik velük. Az igazgatóság kidolgozza a részletes tanulmányi rendet, amit meg fognak küldeni minden hallgatónak. Gsepregi Pál véleménye szerint az ötnapos kötelező gyakorlat jelenti a legnagyobb haladást, ángpcaas helyesnek tartaná, ha a gyakorlatokat a rendes hallgatókkal egyidőben tartanák., de tőlük teljesen függetlenül, ,miután a gyakorlati idő nem azonos. Az útmutatókban a technikai minimumot is közöljék. Dobray Endre fontosnak tartja, hogy a levelező hallgatók és az üzem érdekei, illetve a Főiskola oktatási érdekei összhangban legyenek. Rendkívül jónak tartja Probocskai professzor javaslatát az üzem belső életéEKk különböző problémáinak összegyűjtését illetően. Ezáltal kénytelen lesz az üzem keretén belül összefüggő szemléletet kialakítani. A hallgató szempontjai, az üzem és az oktatás érdeke egy. Kívánatos lenne ezeket az anyagokat az előadások előtt a tanszékekhez eljuttatni, mert igy összesítve kapnák meg a problémákat s ez meghatározhatná az előadások irányvonalát. Probocskai Endre a maga részéről határozottan aláhúzza, hogy a levelező hallgatók, akik évekig voltak gyakorlatban, csak akkor profitálnak a Főiskolán, ha a vezető szakember személetét sajátítják el. Szükséges, hogy a szakma vezetőjének szemlélete alakuljon ki bennük, ezért az előadásokon ilyen nézőpontból tárgyalják az egyes kérdéseket. Másik: vannak olyan részei az anyagnak, amit nagyon nehéz szövegszerűen megtanulni és szükséges segitséget adni, hogy minél összefüggőbben lássák a
