Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1956
1956. február 27.
18 Diplomaterv megvédése* ■Min— Tanév jeles jő közepes elégséges elégtelen összesen átlag^^“ 1955.fő 44 25 11 5 — —..-i » — mm 85 4.27 4-- á_ 51.7 29.5 12.9 _ 5-2loo 1956.fő 51 43.9 38 32.8 21 18.1 6 5.2116 loo 4.15 6 Az 1956.tanévben kitüntetéses oklevelet a következők kaptak: Gráf- Antal, Kürti Sándor, Pákozdy Zsuzsanna, Pőcza István, Poór György és Pejovics Bogdán. Az államvizsgát követő kiértékelésen megvitattuk vizsgamódszerünket. A kiértékelés során az a kifogás merült fel, hogy a diplomatérv túl egyoldalú. Mert bár magasabb színvonalon tett tanúságot tudásáról a hallgató abban a tárgyban, amelyben üzemi gyakorlat alatt dolgozott, illetve amelyből diplomatervét készítette, viszont a többi szaktárgyakkal nem foglalkozott, azokból ismeretei lényegesen csökkentek. Az 1956.év februárjában folytatott államvizsgáktanulságai alapján az államvizsga bizottságok tagjaival és a tan'ri kar néhány tagjával folytatott megbeszélés alapján az államvizsgák rendjének módosítására nézve a következő javaslatokat terjeszti elő: Az értekezlet általában megállapította, hogy a diplomatervek túlságosan egyoldalú felkészülést kívánnak a jelöltektől. Ennek eredmé- nyeképen olyan jelenségek is észlelhetők voltak, hogy egyes hallgatók más szaktárgyakat mir tanulmái yaik végefelé erősen elhanyagoltak. Az értekezleten jelenlévők arra nézve is egységes álláspontot alakítottak ki, hogytanulmányok lezárására csupán egyféle vizsgamódszer alkalmazása volna helyes. Sem helyeselték azt a megoldást,hogy egyesek szaktárgyakból államvizsgával, mások diplomatervmegvédéssel fejezzék be tanulmányaikat. Ez utóbbi rendszer helytelensége, mert egyrészt a hallgatókat eleve két kategóriára kellet sorolni, másrészt az eredetileg jobb minősítéssel diplomaterv megvédésre kijelölt hallgatók hátrányba kerültek a végosztályzat tekintetében az .államvizsgázókkal szemben. A főbb szaktárgyakból tartott államvizs? a lényegében arra vezetett, hogy a hallgatók megismételték a félvvel, egy évvel ezelőtt már letett szigorlatot. Az államvizsgákon nem érvényesült kellő mértékben az az elv, hogy ott az idő. közben kitöltött üzemi gyakorlat tapasztalatait hasznosítva tudták volna a hallgatók vizsgájukat jobb eredménnyel letenni. Az üzem gyakorlat számára kijelölt munkahely egyoldalúsága éreztette sokszor hatását. Az üzemi gyakorlatok csak a kiválasztott üzemi irányának megfelelően voltak észlelhetők a vizsgaeredményekben. Foglalkozott az értekezlet azzal a gondolattal is, hogy a kertészképzés jellegét meghatározó négy termelési tárgy szigorlata helyett államvizsgával járuljon. Ennek azonban jelenlegi tantervűnk az akadálya, amely szerint igen lényeges termelési szaktárgyakat a harmadik év végén zárunk, Így az államvizsgáig a tanszék a hallgatókkal nem tarthatná a kapcsolatot és bizonyosan sokat felejtenének a hallgatók. Mindezek alapján a következő megoldást tartanók célravezetőnek. Minden hallgató készítsen szakdolgozatot. A szakdolgozatot bírálják el a tanszékek, s az Így nyert osztályzat számítson be a tanulmányokat lezáró végső osztályzatba. Minden hallgató az üzemi gyakorlat kitöltése után tegyen államvizsgát nemcsak marxizmus-leninizmusból, hanem üzemszervezésből is. A vizsgabizottságok összetétele legven olyan, hogy minden bizottságban a főbb termelési tárgyaknak egy-egy szakembere foglaljon helyet. Az üzemszervezési vizsga Így módot adna arra, hogy az önmagában is összefoglaló jellegű üzemszervezési • ; .A
