Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1956
1956. február 27.
- 19 anyag kapcsán a nagy jellegzetes termelési tárgy /gyümölcstermelés, szőlőtermelés, zöldségtermelés, dísznövényt emelés/ anyagából is kérdéseket kapjon a hallgató. Véleményünk szarint ez a módszer lehetőséget adna arra, hogy a hallgatók valóban összefoglaló tudásra tegyenek szert, mert kiz'rná, hogy egy-egy szűk szakterületre összpontosítsák erejüket meg nem gengedhető mértékben az utolsó két-há- rom félév folyamén# így kiküszöbölhető volna az a nézetünk szerint hátrányos lehetőség, hogy a hallgató diplomatervének megvédésével olyan osztályzatot szerezzen, amely általános felkészültségét nem tükrözi, hanem sokszor csak a körülmények szerencsés összejátszásának köszönhető. A szakdolgozatok nem kerülnének nyilvános megvédésre, ezzel jelentékeny költséget is megtakaríthatnánk. Célszerűnek mutatkoznék továbbá az államvizsga bizottságok összeállításának olyan módja, hogy az egyes bizottságokban ne állandóan ugyanazok a tagok vegyenek részt, hanem a minisztérium az államvizsga bizottságok tagjait csak általában nevezné ki és az egyes bizottságok naponként változott összetételben működnének. Úgy gondoljuk, hogy ezzel az eljárással néhány olyan aránytalanság volna kiküszöbölhető, a a hallgatók részéről bizonyos spekulációk volnának kizárhatók, amelyek az eddigi rend mellett észlelhetők voltak. Elengedhetetlenül szükséges volna továbbá ezen rend bevezetésével kapcsolatban, hogy az üzem- szervezés tárgyból az előadási idő folyamán, illetve közvetlenül annak lezárása után egyszer, vagy kötszer kollokviumot tegyenek a hallgatók. * Beszámolójához kéri a hozz szólásokat. Tamássy István: Kérdezi, mennyiben különbözik ez a régi államvizsgától, miért lenne könnyebb a hallgatónak, amikor eszerint mégtöbb váratlan kérdést adhatunk fel neki? Probocskai Endre: A hallgatóknál nem arra vagyunk kiváncsiak, hogy ő té- telszerxíen mire emlékszik, hanem hogy a megtanult anyagot hogyan tudja alkalmazni. dr.Qkályi Ivánt A Bizottság nem köteles mind a négy tárgyból fél óra hosszal vizsgáztatni, de kérdéseket tehet fel. Tamásav Istvánt Ha egy tárgyból kap a hallgató kérdéseket, akkor ugyanott leszünk, mint a diplomatervnél, ennek pedig még a lehetőségét is el kell vetni. Meg kell határozni mi az, amire kiterjedhet a Bizotts'g kérdése, mert a sok véletlen anarchiára vezethet.- Ha a hallgatók egy része diplomatervet készít, egy része pedig államvizsgázik, egyformán el lehet őket bírálni, ezt a módszert már a csehek is bevezették, sőt legújabban a lengyelek is,- tehát továbbra is megfontolandónak tartja a kétféle vizsgázt tást. dr.Ormos Imre: Az államvizsga nem más, mint a szigorlat ismétlése, a dip- lomatervkészitás pedig azért nem vált be, mert egyik embernek több segítséget, másiknek kevesebbet nyújt a konzultáns, mások a tervké- szitás színhelyén a viszonyok,stb.- nem valószinü, hogy ezt egyáltalán ki lehetne valahogy küszöbölni.- Ami a bizottság tagjainak cserélgetését illeti, az a veszély fenyeget, hogy még az a fajta együttműködés is, ami eddig megvolt, ezután megbomlik. dr.Fekete Zoltánt A külön szakmai kérdések azt célozz'k, hogy a megtanult anyagot, hogyan tudja a hallgató alkalmazni, összefüggéseiben áttekinteni és kapcsolni az egyes tárgyakat.- Ami a bizottsági tagok cseréjét illeti, az annyiban helyes, hogy, ha a hallgató nem tudja kiknél vizsgázik, akkor nem tudja bebiflázni azt az anyagot, amelynek oktatója tudomása szerint ott yíil. dr.Qkályi Iván: Csak az egységes vizsgáztatási módszer lehet igazságos. Annakidején mi egy előzetes értékítélet álapján két csoportra osztottuk a hallgatókat, itt aztán kiderült, hogy egyeseknek Szerencsé— 4 ./*
