Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1954
1954. április 6.
ja el. Az utóvizsgával kapcsolatban helytelennek tartja, hogy vizsgajegy megváltására kötelezik a hallgatókat, azaz, hogy anyagilag is büntetik őket. Cserfalvy felszólalásával kapcsolatban - hogy a hallgatók önálló nevelésére a megfelelő felszerelő— " sek nincsenek meg, illetőleg azok hiányosak, hibásak, - megjegyzi, hogy nem szabad elfeledkeznünk felszabadulásunk óta elért számos eredményeinkről, hatalmas fejlődésünkről, - természetes, hogy hiányosságok, hibák, zökkenők még vannak, amelyeket ki kell küszöbölnünk. Probocskai Endre felvetése a fiatal oktatók továbbképzésére a F.M. és Akadémia felé is feltétlenül szükséges, de nemcsak oktatásunkhoz kell segítséget nyújtanunk, hanem lehetővé kell tenni számukra olyan kutatómunkák kidolgozását, amely belenőne egy kandidátusi dolgozatba. Tanársegédeink ugyanis meg fognak szökni Főiskolánkról, mert vagy aspiranturára, vagy kutatóintézetekbe mennek, ahol fejlődésüket sokkal inkább látják biztosítva, itt biztosítani kell számukra az anyagiakat is. Olgyay Miklós: Helyesnek tartaná, ha a professzoroknak és oktatószemélyzetnek is lenne ideje irodalommal foglalkozni. Mint-már Cserfalvy László is rámutatott, - az adminisztrációs munkák végzésére rengeteg idő megy el, amelyet szerinte egy jól szervezett gazdasági hivatalnak kellene ellátni. - Az előadónak nagyon sokszor azért is kell a könyvnek vagy jegyzetnek anyagához ragaszkodnia, mert a magyar irodalom nem olyan bőséges, hogy a hallgatók a megemlített, vagy utalt adatok alapján továbbfejlesszék magukat. Javasolja, hogy a főhatóság foglalkozzék azzal a kérdéssel, hogy a hallgatóság tanuljon nyugati nyelveket már a középiskolákban, mert erre az egyetemen már nincs, ideje. Igazgató; Lektorátusok szervezése már folyamatban van. Olgyay Miklós* Ezt helyesli, de hem tartja jónak, ha a haligái óság csak itt az egyetemen kezd el nyelveket tanulni, mert itt ezeket már használni kell tudnia. — A kísérleti tér t _• és mintaüzem létesítését ő is igen fontosnak tartja, mert a ß „yt hallgatóság részére más bemutatási mód nincs. - Ifizsgák terén r nagy fegyelmezetlenséget tapasztal, pl. ha a hallgató nem akar vizsgázni, egyszerűen távolmarad, nincs egy szankció a tanár - ^ kezében, ami a folyamatosságot biztosítaná.' Igazgató; Aki tanulmányi kötelezettségének nem tesz eleget, vizsgára nem bocsátható. Ormos Imre; Ez benne van a tervezetben. Katona Zsigmondi: ííern ért egyet a diplomaterv és államvizsga közötti különbözőseggel, mert hiszen a vizsgáztatási forma mindkettőnél egyforma, lényegbeli különbség nincs a kettő között, még a Tamássy István által említett fajsulybeli különbség sem. A múlt esztendőkben az államvizsgák nem olyanok voltak mint a tervezet szerinti és nem is feleltek meg a főiskolai oktatásnak. Más egyetemekhez hasonlóan a mi Főiskolánkon is a diplomaterv készítését- tartja alkalmasnak. A szinvonalbeli különbségre vonatkozóan felvilágositást kér. Igazgató; Felkéri Kovács Aladárt, hogy a felvilágositást adja meg.