Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsülései, 1954

1954. január 15.

Az államvizsga célja az, hogy a jelölt átfogó tudásáról győződhessünk meg.

Fekete; Véleménye szerint ma még helytelena lenne, ha minden hallgató diplom atervet készitene. A késő bbi fejlődés során már szükségszerű, de ma még nem. Még ax diplomatérvet készítő hallgatóknál sem tudtak meggyőződni arról, hogy sspés témáján kivül a kertészeti termelés más ágaiban éppen olyan járatos-e*

pedig csak kitűnő hallgatók kaptak diplomaterv témát. Ezért tették azt a javaslatot, hogy összevont vizsga tárgyak legyenek, m ért ma még ne m lehet megvalósítani, hogy teljesen speciális szakba mélyádjenek el a végzett hallgatók.

Ezért helyes az államvizsga összevont formája, robocska i; Felt é tlenül az első kérdés a számításba jöhető. Egyfajta viz sgát tegyenek a hallgatók. A témák kiadásán ál le lehet

i

mérni, hogy azt kiváló, vagy gyengébb ha llgatónak adják-e,

A vizsgák számát cs ök^enteni kell, azonban az üzemtanból elő zőleg dolgozatot készítsenek,

Í'hét Marxismusból vizsgát, utána a diplomater vet az előbbi

» • .»* ■

formában, ez előtt van gyakorlat , ebből a tanszék győződjék meg a hallgató quantitativ tudásáról, heh etőleg össze-! vont ké rdéseket alkalmazzanak, mert részletkérdésekből nem

4 •

lehet meggyőződni a Jucijjatautemiáxgál: tudás terjedelméről,

Okályi; Az eltérő véle ményeket egyesítve kidolgozzák a lehető legjobb

javaslatot, melyet a jövőre nézve érvényesíteni szeretóéneic,

Maga is leszögezni kiv ánja, h o gy a kétféle vizsgát semmi

nem indokolja, h o gy azonos évfolyam hallgatóit kétféle modor

vizsgáztassana k le. Ez már az idei államvizsga és diploma- terv vizsga során is megmutatkoz ott, mert éppen jeles

tanulmányi eredmény alapján volfPkiválasztva a hallgatók, mégis voltak közepes eredménye k. Az államvizsga a szintetizálás alkalmazási készségét kutatja, Hii'ilil 'HíWH _