Jersey Hiradó, 1964 (45. évfolyam, 3-39. szám)
1964-09-18 / 38. szám
Egy orosz tábornok emlékirataiból Mindszenty hercegprímás helyzete még mindig bizonytalan Ritkán akad kezünkbe ilyen — számunkra kivételesen — érdekes könyv. Moszkvában jelent meg, Írója A. Gorbatov, a sztálini idők “nagy tisztogatásának” egyik szenvedő részese. De beszéljen maga az iró. “A sötétség éve” fejezet igy kezdődik: “Szeretném, ha mindazt, ami alább következik Stolbunsky elvtárs, az NKWD kihallgatási szakközege is olvasná — ha ugyan még él. S remélem, hogy él s megtudja, hogy embertelen, utolsó csirkefogónak tartom.” Gorbatov, aki Zsukov marsai 6-ik szovjet lovashad osztályának helyettes parancsnoka volt, 1938 október 15-én levelet kapott a Hadügyi N é p b iztosságtól, melyben értesítették, hogy a hadsereg kötelékéből azonnali hatállyal kizárták. Másnap éjszaka Gorbatov Szálló szobájában erélyes kopogtatás riasztotta fel. “Tábornok elvtárs, sürgöny érkezett” — fuvolázta egy női hang. De sürgöny helyett három férfi nyomult be s letartóztattak. A moszkvai városi fogházba került. Geiiatarsai szintén katonák. Valamennyien “beismerésben” vannak:, mert a fizikái “kezelés’* más lehetősét te nem ad módét. (Éorbatov nem hitt ebben az- Elméletben s többszöri Mháilgátás ellenére visszautasította a vadakat. Ezért a magatartásáért helyezték át & LefortqE-feaba. #®A negyedik kihallgatás Nem kommunisták ... magyarok! Moszkvából jel entették, hogy ott a vasfüggöny mögötti rahnemzetek ifjúsága kész vételével megrendezett matematikai versenyek befejeződtek. A versenyen 72 diák, nemzetiségét nézve bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, magyar, mongol, román és szovjet érettségiző diák vett részt. Hét első dijat osztottak ki ti ezek közük hármat magyar versenyző: Lovász László,Pelikán József és Gerencsér László szerzett meg. A kilenc második és a 19 harmaáik versenyző között is volt magyar. után” — írja Gorbatov tábornok — alig vonszoltam magam. Stolbunsky nyomozóközeg, aki ezeket a kihallgatásokat vezette, még utánam szólt: “Ide figyelj! Nálunk még nem volt olyan pók, aki alá nem irta volna a teljes beismerést tartalmazó jegyzőkönyvet. És nem is lesz!” Két-három napi “pihenő” után még ötször vezették a tábornokot Stolbunsky elé. “Még ma is hallom Stolbunsky rideg, gonosz hangját: És mégis alá fogod Írni! A harmadik kihallgatás után már csak egyetlen kívánságom van. Meghalni, meghalni, amilyen gyorsan csak lehet.” Három hónap elteltével tárgyaló terembe vezették, ítélete 15 évi kényszermunka és öt esztendei jogfosztás. 1939 julius elején egy fegyenc szállítmánnyal behajózzák Vladivosztok felé. A tengen utazás ideje alatt az őrség és a hivatásos gonosztevők kifosztják a politikai foglyokat. Gorbatov tábornok csizmáját lábáról húzzák le. Magadan. — A kiéhezett, agyonhajszolt raboknak naponta több köbméternyi rönköt kellett levonszolnia az aranybánya tárnáiba — mintegy 4-5 kilóméternyire a fateleptől. A tábornok igy jellemzi a (Foly. a 8-ik oldalon) Makarios érsek kommunista? Megbízható jelentések ma már nyíltan állítják, hogy Makarios érsek, cyprusi államfő meggyőződéses kommunista. E célból több helyszíni jelentés ismerteti az érsek kegyetlen és sokszor kisgyermekeket sem kímélő rendelkezéseit, valamint a sorozatos tárgyalásokat, melyek, során a megegyezést nem egyszer elgáncsolta és Moszkva segítségével kívánta álláspontját győzelemre vinni. Görögországi jelentések is elismerik, hogy a görögkeleti érsek nem élvezi a görögországi nyugatbarát politiku. sok bizalmát, de a mostani válságos helyzetben nem merik nyíltan elitélni, mert attól félnek, hogy akkor nyíltan Moszkvával köt katonai szövetséget. Vidéken élni... Ezzel a címmel irt cikket az Élet és Irodalom c. hetilapba Győrffy Sándor, aki történészből átvedlett városrendezőnek. Miután megállapította, hogy a magyarországi városok nem mindig városok a szó igazi értelmében és sokszor falunak neveznek olyan településeket, amelyeknek városibb a jellegük, de alacsony a lakosságszámuk, ezt a képet festi a vidéki viszonylatokról: “Gondolná-e valaki Budapesten, hogy 21 városunkban még nincs közüzemi vízellátás! A városi lakosságnak kevesebb, mint 10 százaléka jut vízvezetéki vízhez Balassagyarmaton, Haj duböszörményben, Hatva nban, Kalocsán, Mohácson, Mosonmagyaróváron, Turkevén. Pedig tettünk egyet-mást a felszabadulás óta. 1945- ben jelenlegi 63 városunk közül 27-ben volt csak vízvezeték, jelenleg 42-nél tartunk. Vidéki városaink lakosságának többsége ••— például Debrecen lakosságának 70 százaléka — még nem kap vízvezetéki vizet. Vidéki városaink közműellátottsága messze elmarad I az európai átlagtól, Budapestétől. Lakásaik 70 százalékában nincs vízvezeték, 80 százalékában njncs kanalizáció, 81 százalékában nincs fürdőszoba, 79 százalékában nincs vécé benn a lakásban, 97 százalékában nincs gáz. Vidéki városaink lakosságának meg mintegy 70 százaléka lényegében falusi körülmények között él, falvaink lakosságának 90 százaléka pedig olyan, a feudálkapitalista múltból örökölt körülmények között, ami nem méltó a huszadik század második felének szocialista társadalmi viszonyaihoz.” (FEC) Emelkedett a bűnözések száma Az F. B. I. jelentése szerint 1964 első felében a súlyos bűnözések 15 százalékos emelkedést mutattak. A peremvárosokban az emelkedés 23 százalékos volt. A bűnözésben a déli államokban volt a legnagyobb növekedés: 18 százalék, utána egyre kisebb bűnözési arányban az Északkelet, majd a Középkelet és Nyugat államai következtek. Washingtonból érkezett híradás szerint a Vatikán és a magyar kommunista kormány között létrejött megegyezés, melyet szeptember 15-én írtak alá Budapesten, ezidejüleg még nem hozott változást Mindszenty József hercegprímás helyzetében. A 72-éves érsek még mindig Budapesten, az amerikai követség harmadik emeleti szobájában lakik, ahová 1956-ban menekült, miután a magyar forradalmat az orosz kommunista haderők kegyetlenül vérbefojtották. Azok a hírek tehát, melyek néhány héttel ezelőtt egy közeledő vatikáni és magyar megállapodásról tettek említést s ezzel kapcsolatban Mindszenty bíboros helyzetében is kedvező fordulatot jósoltak, valótlannak bizonyultak. Ma csak a leg-Középeurópa v é g z e t es széttörését, M a g y arország feldarabolását nagy részben a német-ellenes reváns boszszuszomjától megkábult francia politikusoknak köszönhettük Trianonban, akik az első világháború utáni békéket diktálva valóban esztelenül cselekedtek. De a francia politikának köszönhetjük részben a török megszállás elhúzódását is, amikor a francia politika olyan lelkiismeretlenül játszotta ki török szövetségesét Bécs, illetőleg az előtte fekvő Magyarország ellen. A napokban ismét Közép- Európa elleni jelenet játszódott le Párisban. Jón Gheorghe Maurer, a román kommunista kormány miniszterelnöke jelent meg Párisban. És a román kommunista kormány miniszterelnökének De Gaulle, a francia elnök, Európa egyik vezető szabad országának az államfője, a katolikus államférfi, egy egész órás megbeszélésen állt rendelkezésére. A lapok tudósitói megjegyzik, hogy Maurer mily kitűnő, latinos kiejtésű francia beszéddel tárgyalt az elnöki palotában. És Maurer el is érte azt, amiért Franciaországba jött. De Gaulle hozzájárulásával beavatottabb vatikáni és magyar közegek tudják, milyen további sors vár a hercegprímásra. Maga a megegyezés azonban rendkívül nagyjelentőségű, mert mint úttörő munka szerepel azoknak az ellentéteknek kisírni tására, melyek Magyarországon a vallásszabadságot húsz év óta eltiporták. A megállapodás biztosítja a katolikus egyháznak azt a jogot, hogy szabadon válassza a hierarchia tagjait Magyarországon s azokkal állandó, beavatkozás nélküli összeköttetésben álljon. Diplomáciai és egyházi körökben az a remény merült fel, hogy a megegyezés — hosszú vallásüldözés után — nagy hatással lesz a többi keleteurópai országokkal, de különösen Lengyel- és Csehországgal tervbe vett; tárgyalásokra is. külügyminisztere, C o u v e megkötötte Jón Gheorghe Maurerrel a francia-román tudományos és technikai együttműködést s z a bályozó szerződést. Az erdélyi magyarság ügyéről természetesen nem esett szó. De Gaulle még az amnesztiát sem kötötte ki, amit az amerikai tárgyalók kikény* szeritettek a román kommu? nista kormányból. Oly nagy hatást tett rájuk Maurer, mert Maurer latinos kiejtéssel beszéli a franciát. Kevesebb uj lakás épül otthon A magyarországi építőipar az év első hét hónapjában összesen 6.145 lakást adott át. Á lakások építési ide}# azonban a tavalyi 327 nap helyett 350 napot vett igénybe. Az ideinél lassabban csak 1963-ban dolgoztak a lakásépítők, amikor átlagosan, több mint 14 hónap kellettegy lakóház elkészítéséhez. Az építőiparban változat lanul nagy a munkáshiány és egyre nagyobb gondot okoz, hiszen a tervek szerint az év végéig még több mint 10,000' lakást kell átadni. , De GAULLE NEM KÖTÖTTE KI AZ AMNESZTIÁT VOL. XLV — NO. 38 TRENTON. NEW JERSEY 1CIC/1 1 o=
