Jersey Hiradó, 1964 (45. évfolyam, 3-39. szám)
1964-07-31 / 31. szám
Ö July 31, 1964 Szabadság nélküli magyarkodás átlátszó csalás . . . A ZSARNOK HA LÁTOGAT A hazájából elüldözött magyarság* mind töb helyen a zene szivhezszóló szavával szól a szabad világ népeihez, hogy a magyar szabadságot minden nyelvek közös hangján, zenével követelje. A clevelandi kezdeményezések és a más helyeken felhangzó szabadsághangversenyek úgy látszik arra késztették a kremlini zsarnokság budapesti helytartóit, hogy beleszóljanak a szabadság nagyvilágban hangzó zengésébe és igyekezzenek azt megzavarni a zsarnokság muzsikusaival és énekeseivel. Erről közöl tanulságos kis történetet svédországi testvériapunk, Dr. Gáspár Pál által szerkesztett “Magyar Hírek.’’ A történet igy hangzik: A stockholmi magyar követség kiküldöttei április 4-en megünnepelték kellő napidij ellenében az 1945-i orosz felszabadulást. Most nem politikai szónoklatokat mondtak, mert tanultak a múltból, amikor a svédek nem voltak kiváncsiak a propagandájukra, hanem hangversenyt rendeztek budapesti zenészekkel. Kibérelte! c a Koncerthuset kis termét s szétküldték a meghívókat. A város legjobb zenekritikusa jó zenét akart hallgatni s elment a hangverseny■re s moßf 1« ír*fctx kritika. í át--. Carl Tullius csalódása azonban nagy volt. Kritikájában ezt irja: “A magyar puszta fiai és lányai arról hiresek, hogy egész temperamentumukat beleteszik a zenébe. Élettől lüktető játékuk sokak szivét szokta felgyújtani. De ez nem mindig jelent művészetet. Kovács Dénes hegedűs és Katona Ágnes zongorista Beethoven Kreutzer-szonátaját adták elő. Az előadás magyaros Beethoven volt: sok temperamentummal, sok technikával, de Beethoven lelke nélkül. Ha a hegedűs igazi művész akar lenni, a belső átélésnek nagyobbnak kell lennie a külső erő rovására. U- gyanezt kell mondani Katona játékáról is. Jámbor László énekes volt a legjobb, de az alténekesnőről Kürthy Etel-TALÄN IGAZ IS! . . . Hruscsov tisztelet éré adott parlamenti fogadás után két elvtárs beszélget. — Végre egészen közelről láttam Hruscsovot — kezdi az egyik. — Mondhatom, halálbeteg embernek látszik. Borzalmas fájdalmai lehetnek. — Valóban? Mi baja van? — A kinaiak a tyúkszemére léptek, a NATO ma is tüske a szemében, ha az EWG sikeréről hall, mintha karóba húzták volna s különben is az állandó gazdasági nehézségek a körmére égtek. káról nem mondható el ugyanez. A kritika végén ez olvasható: “Ha ez az együttes mutatná a magyar zeneélet művészi színvonlát, akkor gondolkodóba kell esnünk. Halljunk már végre friss és művészi színvonalon levő zenét! Kell lenni ott lent Magyarországon ilyennek . . Néhány magyar is jelen volt a hangversenyen. Két héttel ezután ugyanennek a Carl Tullisnak megadatott az, hogy igazi magyar zeneszerzőt és magyar művészt hallgathatott meg nem a ‘Konzerthuset’ kistermében, hanem a nagyteremben Bartók első hegedűversenyét Gránát Endre adta elő zenekarral. Bartók ezt a darabot a világhírű magyar Geyer Stefi hegedümüvésznőnek irta még 1907-ben s a kéziratot is neki adta. A darabot azonban soha sem adták elő s maga a kézirat is a rejtekben maradt s csak 1958-ban került elő s a bázeli zenei ünnepségen adták elő igen nagy sikerrel. Svédországban ez volt az első előadása. A kritika igy hangzik: “Gránát Endre eszményien tökéletes előadója volt e darabnak. Olyan ezüstcsengésü tisztasággal és melegséggel játszott, hogy ezzel bizonyitékát auta annak, mennyire ismeri a régi, eltűnt Magyarországot s ennek dicsőségét. Játékát tökéletes technika, művészi érettség jellemezte, mely az északi hegedűművészek legelső sorába emeli. A hangversenyen megjelent nagyszámú magyarság együtt ünnepelte őt a közönséggel ” Hiába, a szabadság tüzét, örömét és lelkességét a zenében sem lehet szimulálni a zsarnokság muzsikusainak. Még túlzott magyarkodással sem. Szabadság* hite nélkül nincs zeneművészet. Protestáns püspökök Kállainál Kállai Gyula, a magyar kommunista párt politikai bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese fogadta a protestáns egyházak püspökeit: Bartha Tibor és Szamosközi István református, Vető Lajos és Káldi evangélikus püspököket, — jelentette a budapesti rádió. A szívélyes hangú találkozón eszmecserét folytattak az időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Megtárgyalták az állam és a protestáns egyházak Viszonyát érintő időszerű kérdéseket.”* A megbeszélésen résztvett Prantner József, az állami egyházügyi hivatal elnöke is. A ‘U. S. A.’ eredete A “United States” nevet 1776-ban választották az amerikai felkelők, amikor még a gyarmatok nem fejezték be harcukat a függetlenségért. Az amerikai forradalom kitörése előtt minden gyarmat különálló egység volt az angol korona égisze alatt és csak az amerikai hazafiak kívánták az egyesülést. A gyarmatok vezérei Philadelphiában tartották az úgynevezett “Második Gyarmati Kongresszust,” amely a 13 gyarmat központi kormánya lett. Ez a kongresszus mondta ki először és pedig 1775 junius 7-én, hogy a gyarmatok “jog szerint szabad és független államok.” Ez a “Second Continental Congress” használta először a “United Colonies of North America” (Északamerikai Egyesült Gyarmatok) elnevezést, az uj hadsereg tisztjeinek kinevezése alkalmából. Az amerikai forradalom első éve alatt már itt-ott használni kezdték a “United States” és a “United States of America” elnevezést is. 1776-ban egy Candidus nevű politikus irta, hogy “az amerikai államok nem gyarmatok, nem tartományok és nem gyermekei Nagy Britanniának.” 1776 szeptember 9-én a Continental Congress hivatalosan mondta ki, hogy az Egyesült Gyarmatok helyett az “Egyesült Államok” elnevezést fogják használni. A határozat szerint “minden alkalommal és minden okmányban, ahol azelőtt az Egyesült Gyarmatok szerepeltek, ezalatt az Egyesült Államok értendők.” Kezdetben még használták az Északamerikai Egyesült Államok elnevezést is és bár ez a tényeknek pontosabb körülírása, ez a forma nem vált népszerűvé. Ma a “The United States of America,” vagy “United States,” vagy “America,” vagy egyszerűen ‘‘The States,” röviden U. S. A. a helyes nevek. American Council Don’t forget... every litter bit hurts KEEP AMERICA BEAUTIFUL Published as a public service in cooperation with The Advertising Council. Amikor a zsarnok külföldön utazik, találkozója van léptennyomon. Ezek a találkozók j ól jellemzik a zsarnokot, hiszen a zsarnok életéből és tetteiből következnek. Éppen ezért nagyon érdekes figyelemmel kisérni, kivel és mivel találta szemben magát Kruscsev svéd országi utján? A híradások szerint az első, akivel szemben találta magát, a magyar szabadságharcos volt, aki el akarta rabolni, hogy a magyar szabadság túszaként tartsa fogságban a zsarnokot. A szovjet zsarnok svédországi látogatásával kapcsolatban a nagy távirati irodák röpítették szét a világban azt a hirt, hogy a svéd rendőrség letartóztatott egy Stockholmban élő harmincéves emigránst, aki “alaposan gyanúsítható “Kruscsev elrablásának kísérletével.” Egyes lapok meg éppenséggel arra céloztak, hogy az illető magyar szabadságharcos, aki Kruscsev “kiszabadításának váltságdíjaként” azt követelte volna, hogy engedjük szabadon a keleteurópai politikai foglyokat. Az illetőt végül is bizonyitékok hiányában elengedték a rendőrségről, de mivel a svéd hatóságok azt állították, hogy “fanatikus,” egy ideggyógyászati klinikára utalták be . . . Kruscsev tehát először áldozataival találta szemközt mag“át Svédországban. Aztán találkozott önmagával Kruscsev, illetőleg azzal, hogy minek is tartják a szabad emberek. Ugyanis Kruscsev stockholmi tartózkodása alatt “ismeretlen” tetesek egy vörösre festett disznót engedtek szabadon a svéd fővában, s a lakosság azonnal megértette, hogy mit, pontosabban kit szimbolizál. A rendőrség felszólította hirdetményben a közönséget, hogy a vörös disznót a gazdája vegye át: mert különben leszúrják a disznót* de senki sem jelentkezett . . . Senki sem kívánta megmenteni a vörös disznót. Harmadszor svéd vádakkal találkozott a zsarnok. Ugyanis a svédek megkérdezték, Kruscsevet, hogy Budapest ostroma idején Budapesten eltűnt svéd diplomata, Raoul Wellenberg felől, aki a nemzetközi vöröskeresztet és ,a svéd kormányt képviselte Magyarországon a zsidóság megmentésének ügyében. Egy korábbi kérdésre a szovjet kormány azt válaszolta, hogy Wallenberg 1947-ben a hiiv hedt moszkvai Lublyankabörtönben meghalt, de a svédek gyanakszanak, hogy az ö* roszok Budapesten végezteti vele, bár van olyan értesülésük is, hogy 1960-ban egy szovjet elmegyógyintézet lépőit ja” volt. A Szovjet nem kivánja szabadon bocsátani, mert a Nyugat hiteles tanút kapna arra vonatkozóan, hogy mit követtek el az oroszok a magyar nép ellen a felszabadulás ürügyén . . . Ezekkel talákozott a szovjet zsarnok svédországi túráján. Jersey Híradó - Jersey Herald U J CÍME: 681 SOUTH BROAD STREET Telefon: OWen 5-6087 Mindenféle nyomdai munkát elvállalunk ............................................................................................i-mvrvYwinnAnruxiYvvvv^ Wf' ST£AM BATHS fok M HEALTH AND D/ET W\ PURPOSES £ g>V---/ frif tí*s*J!F***? A 7 A/Va •SfcY/o70 i 1)1 / f^á|lg|iJ
