Jersey Hiradó, 1964 (45. évfolyam, 3-39. szám)

1964-07-31 / 31. szám

Ö July 31, 1964 Szabadság nélküli magyarkodás átlátszó csalás . . . A ZSARNOK HA LÁTOGAT A hazájából elüldözött ma­gyarság* mind töb helyen a ze­ne szivhezszóló szavával szól a szabad világ népeihez, hogy a magyar szabadságot minden nyelvek közös hangján, zené­vel követelje. A clevelandi kezdeményezések és a más he­lyeken felhangzó szabadság­­hangversenyek úgy látszik ar­ra késztették a kremlini zsar­nokság budapesti helytartóit, hogy beleszóljanak a szabad­ság nagyvilágban hangzó zen­gésébe és igyekezzenek azt megzavarni a zsarnokság mu­zsikusaival és énekeseivel. Er­ről közöl tanulságos kis törté­netet svédországi testvéria­punk, Dr. Gáspár Pál által szerkesztett “Magyar Hírek.’’ A történet igy hangzik: A stockholmi magyar követ­ség kiküldöttei április 4-en megünnepelték kellő napidij ellenében az 1945-i orosz fel­szabadulást. Most nem politi­kai szónoklatokat mondtak, mert tanultak a múltból, ami­kor a svédek nem voltak ki­váncsiak a propagandájukra, hanem hangversenyt rendez­tek budapesti zenészekkel. Ki­bérelte! c a Koncerthuset kis termét s szétküldték a meghí­vókat. A város legjobb zene­kritikusa jó zenét akart hall­gatni s elment a hangverseny­■re s moßf 1« ír*fctx kritika. í át--. Carl Tullius csalódása azon­­ban nagy volt. Kritikájában ezt irja: “A magyar puszta fiai és lányai arról hiresek, hogy egész temperamentumu­kat beleteszik a zenébe. Élet­től lüktető játékuk sokak szi­vét szokta felgyújtani. De ez nem mindig jelent művésze­tet. Kovács Dénes hegedűs és Katona Ágnes zongorista Beethoven Kreutzer-szonáta­­ját adták elő. Az előadás ma­gyaros Beethoven volt: sok temperamentummal, sok tech­nikával, de Beethoven lelke nélkül. Ha a hegedűs igazi művész akar lenni, a belső át­élésnek nagyobbnak kell len­nie a külső erő rovására. U- gyanezt kell mondani Katona játékáról is. Jámbor László énekes volt a legjobb, de az alténekesnőről Kürthy Etel-TALÄN IGAZ IS! . . . Hruscsov tisztelet éré adott parlamenti fogadás után két elvtárs beszélget. — Végre egészen közelről láttam Hruscsovot — kezdi az egyik. — Mondhatom, halálbeteg embernek lát­szik. Borzalmas fájdalmai lehetnek. — Valóban? Mi baja van? — A kinaiak a tyúksze­mére léptek, a NATO ma is tüske a szemében, ha az EWG sikeréről hall, mintha karóba húzták volna s kü­lönben is az állandó gazda­sági nehézségek a körmére égtek. káról nem mondható el u­­gyanez. A kritika végén ez olvasha­tó: “Ha ez az együttes mu­tatná a magyar zeneélet mű­vészi színvonlát, akkor gon­dolkodóba kell esnünk. Hall­junk már végre friss és mű­vészi színvonalon levő zenét! Kell lenni ott lent Magyaror­szágon ilyennek . . Néhány magyar is jelen volt a hangversenyen. Két héttel ezután ugyanen­nek a Carl Tullisnak megada­tott az, hogy igazi magyar ze­neszerzőt és magyar művészt hallgathatott meg nem a ‘Kon­­zerthuset’ kistermében, ha­nem a nagyteremben Bartók első hegedűversenyét Gránát Endre adta elő zenekarral. Bartók ezt a darabot a világ­hírű magyar Geyer Stefi he­­gedümüvésznőnek irta még 1907-ben s a kéziratot is neki adta. A darabot azonban soha sem adták elő s maga a kéz­irat is a rejtekben maradt s csak 1958-ban került elő s a bázeli zenei ünnepségen ad­ták elő igen nagy sikerrel. Svédországban ez volt az első előadása. A kritika igy hang­zik: “Gránát Endre eszményien tökéletes előadója volt e da­rabnak. Olyan ezüstcsengésü tisztasággal és melegséggel játszott, hogy ezzel bizonyité­kát auta annak, mennyire is­meri a régi, eltűnt Magyaror­szágot s ennek dicsőségét. Já­tékát tökéletes technika, mű­vészi érettség jellemezte, mely az északi hegedűművészek legelső sorába emeli. A hangversenyen megje­lent nagyszámú magyarság együtt ünnepelte őt a közön­séggel ” Hiába, a szabadság tüzét, örömét és lelkességét a zené­ben sem lehet szimulálni a zsarnokság muzsikusainak. Még túlzott magyarkodással sem. Szabadság* hite nélkül nincs zeneművészet. Protestáns püspö­kök Kállainál Kállai Gyula, a magyar kommunista párt politikai bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnökhelyette­se fogadta a protestáns egyházak püspökeit: Bartha Tibor és Szamosközi István református, Vető Lajos és Káldi evangélikus püspökö­ket, — jelentette a budapes­ti rádió. A szívélyes hangú talál­kozón eszmecserét folytat­tak az időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Megtárgyalták az állam és a protestáns egyházak Viszo­nyát érintő időszerű kérdé­seket.”* A megbeszélésen résztvett Prantner József, az állami egyházügyi hivatal elnöke is. A ‘U. S. A.’ eredete A “United States” nevet 1776-ban választották az amerikai felkelők, amikor még a gyarmatok nem fejez­ték be harcukat a független­ségért. Az amerikai forrada­lom kitörése előtt minden gyarmat különálló egység volt az angol korona égisze alatt és csak az amerikai ha­zafiak kívánták az egyesü­lést. A gyarmatok vezérei Phi­ladelphiában tartották az úgynevezett “Második Gyar­mati Kongresszust,” amely a 13 gyarmat központi kormá­nya lett. Ez a kongresszus mondta ki először és pedig 1775 junius 7-én, hogy a gyarmatok “jog szerint sza­bad és független államok.” Ez a “Second Continental Congress” használta először a “United Colonies of North America” (Északamerikai Egyesült Gyarmatok) elne­vezést, az uj hadsereg tiszt­jeinek kinevezése alkalmá­ból. Az amerikai forradalom első éve alatt már itt-ott használni kezdték a “United States” és a “United States of America” elnevezést is. 1776-ban egy Candidus nevű politikus irta, hogy “az ame­rikai államok nem gyarma­tok, nem tartományok és nem gyermekei Nagy Bri­tanniának.” 1776 szeptember 9-én a Continental Congress hivata­losan mondta ki, hogy az Egyesült Gyarmatok helyett az “Egyesült Államok” elne­vezést fogják használni. A határozat szerint “minden alkalommal és minden ok­mányban, ahol azelőtt az Egyesült Gyarmatok szere­peltek, ezalatt az Egyesült Államok értendők.” Kezdetben még használ­ták az Északamerikai Egye­sült Államok elnevezést is és bár ez a tényeknek ponto­sabb körülírása, ez a forma nem vált népszerűvé. Ma a “The United States of America,” vagy “United States,” vagy “America,” vagy egyszerűen ‘‘The States,” röviden U. S. A. a helyes nevek. American Council Don’t forget... every litter bit hurts KEEP AMERICA BEAUTIFUL Published as a public service in coop­eration with The Advertising Council. Amikor a zsarnok külföldön utazik, találkozója van lépten­­nyomon. Ezek a találkozók j ól jellemzik a zsarnokot, hiszen a zsarnok életéből és tetteiből következnek. Éppen ezért na­gyon érdekes figyelemmel ki­sérni, kivel és mivel találta szemben magát Kruscsev svéd országi utján? A híradások szerint az első, akivel szemben találta magát, a magyar szabadságharcos volt, aki el akarta rabolni, hogy a magyar szabadság tú­szaként tartsa fogságban a zsarnokot. A szovjet zsarnok svédországi látogatásával kap­csolatban a nagy távirati iro­dák röpítették szét a világban azt a hirt, hogy a svéd rend­őrség letartóztatott egy Stock­holmban élő harmincéves e­­migránst, aki “alaposan gya­núsítható “Kruscsev elrablá­sának kísérletével.” Egyes la­pok meg éppenséggel arra cé­loztak, hogy az illető magyar szabadságharcos, aki Krus­csev “kiszabadításának vált­ságdíjaként” azt követelte volna, hogy engedjük szaba­don a keleteurópai politikai foglyokat. Az illetőt végül is bizonyitékok hiányában elen­gedték a rendőrségről, de mi­vel a svéd hatóságok azt állí­tották, hogy “fanatikus,” egy ideggyógyászati klinikára u­­talták be . . . Kruscsev tehát először áldo­zataival találta szemközt ma­g“át Svédországban. Aztán találkozott önmagá­val Kruscsev, illetőleg azzal, hogy minek is tartják a sza­bad emberek. Ugyanis Krus­csev stockholmi tartózkodása alatt “ismeretlen” tetesek egy vörösre festett disznót enged­tek szabadon a svéd fővá­­ban, s a lakosság azonnal meg­értette, hogy mit, pontosabban kit szimbolizál. A rendőrség felszólította hirdetményben a közönséget, hogy a vörös disz­nót a gazdája vegye át: mert különben leszúrják a disznót* de senki sem jelentkezett . . . Senki sem kívánta meg­menteni a vörös disznót. Harmadszor svéd vádakkal találkozott a zsarnok. Ugyan­is a svédek megkérdezték, Kruscsevet, hogy Budapest ostroma idején Budapesten el­tűnt svéd diplomata, Raoul Wellenberg felől, aki a nem­zetközi vöröskeresztet és ,a svéd kormányt képviselte Ma­gyarországon a zsidóság meg­mentésének ügyében. Egy ko­rábbi kérdésre a szovjet kor­mány azt válaszolta, hogy Wallenberg 1947-ben a hiiv hedt moszkvai Lublyanka­­börtönben meghalt, de a své­dek gyanakszanak, hogy az ö* roszok Budapesten végezteti vele, bár van olyan értesülé­sük is, hogy 1960-ban egy szovjet elmegyógyintézet lé­pőit ja” volt. A Szovjet nem kivánja szabadon bocsátani, mert a Nyugat hiteles tanút kapna arra vonatkozóan, hogy mit követtek el az oroszok a magyar nép ellen a felszaba­dulás ürügyén . . . Ezekkel talákozott a szovjet zsarnok svédországi túráján. Jersey Híradó - Jersey Herald U J CÍME: 681 SOUTH BROAD STREET Telefon: OWen 5-6087 Mindenféle nyomdai munkát elvállalunk ............................................................................................i-mvrvYwinnAnruxiYvvvv^ Wf' ST£AM BATHS fok M HEALTH AND D/ET W\ PURPOSES £ g>V---/ frif tí*s*J!F***? A 7 A/Va •SfcY/o70 i 1)1 / f^á|lg|iJ

Next

/
Thumbnails
Contents