Jersey Hiradó, 1964 (45. évfolyam, 3-39. szám)

1964-03-26 / 13. szám

A MEXICOI HÁBORÚ

Vo!. 45. éri 13, szám

Trenton, N. J., 1964 március 26

A latinamerikai köztársaságokkal való jóvtiszony fenntartása fontosabb ma, mint valaha volt. Érdekes tehát megemlékezni arról, hogy T alig több, mint száz évvel ezelőtt Mexicoval, leg- ^ közelebbi szomszédunkkal, háborúban álltunk.

1 846-ban egy amerikai őrjárat, a Rio Grandetől, tehát a mai határtól is északra lévő terű- E létén, mexicoi csapatok megtámadtak és meg- s semmisítettek. Akkori elnökünk, Jamees K. Polk, hadat üzent erre, az angolok és franciák által támogatott Mexiconak. A két nemzet közti ellentét Texas tulajdona felett tört ki. Texas még 1835-ben elszakadt Mexicotól és önálló köztársasággá lett, de 1 845-ben, a texasi hatóságok és lakosság kérelmére, az Egy eült Államok 28. államául fogadtatott be.

A mi oldalunkon olyan fiatal tisztek vettek részt a háborúban, mint Jefferson Davis (később az elszakadt déli államok elnöke), Robert E. Lee (a déliek legfőbb katonai parancsnoka), G.

B. McLellan és U. S. Grant, Lincoln hadseregé- j nek a fővezérei. Csak természetes, hogy egyik katonai sikert a másik követte.

Elfoglaltuk Vera Cruzt és Mexico Cityt, az ország fővárosát és elfogtuk a mexicoiak fővezé- ; rét, Santa Annát is. A háború alig tartott egy év- < nél tovább és a békekötés értelmében Texas, California, Nevada, Utah, Arizonna, New Mexico, Colorado, Oklahoma, Wyoming és Kansas területei az Egyesült Államok korlátlan uralma alá kerültek, Mexico i 8 millió dollárt kapott j kártérítésképpen.

Az amerikai polgárság zöme azonban nem helyeselte a kormány hóditó politikáját a siker ellenére sem. Lincoln Ábrahám, aki akkor 'a kongresszus tagja volt, hevesen tiltakozott eile- I ne. Poíkot nem is választották meg, amikor másodszor fellépett, pedig az ő akciója 'a Monroe Doktrína következménye volt.

Monroe elnökünk 1 8? 3-ban nyilvánította ki, hogy “Amierika az Amerikaiké” és semmiféle európai hatalomnak sem lehet érdekeltsége a nyugati földtekén. Az elv (kisebb engedményekre!) ma is fennáll.

A Monroe Doktrína 1867 junius 19-én újabb akcióra vezetett, amikor Mexico kivégezte első és utolsó császárát, Miksát, aki francia seg1 éggel tettek meg Mexico uralkodójának. Miksa 1. Ferencz József fivére volt és a csapás megtörte Ferencz Józsefet, ami hozzájárult ahhoz, hogy a magyar követelésekkel szemben elnézést mutasson.

Az 1 848-i mexicoi béke.szerződés egyébként eszegezi, hogy á két nemzet közötti netaláni néztél téréseket választott bíróság fogja eldönteii és pedig a jó szomszédság békés szellemé>en .

z az elv az, amit F. D. Roosevelt elnökünk :ülpólitikája sarkalatos pontjává tett és pedig ikerrel.

Reméljük, hogy jelenlegi elnökünknek, L. B. Johnsonnak is, aki sok tekintetben emlékeztet Rooseveltre, sikerülni fog a Latin-Amerikával felmerült kérdéseket a jó szomszédság békés szellemében megoldani.

ACNS — American Council for

Nationalities Service

» ____

Régészek, mint alkotóművészek.

(FEC) — Fettich Nándor, a népvándorláskori és honfoglaláskori régészet külföldön is megbecsült művelője, érdekes, eredeti alkotásokkal gazdagította a magyar iparmüvészetet, mint ezüstmüves. Több kiállításon mutatta be munkáit és az ősi keleteurópai és északázsiai pásztornomád kultúrák vallásos szimbolikus motívumaiból önálló ornamentikus stílust teremtett. Most László Gyula régész, ugyancsak a népvándorláskor és honfoglaláskor imert kutatója, állította ki 73 rajzát, amelyek közül a kritika különösen arcképeit emeli ki, főként Medgyessy Ferenc szobrász, Barcsay Jenő festő és Kodály Zoltán arcképét, valamint a “Hódolat Picassonak” cimü sorozatot.

HUNGARIAN - AMERICAN WE J Y" Subscription $1.50 per year.

.. , ,, . , ________________________________________

Published every Thursday

1 es)e‘ Sziesztö:Or0 °n AN OFFICIAL OS GAN OF THE FIÍNGARIAN SOCÍETIES OF TRENTON PruhM?d

GERENDAY GYÖRGY —----------------------------------------------------------------------------------------------------- Editor: GEORGEif’GEREND'-Y

Előfizetési ára egy évre $1.50. CanAába és Európába $3.00. — V 1.: LY 9-4859. Szerkesztőség és jdadóhivataí: 27 Hancofck Ave., Trenton, N.‘j

GÖRBE TÜKÖR

Irta: LUKACS ERNŐ.

I KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET 3

£ kívánunk Olvasóinknak, Hirdetőinknek I f és minden magyar Testvérünknek! rí

I JERSEY HÍRADÓ |

J Szerkesztősége és Kiadóhivatala ^

A Gettysburg! beszéd 100. évfordulója

You, too, can help through Your

RED CROSS

1 863 november I 9-én szónoklat hangzott el a pennsylvaniai Gettysburgban, amely az egész világon visszhangra talált. Akkor még nem volt televízió, rádió, sőt fonográf sem és a riporterek között nem osztottak ki sokszorosított másolatokat, Lincoln Ábrahán nak a gettysburgi temetőben elmondott szavak mégis a világ minden népe ismeri.

Végzetes elhatárolások előtt állott akkor a nemzet. A rabszolgaság kérdésében megoszlott ország fiai halálos mé^^ésben álltak egymással szemben, de nemcsak a rabszolgaság eltűrésében kellett dönteniük, hanem az unió fennmaradásának kérdésében is.

1863 júliusában a déli államok hadserege Washingtontól vagy száz mérföldnyire nyomult találkoztak az északi uniq csapataival. A törtéelőre és a Gettysburgtól délre fe vő dombokon netirók szerint ez az összecsap'" döntötte el a hadi szerencsét az északiak javára. A déliek súlyos veszteséget senvedve, Virginába vonultak vissza, de sokezer déli és északi katona holtteste borította el a csatateret.

Lincoln kormánya néhány hónappal később Nemzeti Temetőnek nyilvánitottaa ki a csata színhelyét és november 1 9-én az elnök is megjelent a felszentelésen. A jelenvoltak »szerint egész környezetéből kimagaslott a gondokkal terhelt, végtelenül lesújtott férfiú. Hozzákezdett beszédéhez, amelynek szavait odautazása közben a vonaton vetette egy levélboriték hátára:

“Tizenhárom év hi j j án 100 esztendővel ezelőtt atyáink uj nemzetet teremtettek e földön a szabadság jegyében, a jelszó alatt, hogy az embereket egyenjoguaknak teremtették“ — így kezdődik a világ legnevezetesebb szónoklata és e szavakkal végződik a 278 szóból álló remekmű: “A nép kormánya, amelyet a nép képviselői a nép javára teremtettek meg, nem pusztulhat el soha e földről!”

Alig kapott tapsokat. Sokan nem is hallották a beszédet, mert az őszi szél el-el kapkodta szavait és az állásra kényszeritett közönség mozgolódott. Talán nem is tudták, hogy a beszéd már végétért és várták, hogy folytatása lesz. Lincoln azonban leült és pedig abban a tudatban, hogy hatástalan maradt. Csak amikor a New York Times másnap leközölte a szöveget és mások is átvették a cikket, előbb az amerikai, aztán minden nép ráeszmélt arra, hogy ez a beszéd a szónoki művészet örökbecsű kincse lesz.

A történetírók közük még, hogy Lincoln azután még egy gettysburgi fogadáson vett részt, a presbiteriánus templomban istentiszteletet hallgatott végig, majd a vonatra ülve, nedves törülközővel hűsítette homlokát és szemeit. Bizonyos volt arról, hog ynem értették meg és sikertelen maradt.

Ez is hozzátartozik Lincoln elnök tragikus j sorsához. ACNS — American Council

! for Nationalities Service

Lukács Ernő kedvelt volt íársszerkesz.tőnk cikkeiből fogunk közölni t»écáftyat sápunkban, köayvalakban fognak megjelenni

SZEGÉNY GAZDAGOK Aki az első világháború utáni időket Magyarországon töltötte, bizonyára emlékszik rá, hogy a gazdag emberek egyrésze elszegényedett, a szegény emberek egyrésze pedig meggazdagodott. Úgyis lehetne mondani, hogy a vagyonok gazdát cseréltek.

Ezekről az uj gazdagokról abban az időben sok mulatságos história forgott közszájon. Az ilyen szegény gazdagok ugyanis minden iparkodáuk mellett nehezen tudtak beleilleszkedni az uj helyzetükbe. Mindent megvettek, ami cifra és feltűnő volt és mindenütt ott akartak lenni, ahol cifra, ízléstelen ruhákjukkal és csillogó ékszereikkel tüntetni lehetett. Persze közben sokat csetlettek-botlottak, ezáltal mulatságos figurákká váltak.

Különösen a fővárosban, ahol már úgy nyüzsögtek, mint a felzaklatott hangyaboly. Egy pár ilyen “párvenuádát szívese engedelmükkel elmondok önöknek.-o-CSUSZÓS UTAKON

A nyári vakációmat egyik Balaton melletti fürdőhelyen töltöttem, miközben a balsors engem is összehozott egy ilyen hirtelen meggazdag paott parnevü csríá.ld?' .. „ ,

A hölgy nagyon szeretett finomkodó válogatott szavakat használni. Persze ezeket a szavakat társalgás közben legtöbbször helytelenül használta. A majolikát “összekompromitálta” a jamaikával ‘a szezont a fazonnal, az erkélyt az ereklyével, a verandát a reverendával stb.

Egyszer eső után egy csúszós hegyoldalon sétáltam vele és egy csinos I 9—20 éves leánykával, aki gyámoltalanul lépkedett mellettem. Ennek láttára a mama igy szólt hozzá:

— Mancikám drága; vigyázz el ne bukjál! Inkább fogd karon Lukács urat Nem kell trenírozni magad.

(A gyöngébbek kedvéért megjegyzem, hogy azt akarta mondani: ne zsenirozni magad.

POMPADUR

Egy ilyen cimü operát játszott az Operaház. Rózsáné arra kéri a férjét, menjenek el ők is. Együtt ülnek az elsősorban és bámulják az előadást. Közben Rózsáné igy szól férjéhez:

— Fiacskám, ha már itt vagyok, szeretném tudni, mi az a Pompadur?

— Na várjál, én majd megkérdezem valakitől. Ezzel odaszól az előtte ülő úrhoz és felvilágosítást kért. Az illető egész röviden igy felelt:

— Pompadur, uram, egy rokokó kokot.

Ezekután Rózsa nejéhez hajol és a fülébe sugja:

— Nem értettem meg szegényt, mert dadog.

— Máskülönben szeretnék már hazamenni, — memdja Rózsa, mert az ülés nagyon kényelmetlen.

Kiderült, hogy nem tudták, hogy az ülést le kell hajtani és a felhajtott keskeny részén ültek, ami tényleg nem valami túl kényelmes.

MÜVÉSZGŐG

Ha már a festőknél tartok, elmondok egy rövid párbeszédet V. Károly császár és Michel Angelo között.

A császár: — Mi a véleménye önnek Dürerről?

— Felség, — felelte a renaisance nagymestere, ha nem volnék Michel Angelo, akkor inkább lennék Dürer, mint ötödik Károly.

Már pedig V. Károly császárra még a legnagyobb ellei^ége sem foghatta rá, hogy parnevü. (folytatása a 2-ik oldalon)