Jersey Hiradó, 1964 (45. évfolyam, 3-39. szám)

1964-03-19 / 12. szám

Vol. 45. évi 1L. szam

Trenton, N. J., 1964 március 19

IDEGEN ÁLLAMOK FELSEGITÉSE

A második világháború berejezese pta az | Amerikai Egyesült Államok összesen 1 1 1 idegen országnak nyújtott anyagi segitséget. Egye- j_ dűl az elmúlt esztendőben 95 ország részesült különféle támogatásban. Voltak államok, melyek ajándékot kaptak; mások kölcsönt, alacsony kamatláb mellett, vagy kamatmentesen: E

ismét mások termelési feleslegeket teljesen in- « gyen vagy mérsékelt áron. Voltak, amelyeknek műszaki segitséget nyújtottunk vagy katonai természetű támogatást.

A segítség egyharmada katonai volt, bogy - alátámasszuk olyan nemzetek ellenálló képessegét, amelyek kommunista nyomás alatt állanak, .. akár kivülről, akár belülről. Két-harmadrészt gazdasági támogttásra szavazott meg Amerika. ~ A segítség nagyobb részét maguk az illető orsza- 3 gok kapták, de az Egyeült Nemzetek és más nemzetközi intézmények is részesültek amerika:. ( támogatásban.

Az utolsó tizenhét év alatt sokat változtak ; az erre a célra fordított összegek. Az átlagos evx kiadás 4—5 ezer millió dollárra rúgott. Ebben bennfoglaltatik a háborúban szenvedett károk | önkéntes jóvátétele, főleg a Marshall-Terv értelmében, amely lábraállitotta a nyugateurópai államok közgazdaságát, az u. n. Point-Four alapján nyújtott műszaki segítség, Korea támogatása és az újabban életbeléptetett tervek finanszírozása, mint a Food For Peace (Élelmet | Békéért), Alliance for Progress (Segítség a Flaladás Érdekében és a Peace Corps (Béke Hadosztály). Nagy összegekkel támogattuk a Nemzetközi Bankot, a Nemzetközi Valuta Alapot, az Amerikai Kiviteli és Behozatali Bankot és a nemzetközi kereskedelem előmozdítását célzó egyéb intézeteket.

Külföldi támogatás címén a kormány 4 és fél milliárd dollárt állított be a jövőévi költségvetésbe, de valószínű, hogy a kongresszus leszállítja az előirányzott összegeket, az elmúlt évek példáihoz hasonlóan. Mig a kongresszusi vita tart, senkisem tudhatja, mennyi lesz a végösszeg és mi fog ebből az egyes orzágoknak jutni. Dizonyo azóiibi ’ ?hogy eísosörbari azoknak áz*országoknak az igényét fogják kielégíteni, ame- [ lyeknek politikai egyensúlyához és biztonságához elengedhetetlenül szükséges a támogatás. Ezeknek a száma hét. Ez a hét ország kapja a támogatás 24 részét. Köztük van Korea és Dél- Vietnam is. Más 30 ország nagy öszegekhéz fog jutni a honvédelem vagy bizonyos közgazdasági tervek céljára. Idetartoznak India, Pakisztán, Görög- és Törökország is. Van még 46 állam, amelyek mérsékeltebb támogatáshoz jutnak. Ezek a teljes összegnek csak 1 0 százalékában részesülnek.

Az Egyesült Államok összesen i 00 ezer millió dollárt költött Fi röldi segítségre az elmúlt ! 7 év alatt. Ennek 45 százaléka a Marshall Terv alapján Európába ment, a háborút követő első években. 22 százalékot a Távol Kelet kapott és Dél-Ázsia, mig I 8 százalékot a Közel Kelet, beleértve Indiát és Pakisztánt. Hét százalékot Latin-Amerikának juttattunk és a maradékot (8 százalékot) a nemzetközi szervezetek támogatására fordítottunk.

ACN.S — American Council for Nationalities Service

3 U N G A RI AN -AMERICAN WEEKLY

■ x ^^es^t:ortokon AN OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN SOCIETIES OF TRENTON

GERENDAY GYÖRGY Ö--------------------------------------------------------------------------------------------------------subscription $I.5U per year.

-YiWished every Thursday Edited & Published by The Estate af N. D. Gerenday, 27 Hancock Editor: GEORGE GERENDAY

Gyenge a faluvezetne általános műveltsége.

(FEC) — Az országos mezőgazdasági hetiap, a Szabad Föld karácsonyi számában “Mü/e! faluvezetőket!” címmel arról is, hogy a faluvezetők általános műveltsége gyenge és ez nagypn sok bajnak a forrása. A cikkíró kiszállott a püspökladányi járába e kérdés megvizsgálásé- Fel, S ti 5bbek között, ez> írja:

“A járás kilenc községében, kilenc tanácselnök közül csak egyr.ek van érettségije, kettő jár középiskolába, a többi ettől alacsonyabb végzettségű. Az elnökhelyetteseknél sem jobb az arány. A jársbsn mindössze három érettségizett községi tanácstitkár van, kettő négy polgárit végzett, hárman tanulnak és egynek még mindig csak hat elemije van. A szakapparátus ■4 beosztottja közül tizenegyen járnak középkólába, és csak hatan végeztek valamilyen zakmai tanfolyamot. ’

Különösen szembeszökő az iskolai végzett:: ^ i: ; ■:

Irta: LUKÁCS ERNŐ.-ukács Ernő kedveit volt társszerkesztőnk cikkéből fogunk közölni nélányat lapunkban, könyvalakban fognak megjelenni

AZ EMBER ESZE MEGÁLL

Olvasom, hogy kormányunk egymilliárdkettőszázmillió dollárt fizetett ez évben a farmereknek, hogy ne termeljenek. Minden akerenként különböző kárpótlást fizetett. És pedig kukoricáért 40, búzáért 24, gyapotért 70, rizsföldek után pedig 34 dollárt. Ugyanakkor egy lappal odébb azt olvasom, hogy számos európai, afrikai, főleg ázsiai országokban az emberek százezrei éhen pusztulnak el. És ugyanakkor naponta láthatók az amerikai utcákon “kóborgó” éhes emberek, akik a járdk szélére kirakott “garbics” kannákból “kilakmározzák” az élelmiszer maradékőkat. Ugylátszik ezeknek a szeencsétlen elesett embereknek nincs szavazati ioguk, mert különben az illetékes tényezők a feesleges termény igazságos elosztásán fáradoznának, hogy sehol a világon, főleg Amerikában, ne legyenek éhező emberek. Ettől függetlenül anként felmerül az a kérdés, hogy miért éppen a farmerek termelését sokalják, hiszen számos olyan szakma létezik, melyek túltermelést produkálnak, de ugylátszik, a farmer “a papa kedvence”.----------o----------.

MEZTELEN HÖLGY SZÜRKE EGERE

Olvasom, hogy egy chicagói fiatal nő a vonal hálófülkéjéből meztelenén esztelenül sikoltozva rémülten rohant ki a folyosóra és így ordított: — Egy szürke egér! Fogják meg, mert azonnal meghalok! A porter körülnézett a csinos hölgy fülkéjében és hamarosan megfogta a szürke egeret. Ugylátszik a porter olyan szelíd fiú volt, hogy egeret lehetett vele fogatni — még hozzá szürkét . . . Pedig a porter a hölgy .meztelenségének láttára csak az egyik szemét merte megreszkirozni ... A hölgyikét a kínos kaland feljogosította, hogy kártérítési pert indítson a vasúttársaság ellen, melynek hanyagsága okozta, hogy a szürke egér betolakodott a hálófülkéjébe, igy ő kénytelen volt teljesen meztelenül kirohanni a folyosóra, ahol a korom fekete portás meglátta az ő hófehér bestét, de a többi férfi utasok is gyönyörködhettek benne. A vasúttársaság nem szeret pereskedni, ezért a csintalan hölgynek egész csinos összeget, pontosan 46,- 869 dollár és 26 cent kártérítést fizetett. A kis szürke egérke ugyanis pontosan ennyi kárt okozott neki . . . Ilyen kínos kalandokat az utóbbi időkben gyakran jelentettek a vasúttársaságnak, ami feltűnt és nyomozást inditottak. A nyomozóknak könnyű esetük volt, mert újból és újból annak a hölgynek a nevével találkoztak, akivel a fenti eset megesett. A hölgy nevét a Compánia nem hozta nyilvánosságra, nyilván azért, mert kiderült, hogy a szürke egerek a kis hölgy, — aki oly gyönyörű volt, mint egy szép völgy —, saját kis szürke egerei voltak. Kisült, hogy a kis hamis a szelíd egérkéket a táskájában mindég magával viszi, hogy alkalomadtán eljátszhassa velük az ilyen jövedelmező meztelen kalandokat és ezáltal tekintélyes mellékkeresetre tegyen szert. Ámbár én úgy gondolom, hogy a kicsikének ez nem a mellékjövedelme volt, — hanem a fő, de nem ami a fazékban fő . . .

ELTŰNT FOLTOK

Férj: Mondd kérlek, mi van az uj barna ruhámmal?

Feleség: Kitisztítottam benzinnel, aztán kiakasztottam a kertbe száradni.

Férj: És eltűnt a folt?

Feleség: Igen drágám, eltűnt a' ruhával

j együtt-I (folytatása a 2-lk oldalon)

Gyenge a ;-árt a falukban

____... _ ji

(FEC) - A meze gazdasági termelés csődje j ], i rendszert egyre nagyobb erőfeszítésekre ősz- r. önzi ezen a területei , Tisztában vannak azzal, r

logy a FSZ-ek gazda ági megsegítése egyamgá- c aan ne mleég. Szükség vap az emberek megnye- f 'ésére, arra, hogy feladják ellenállásukat, pasz- c ■zivitásukat és nőve :vő lelkeesedéssel dolgoz- c z---iak a kollektiv gaz lálkodás előrehaladásáért, s EL” sn a munkában esősorban a falusi pártszervezetekre szeretnének támaszkodni, mint “élcsapatra”. A legnagyobb baj azonban, hogy éppen itt nem akar rmj^ökerezni a kádári “uj. szellem”, a pártonlcnfuÍT tömegek megnyerésére ' irányuló rugalmasabb politika. A pártszervezetek és vezetőik többségé ma is úgy gondolkodik, mint 1 0 évvel ezelőt, Rákosi idejében. Dogmatikusok, több jogért harcolnak, ami őket — véleményük szerint — megillet, mint párttagokat és elzárkóznak. A párt napilapjának vezető cikkírója írja.

“ . . . Az elzárkózást, — ha akarják, ha nem — fel kell adniuk. Nincs, és nem is lehet a mai falunak olyan fontos, megoldásra érett közösségi feladata, — legyen az termelési, szociálpolitikai, falufejlesztési, vagy népművelési természetű feladat —, amelyben ne várnának kezdeményezést a pártszervezettől. Mindez kétségtelenül igazol] a azt a meggyőződést, hogy a falusi, illetve TSZ-pártszervezetek erősítése az egyéb termhzetü kérdések megoldásának is egyik feltété Hogy amikar a TSZ-ek gazdasági és politikai megszilárdításán munkálkodunk , akkor egyúttal a pártszervezetet is építeni kell...”

Magyar költők antológiája angolul

(FEC) -Egy magv származású portlandi (US) farmer, Joseph ' rósz saját költségén és saját fordításában magyar vers-antológiát adott ki angol nyelven. Hatvanöt magyar költő szerepel az antológiában: Ady, József Attila és Radnóti Miklós mellett Csokonai, Arany, Petőfi, Kosztolányi, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc és többen a mai fiatal költők közül. A munka összeállításában és kiadásában Arthur W. Broggs, az Oregon állambeli írószövetség elnöke segítette Grosz Józsefet, aki hét példányt küldött a Magyár Tudományos Akadémia könyvtárának is i Budapestre. Az antológia a müncheni Griff; nyomdában készült.

Mit kérdeznek a pártgyüleseken.

(FEC) - A kommunista partnak a párttagok számára kiadott hivatalos közlönye, a Párt»let decemberi száma azzal a problémával fogalkozik, hogy manapság melyek azok a leggya- ; koribb kérdések, amelyeket a párttagok a gyű- j léseken felvetnek. Elsősorban az ország gazdasági helyzete és az életszinvonal, majd az atom- j kísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény, Ju- j goszlávia és Magyarország viszonya, a kínai- j szovjet vita, a nemzetközi munkamegosztás a j KGST-én belül. A pártközlöny felszólítja a párt- i vezetőket, hogy ezekre a kérdésekre igyekezze- j nek minél teljesebb és “pártszerübb" feleleteket adni. Korholja azt az álláspontot, amely sok helyen felmerült és azt hangoztatja, hogy hiszen ezekkel foglalkozik a pártsajtó, a Kossuth- és Petőfi rádió és a televizió is. “Figyelmezteti a pártvezetőket, hogy a rádiót be lehet állítani a külföldi állomások hullámhosszára is és ott az emberek megkapják a bel- és külpolitikai kérdésekre a “kapitalista” feleletet, amiben aztán nincs köszönet.

A MAGYAR DEMOKRATA K GYŰLÉSÉRŐL

Az Amerikai Magyar Demokrata Club rendes havi gyűlését minden hó 2-ik vasárnapján fogja megtartani saját helyiségében, 1051 So. Clinton Avenue alatt, melyre a tagok tömeges negjelenése kéreetik.

Utólag is tisztelettel kérjük a tagok minél nagyobb számban való megjelenését.

őfizetési ára egy évre $1.50, Caltadába és Európába $3.00. — Tel: LY 9-4859. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton, N. J.