Jersey Hiradó, 1962 (43. évfolyam, 9-49. szám)

1962-12-06 / 49. szám

to. Í9. ezóto. Trenton, N. J., 1962 december 6. Vol. XXXXTF­ACÉLÁRAK ÉS KÖZÉRDEK liiis mi m is wsffll, »Mtfte sói protect* is ear own printfag pl?ni m irtiwn )#$> H ü N GARIAN AMERICAN W F i .......- •• *• -----­... . _________' ' '■ vfrh+lypp y i a,^ ^ . M*tj»Unit Miiad«« *a4*Art#fc&o arrw-,, ^ * , ~~ ....... " " 1 --*“*■”-------- v j\ . ^ r\ . ' ,KRE.NOA> MIKÍYV trfí,! ^.»tavujr: '»c> etw.- ,i ! , ,t.< t'Anm, “ - " ** *' w * » M»*­• ■-**—*- ,«-,r’""" — ■„. • .*n Mortal *«fí nihltíVhUj ? ElMu-t».. • .p' *n. ti VI C*«»<Ut»a é* &or4eáb* »».06 — r»W*>®®» Ä*erk».«Ä.** *. I» EGY HÉT A BUDAPESTI MOZIKBAN: A MOZIK MŰSOR' rE: (FEC) A budapesti mozik u sorterve jel­lemző a kormányzat folyamatos s következe­tes szovjetizáló politikájára. 1 jenek aláb­biakba.: - számok: Egy nét leforgása alatt a büc ‘.pesti mozik­ban 25 szovjet filmet játszottak, de csak 1 <5 magyart. Amerikai film 5 ment (Hüvelyk Matyi, Francis, Vidéki Lány, Shaw Szent Jo­­hanna-jának filmváltozata és Háború és Béke. Ez utóbbi hetek óta, zsúfolt házak előtt megy). Keletnémet film nyolc, csehszlovák és francia film 6-6 ment, olasz 5. angol 4, bolgár és ro­mán 3-3, mig 1-1 egyiptomi, o *trák, indiai, koreai és lengyel filmet is bemmattakk. Irene’s Cleaning saját helyiségében Kórody József és neje, kiknek jólmenő sza bó és ruhatisztító üzletük a 21 Roebling Ave alatt volt, saját helyiségükbe költöztek és j©^ ienleg üzletük a 201 William Street alatt, a Liberty St. sarkán van, hol állandóan készség ge! álnak a közönség rendelkezésére. Irene » C leaning and Tailoring Shop címen megy to vábbra is az üzlet, mely hétfőtől szombat estig minőén nap nyitva van. 1 elefon hívásra szíve­sen házhoz mennek — EX 6-5772. Kórody honfitársunk és neje ezúton is kérik a magyar­ság szives pártfogását. A RÉSZLETRE VALÓ VÁSÁRLÁS VESZEDELMEI. A rssziekdlet bevett intézménnyé vált Amerikában, de azért még akiknek köriben könnyebben garázdalíkfuikalTiafe, mert a kocsivásárlásra marxiig sok dkeeSje is akatl. Ez utóllwafe többek közt azt áMkják. he®r a immyii krteMiekélele-k kovftkeztébon, a közönség szükségletein Míil köjtekeák és azután eladósodik. Szerintük az adósságcsm-áíás ma már nem kivétel, kanom a szakái): az amerikai vevéközönség körében. Vajjen hány millió amerikai család van, amely®! súlyosabb adk­­»ágek nyhtinMli? Mr a rádétre való vásárlás igazi veszedelme? Ho­­yyW védekezhetünk oiíewe? A Feder«! Reserve Bank statisztikája s.zerwt, az amerikai csalá­dok 56%-án*k van vakmilyeníajla magéí-«4és&ága. ide nem számítva a jekálngkelesönöket és az üzleti kötelezetíiégeket. A családoknak több mart 25%-a korábban vállalt rméletf-izetesakfe költi e! jövedelme 2®*"bát. Ez mér *«M íívisélbetrtlen. de azért érzákónyen sajtja az amerikai mimkásságet. A Wbtfíídászok^iiiikgy csoportja azt vitatja, k*§y * részletre való vá.sálks'* «#** kíáósást emelni ne»; 'ehet. 1)8 .a v.ásáká tojé-tákan vast a t«Ífcét*félk*l:. Sí lifiö«/ az^fltá-ra sét miwj'kás, kiUíktos^a az. ”uj amerikás \ tíjék**akía* «Mm « teksátejk.*». Tulsök pénzük megy <d kamatokra. \ifty\idi és peiköitségek.ie, sőt jogtalanul felsaámolt fSotákekre is. Lelki­­i*mW«éf*ii lifynefeok kiéooosen az automobil vásártdkr* vetik ki hálójukat, vonatko-zé szerződések rendszerint igen bonyolultak. R®s»rhisanmüe« tul­­bizteshási kökeégeket számítanak M az eladók « a kamat­­síjfalibii mm <í!j* W az olienörzéit. A vásárié «eJk u*|_ vedekezbeÄ gitéfe eilen, ha (dieníifzi a -számadatokat é* a tadjes ^tsíár nagyságát :wéíl*,geli, nemcsak az egyes résstleiék magasságát. .A* _ MM*m szedhet külön dijat a hiteíhé»nyiíé«ért, m»k ?»ryiee ^»*rge"-»ak nevelnék. 0c csak kevés áíle-mb*» vátiwak tör­­vé^ek, ámenek az ilyen dijakat korlátozzák. E*ék f%'eime«en tamd­­mányozauk át a szerződé* apréhetv' pontjait i« és állapét sók meg, hogy a havi tteattfeilnék milyen hányadát b>iditjá'k törtéáetétre és mennyit kbltságnjíre. Allapitsuk meg. mily«*) yogaf* vannak az eWdénak az b.h. 'Vepbss«*«£•*,, (visszavétel) esetiben. Bár egy 24®t deliére* kpodra » vévé máé 23(MD étMn k fefe'zetcM. egyes államekhan az eladó »itt» motüát * hma visszair>ve.telé*órr, ha a vevő «tárcsák e<*’ réízlettel is késedwhnüHs Éhben az esetben nemcoak a komit vcwzte d, -a 23#® dotíáfrát si. Aáiap ítsuk W*K azt is. mi történik, ha » vételáfat még a léjjAmt előtt teljes összegben megfizetjük. Raras? üzletemberek olyan sz*rzöde»t íratnák alá tapasztalatlan vevöfekot, awibV szerint a te-ljes kamatét és költségeket ilyen esetben is meg kell fizetni. $#*» nem tudják, hogy amikor a szerződést aláírták, a kereskedő azt wtemwlyee banknak továbbadja. Ha a vevő hibás árut vásárok, a bank Benn felelős érte és követeli a részletek pontos kiegyenlítését és ha ama kerül a sor, fizetésünk egy részét le is foglalhatja. Exért tehát a következő szabályokra ügyeljünk: Ssak jóhirü kereskedőtől vásároljunk. Legyünk óvatosak olyan hangzatos hirdetésekkel szemben, amelyek az előnyös niieifeltételekre vetik a súlyt és nem az áru minőségére. Olvassuk el figyelmesen a szerződésfonna minden egyes pontját, mielőtt aláírjuk. Bizonyosodjunk meg arról, mibe kerül » hitel és mi lenne a következménye annak, ha késed élni esek volnánk a zeté|,«ei.íe!. Á'iliapitsák meg milyenfajta jót­állást vállal az eladó az áruért, különösen Különösen ha az a szokásos 30 napi garancia után válnék hasznavehetetlenné. Kísérjük figyelemmel a tiknak bemutatásainak dátumait és meg­jelenésiünkkel támogassuk a magyar filmek »ikerét az amerikai magyar szinhsá zabban. RÖGESZME. Londoni járőreim jelentik, hogy 7 ed Adams 85 éves angol hobó különös rögeszméjére kért és kapott hatósági engedélyt. Egy használaton kivül helyezett csatornában akar lakni, mert egy sokszoros milliomos szamára ez az egyet­len hely, ahol otthonosan fogja magát ér#*pi. A vén hobó mondhatnám bohó már beköltö­zött a csatornába és kijelentette, hogy sokkal boldogabb, mint a régi 68 szobás főúri laká­sában. Ted Ádám és az első ember Ádám kö­zött az a kiilömbség, hogy Ádám apám a pa­radicsomban érezte jól masrát Ted Ádám pecKg a csatornában. Dehát az Ízlések és pofonok kü­lönbözők. Kennedy elnök megbotrankozasa arelett, íogy a U.S. Steel Corporation tonnánként hat tollárral emelte fei az acél árát: "Jogosulatlan ;s felelőtlen szembehelyezkedés a közérdek­nél", fele weniti más Elnökök hasonló és em­­ékezetes kijelentéseit. Jacks./n Andrew lesújtó kritikát mondott norának bankárjairól és Theodore Roosevelt a gazdagok gaztetteiről”; F.D.R. kikelt a ‘pénzügyi kiskirályok” ellen, akik elgáncsol­­ák a New Deal közérdekű reformjait. Wood­­ow Wilson azzal vádo1 onyos milliomoso­:at, hogy a kormány s elyét Washington­ul a Wall Streetre kivá: k áthelyezni. Elnö­keink azokat a nag^ vac u konzervatív ele­meket támadták, akik a i lészetes haladással 5Z behelyezkedve, a t ;elem óramutatóját zisszatólni igyekeztek. Az Egyesült Államokban, valamint más, iparilag ejlett országokban, a ma uralkodó •rányz. tőke és a munka képviselőinek bé­kés ep; üttmüködését keresi, amelyben a kor­mány csak összeegyeztető szerepet vállal. A súlyos összeütközésekkel járó osztályháboru napjai szerencsésen letűntek. A legtöbb vál­lalkozó ma már készséggé' elismeri a szakszer­vezetek létjogosultságát és békés közreműkö­désükre törekszik. Ma már az ország érdekeit nézik mindkét szárnyon és egyre kevesbedik azoknak száma, akik szerint “the public be damned . A kormán3'r kötelessége őrködni ^fe­lett, hogy ez igy is legyen és küzdenie kell a vállalkozók vagy a munkások önző és rövidlátó tulkövetelései ellen. Bár a Taft-Hartley Act egyes rendelkezései ellen jogos kifogás emel­hető, a Kongresszus e törvénnyel a vállalkozók és munkások harmóniáját kívánta biztosítani.. Ez volt a törekvése a tröszt-ellenes törvények­nek is, amelyek a szabad vállalkozást és ver­senyt védik Amerikában. Áz eszme tehát, hagy az orazág érdeke az. mi mindenek felett áll, nem Kennedy tői ered. de ő mindenesedre gyakrabban hangoz LatjfE' mint egyes elődei. Az áprilisban tartott sajtó­­konferencián például igy nyilatkozott: “Amikor a szakszervezeteket rábirtuk ar­ra, hogy bérköveteléseiket mérsékeljék és ami­kor minden polgárunktól önmegtartóztatást és áldozatokat követelünk, az amerikai nép —- ve­lem együtt — nem fogja eltűrni, hogy egy pár acélgyári igazgató, akiknek hatalmi vágya ás nyereségszomja nagyobb, mint az erkölcsi fe­lelősége, I 85 miMió amerikai poigár ár<i«ikein«k fittyet hányjon.” Az acélárak felett kitört vihar két filozófiai rendezer összeütközésének a következménye: a liberalizmus és konzervatizmus harcának. így vaa ez ma minden ipari államban és igy volt ez Amerikában is Thomas Jefferson é» Alexander Hamilton összeütközése óta. Ma a liberalizmus felé hajlik a kormány rudia, bár a konzervatívok börcsösen kapasz­kodnak ősz akadályokba. A MAGYAR DEMOKRATÁK GYŰLÉSÉRŐL Aj AmltiUi Magyar Demokrata @kife ma dm k»vi gyüléaét minden ké 2-ík vaaáirrtapjá» fogj* mogtartam saját helyiaágábe«, 105 1 Sa álJjton Avenue alatt, melyre m tagok tömege« megjelenés* kéretik Utólag i» Jtieatelettel kérjtfk » tagok minél nagy'olib «rámban való megjcdenáeét a ntrnKAP rOtöJvULAI OIK 1AIAoUINlK JÖVŐJE AMERIKÁBAN. Stal szcikusok szerint, kétszerannyi fiatal­ember ■> nő fog felvételért jelentkezni az egye­temeken tíz év múlva, mint napjainkban, bár a hallgatók száma máris 225 százalékkal emel­kedett a második világháború befejezése óta. Ez a kilátás súlyos feladatok elé állítja magu­kat a tanintézeteket, a tanári kart és természe­tesen a szülőket is, akiknek gyermekei tiz éven belül elérik a megfelelő kort. Vájjon versenyt tud-e tartani fennálló intézeteink befogadóké­pessége a jelentkezők számának növekedésé­vel? A feleletek eltérők, dí abban megegyez­nek, hogy az országnak már most hozzá kell fognia az oktatási lehetőségek lényeges kiszé­lesítéséhez. Egyik vezető közoktatási szakértőnk sze­rint: "Amerika gondoskodni fog ifjainak to­vábbképzéséről, már csak azért is, mért ipari és kereskedelmi vállalataink egyre több, ma­gasabb műveltségű alkalmazott közreműködé­sét fogják igényelni és igy a gazdascigi nyomás | fogja kényszeríteni a kormányt, az államokat j és a magánosokat, hogy a tanulási lehetősége- i két megszaporitsák. A magánintézetek átlag­­! ban véve csak 40 százalékos kibővítést vettek S tervbe a legközelebbi évtizedre, de állami és ! más nyilvános intézeteink .1 00 százalékos emel- i kedésre rendezkednek be, A többi jelentkezőt , egyéb speciális főiskoláinak kell felszívnia.” Egy másik szakér!ő a szülők könnyelmű­ségét hibáztatja: "A szülők 85 százaléka na­gyon is óhajtja, hogy gyermekeik egyetemre kerüljenek, de ha azt kérdezzük tőlük, hogy gondoskodnak-e arról, hogy az egyetemi okta­tás költségeit a kellő időre öaszegyüjtsék, ki­derül, hogy csak5-l 0 százalékuk tudja, hogyan fogja a problémát megoldani.” Mások nem ilyen borúlátók. Szerintük 1 960 és 1970 között Amerika nemzeti jövedelme 500 billiárdról 750—790 milliárd dollárra fog felszökkenni, az egyetemi oktatás többköltsége pedig nem rúghat többre,, mint évi 9 milliárdra. A szövetséges* kormánynak tehát bőséges f«­­| dezete lesz a jövedelmi adókból a szüksége* i összeget előteremteni. Még mindig nyitva áll a kérdés azonban, vraii°n a Kongre»*zus be fog a-e látni, hogy a felsőbb oktsitá* biztosítása kor mán v feladat, mint azt Európában már sok helyen belátták. KÖZMONDÁS Rideg ld*nó wemrehányáat teaz a Paklsi tanítójának, hogy a gjrerek nem halad «cm mit Dehogryigmr«. — mondja a tanító. — N« kérdezzen tjle valamit, hadd halljam, hogy fa lal Á tanító erre igy sró! a gyerekhez: — Mondjál nekem fiam egy egyszerű kéz mondást. A gyerek haligát. “Hallgatni arany WHAT CA&BB6 LEUKBMHA? NO ONE KNO WHAT CURES LEUKEMIA ? NOTHING, NOW. Every 45 minutes, leukemia kids on American mm, woman or cHfM. Give for research to find a cure and stop the heartbreak of leukemia. Jive generously to your LEUKEMIA S9ÜKTY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents