Jersey Hiradó, 1957 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1957-08-29 / 34. (35.) szám
Vol. XXXVIII. évf.. No. 34. szóm Trenton, N. J., 1957 trug. 29. This newspaper is owned, managed and produced in our own printing plant in Trenton, New terse) H U N G A R i AN-AMER1CAN W E E K L Y ÄS“.'.?," Kr Wk'.'"í GMbIbav"MIKLÓS ORC/1JV "<***" Scatir, ,f r„nl,m .ml ricimlj tdi»Ái° f.ü O«« E)6fizet«ai ér» egy érre S1.50. Cansdél)« ér Etiópéba 13.00 —Telephone- 3-4910 Sierkeii-tííéf; é> kiadőhiratal: 27 Hancock At«., Trenton, H. 3 NEW JERSEY MAGYARSÁGA ROBERT B. MEYNER KORMÁNYZÓ VISSZA VÁLASZT ÁSÁÉRT Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzója visszaválasztásáfa széleskörű kampányolás indult meg az egész ágamban. A nemzetiségi csoportok* között fa “Magyarok Meyner Kormányzóért” mozgalom élére Haydu K. György, a közismert plainfieldi magyar gyáros kapott kinevezést, illetve ő vállalta a magyar kampány irányítását. Fenti képünkön Col. Jack B. Dunn, a nemzetiségi csoportok kampány-elnöke és Haydu K. György, a magyar szekció feje Meyner kormányzóval tárgyalnak. Col. Jack B. Dunn Meyner kormányzó bizottságának volt a feje a Camp Kilmer-ben, a menekült magyarok fogadtatásának és elhelyezésének nagy munkájában, aki j mellett Haydu K. György is önzetlenül vállalta azt a nagy áldozat- j készséget igényelő szerepet, amit sokezer magyar menekült testvérünknek munkába-helyezése és az uj hazában az uj élet megkezdésére irányuló segítség jelentett. Nem véletlen tehát, hogy amikor most az emberiesség mély érzésének tettekkel és komoly segítséggel tanúbizonyságát adó, igazán humánus szellemű kormányzónk vissza választásáról van szó, a magyarság egységesen sorakozik fel New Jerseyben Meyner kormányzó mögé s ebben a politikai küzdelemben a magyar mozgalom élére Haydu K. György került, a magyar mozgalom irányítását Haydu K. György közismert és nagyrabecsült plainfieldi magyar gyárosunk vállalta, akinek személye és a magyarság iránti szeretete egyúttal garancia arra is, hogy közös nagy mozgalmunk mindannyiunk érdekében való és eredményes lesz. Toppesfieldi dalok. Mikor a városban Rekkenő a -hőség Enyhe éghajlatra Vágyik a közönség. Mikor a hőmérő Nyolcvan felé halad, Okos ember ilyenkor A hegyek közé szalad. A CatskiH hegységnek Sehol nincsen párja E sorok írója és párja Tíz év óta járja. A Toppesíield Manor A Catskill hegyek gyöngye Oda megy pihenni Aki fáradt vagy gyönge. Aki szereti a tisztaságot rendet Aki kedveli a nugalmat és csendet Aki sújt helyez mindenben A szépre és a jóra Legyen tekintettel a Toppesíield Manorra, . t Töltse ott a nyarát vagy minden wikkendjét Látogassa meg a Finom Mrs. Kendét Hivja telefonhoz Ha lehet még máma Haines Falls 474 A .'telefonszáma Rezerváljon szobát Biztos megnem bánja. L. E. Haines Falls 1957 augusztus. HÉT MENEKÜLT MAGYAR DIÁKNAK ADOTT TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAT A RUTGERS EGYETEM Col. Jack B. Dunn, Meyner kormányzó bizottságának vezetője és a magyarok lelkes barátja fáradhatatlan utánjárással eszközölte ki ezt a rendkívüli kedvezményt diákjaink részére. — Még $5,000 szükséges a diákok ellátására, amit New Jersey magyarjai adnak össze. New Jersey ailam egyeteme, a Rutgers university ienyes teamjeiét" adta az emberszeretet és segiteni akarás szellemének, amikor hét menekült magyar diákot vett fel hallgatói sorába és azokat teljes tanulmányi ösztöndíjban részesítette. Az ösztöndíj létesítésének gondolatát a. magyarok lelkes barátja, Col. Jack B. Dunn, Meyner kormányzó Camp Kilmer i bizottságának vezetője indította el és vitte keresztül fáradhatatlan utánjárással és a magyarságnak azzal a szeretetével, ami az ő egész Camp Kílmer-i működését áthatotta és olyan csodálatosan eredményessé tette. Col. Dunn a menekült magyarokon keresztül ismerte meg fajtánkat és szerette meg az a magyar ifjúságot, mely aranybetükkel irta be nevét a történelem szabadsághősei közé. Amint Col. Dunn mondotta sajttóéniekezletén: "Megmutatták a világnak, hogy a magyar egy nemzetnél sem alább való és mindenki büszke lehet, aki ehhez a néphez tartozik, Az ideérkezettek 82%-a intellektuel és szakképzett. Nekünk, amerikaiknak kötelességünk, hogy ezt az érítékes fiatalságot ne hagyjuk magára, hanem tovább képezzük őket uj hazájuk és a szabad világ hasznos polgáraivá." Ez volt a gondolát, mely hét ösztöndíjhoz és hét értékes magyar ifjú továbbképzéséhez vezetett. A tanulmányi ösztöndij összege azonban nem elegendő ahhoz, hogy az ifjak ellátását is fedezze. Még 5,000 dollárra van szükség, amit szeptember elejéig kell Dr. Jonesnak, az egyetem elnökének átadni, hogy. az ösztöndij ajándékozása és használata az iskolaév kezdetével keresztülvihető legyen. A New Jersey-i magyarság egy csoportja, Haydu György plainfieldi gyárossal az élén úgy érzi, hogy Col. Dunn a magyar menekültek érdekében kifejtett önzetlen munkájáért, azok háláján kivül kiérdemelte, hogy az ösztöndijat nevéről "Col. Dunn Ösztöndij Alap"-nak nevezzük el és a még szükséges 5,000 dollárt mi magyarok -teremtsük elő, gyűjtsük össze magunk között, hiszen a mi fiainkról van szó. Az amerikaiak megtették emberi kötelességüket. Most rajtunk a sor! Haydu György vállalta az alap elnökségét, azonnal egy nagyobb összeget ajánlva fel a célra. Siessünk mi is a segítségére! Adományainkat — bármily csekély összegű is legyen — küldjük az alábbi címre: George K. Haydu, Chairman, Hungarian Students' Fund, 1426 W. Front Street, Plainfield, N. J. Midőn örömmel jelenthetjük, hogy igen sok magyar test ^©nhik ajánlotta már eddig is fel segítségét az alap előteremtéséhez^ és juttatta el adományát, bizton reméljük, hogy Col. Dunn és Haydu György fáradozását teljes siker koronázza és augusztuis 16-ra a kivánt összeg együtt lesz! Az adományozók teljes névsorát lapunkban közölni fogjuk. Nagyon fontos, hogy mindenki, aki adakozni óhajt erre a szép, igazan emberbaráti és magyar óéira, küldje be adományát azonnal, hogy az egyetem által felajánlott ösztöndij kárba ne vesszen. Mi rajtunk, Jersey állambeli magyarokon a sor, ■adjunk — de adjunk azonnal — szégyent ne váljunk .vele. ~~FELHIVÄS A MAGYAROKHOZ "A KÁRPÁTOKTÓL LE AZ ALDUNAIC, EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR... SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR..." {PETŐFI) Talán helyesen következtetünk ha azt állítjuk, hogy a közelgő 1957. szeptember 10-ike egy újabb fontos dátum sokat szenvedett Hazánk és nemzetünk történelmében. Ezen napra minden fajtájáért aggódó és saját magát os megbecsülő magyarnak fel kell figyelnie. Tudjuk, -hogy egy évvel ezelőtt lángolt fel isméteken a magyar szctbadsag faklyaja, melynek fényét az egész világ csodálattal bámulta. Fajdalom, — az -egész kulturvilág létét fenyegető kommunista barbarizmus ellen harcoló maroknyi magyar népet az együttérzés kinyilvánításán kivül — ténylegesen ^ senki semmiben nem segítette. Az itt-ott mutatkozó támogatási készség szalmalangjat elfujta a szél, vagy talán helyesebben mondva kioltotta az akkor fontosabbnak ítélt nemzetközi kérdés — a Suezi Csatorna. A szabadságharc elbukott. Az elesett hősök kezéből kihullott fegyverekből Moszkva pribékjei; a Kádár-Marosán-Biszku-Nezvál társaság újabb, a meglevőknél még súlyosabb bilincseket kovácsolt és rakott a magyar népre. A Moszkva által felállított kalóz-kormány Kádár irányítása mellett a tizenkét évi barbár kegyetlenségekre rálicitálva folyvást irtja és végpusztulásba igyekszik dönteni véreinket. Mindannyian tudjuk, hogy az Egyesült Nemzetek New Yorkban székelő -nemzetközi fóruma az UN a Magyar Szabadságharc elbukása után egy ötös Bizottságot küldött ki a Szovjetnek Magyarország elleni fegyveres támadása, a magyar ügyekbe való véres beavatkozása, a magyar szabadság és függetlenség tankokkal és ágyukkal való elfojtásának és az utan-a következő es ma is folyamatban levő Szovjet vérengzésnek kvizsgálására. Ez a pártatlan Bizottság alapos vizsgálattal felderítette és letagatathatatlan tárgyilagos tények alapion rögzítette a Szovjet által a (Miagyar nép ellen elkövetett szörnyű kegyetlenségeket és megtette jelentését. Ezen cselekmények nemcsak a UN alapokmányt veszélyeztetik, de sértik a világ lelkiismeretét is. Az ügy tárgyalását — főként befogadó hazánk az igazi szabadság állama az USA képviselőinek nyomására — az eredeti tervtől eltérően előbb már most szeptember tizedikén és az azt követő napokban fogják tárgyalni. Remélhetőleg az (Folytatása a 2-ik oldalon) VÁLASSZUK MEG ÚJRA A Meyner kormányzó visszaválasztásáért dolgozó nagy magyar mozgalom első, kiáltványiszerü nyilatkozatát az alábbiakban szóról-szóra közöljük: Alig két és fél hónap választ el bennünket a szavazás napjától, amikor személyes akarat-nyilvánításunkkal közvetlenül szólunk 'bele államéletünk irányításába. A szavazati jog első az állampolgári jogok között, de egyben első a kötelezettségek sorában is. Kötelesség és felelősség a szavazati jog gyakorlása és éppen ezért nem elegendő, hogy az utolsó pillanatban, — mikor -már a szavazó-gép előtt állunk — döntsük el, hogy kire szavazunk és kire bízzuk az elkövetkezendő négy, vagy hat esztendőben államunk és egyben a saját jövőnk alakítását, irányítását. Csináljunk lelkiismereti kérdésit a szavazásból, mert valóban azj Tegyük mérlegre a választás alá kerülőket. Nézzük meg, hogy mi is az az állás, ami betöltésre kerül és főképpen, milyen is az az ember, aki megválasztásra szóba jöhet. Államunk kormányzói állása kerül ujra-betöltésre ebben az esztendőben. Arról kell tehát döntenünk, hogy kit helyezünk az első helyre államunkban, hozzunk-e valaki újat, vagy — látva az elmúlt esztendők eredményét —- válasszuk meg újra jelenlegi kormányzónkat; Robert B. Meynert. Igen. Tegyük azt. Előbb azonban vizsgáljuk meg legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint. Három fontos szempontból kell jelöltünket és az ő munkásságát megvizsgálnunk: az ember; a politikus és az államférfi kell hogy mérlegre kerüljön. Vegyük hát sorra -szempontjainkat: 'MEYNER KORMÁNYZÓ, AZ EMBER. Magas állást betölteni, sorsok felett dönteni és embernek maradni keveseknek adatik meg, de Meyner kormányzó ezen kevesek közé tartozik. Egyszerű munkás ember gyermeke, aki végig járta es végig küzdötte az élet kevésbé napsugaras oldalát is és mindenkor megmaradt a nép gyermekének. Emberiesség jellemzi minden megnyilatkozását. Neki nem kell házról-házra menni és 'bekopogni az ajtókon, hogy a nép közé kerüljön, hogy a népet megismerje, mert ő állandóan és köz-MEYNER KORMÁNYZÓT veflen érintkezésben van népével és annak minden problémáját ismeri, az atyai házból, saját életéből. Azonnal ott van ahol segíteni kell. Ezt különösen mi magyarok tudjuk és tapasztaltuk. Meyner kormányzó volt az első, aki 1956 október utolsó vasárnapján a New Brunswiak-i választási nagygyűlésén, az akkor még reményteljesen küzdő magyar szabadságharc megsegítését követelte és kemény szavakkal ítélte el az amerikai kormány tétlenségét és határozatlanságát, mintha látta volna a véres napok jövetelét és érezte volna ezt a felelősséget, amit a másik párt "öreg" vezérei csak akkor kezdtek érezni, amikor már késő volt és a történelem a politikai tehetetlenség 'bélyegét nyomta rá egész működésükre. Az emberiesség és felelősség érzet indította arra, hogy az összes államok és kormányok között elsőnek alakított bizottságot a magyar szabadságharc földönfutóinak megsegítésére. A "Governor Meyner Committee" az első pillanattól kezdve a kapuk bezárásáig — Col. Dunnái, a kormányzó személyes barátjával az élén —• éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy a földönfutókat szeretet és megértés fogadja, hogy minél hamarabb elhelyezéshez, otthonhoz jussanak és igy lehetővé tegyék minél több magyar részére az Amerikába jövetelt. Ezt nem a kormányzó tette, akinek talán előbb a különféle "departmentek" jelentéseit kellett volna -bekérnie, hanem az EMBER, akinek szive van, akinek emlékében még élénken él a bevándorló ősök nyomorúsága és szeretetkeresése. Nincs különbség ember és ember között. Faj, szin, vallás, vagy valamely népcsoporthoz való tartozása nem zárhat ki senkit^ sem a közhivatal viselés, sem az egyenlő elbánás jogából. Ezt Meyner kormányzó nemcsak hirdeti, hanem kinevezések alkalmával követi is... Törődjünk öregjeinkkel, mert ahogy kormányzónk mondja: "'Elszomorító az az egyre jobban uralkodó álláspont, hogy ha valaki megöregszik más ember is lesz, akit sajnálni kell, akit mellőzni kell és vissza kell utasítani, ha munkát akar. Veszedelmes gondolat az, hogy 65 év után mindenkinek a semmittevést kell gyakorolnia." Ugye milyen mélyre lát Meyner kormányzó az' emberiesség szemüvegén keresztül? És azonnal cselekszik is. Bizotságot szervez az öregek ezen igazán emberi (Folytatása a 2-ik oldalon) COL. JACK B. DUNN
