Jersey Hiradó, 1957 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1957-08-15 / 33. szám
Vol. xxxvm. évi. No. 33. szóm Trenlon, N. J., 1957 aug. 15. This newspaper is owned, managed and produced in our own printing plant in Trenton, New Jersey HUN'GARI AN- AMERICAN W E E K L Y ZSsZT."* Sir craENDAYMKLOS 2 [FjOALORGAN ti Iht Hunom* di«. Trttlm W f.d MMk, ollZ Előfizetőn 4r* egy ő»re II.}0, Canadíb* ét Európába 13.00. —Telephon*: 3-49 10 Sxerkeaztőiág 4a kiadóhivatal: 27 Hancock A**.. Trenton. N. % KEI JERSEY MAGYARSAGA ROBERT B. MEYNER KORMÁNYZÓ VISSZAVÁLASZTASRÉRT Toppesíieldi dalok. Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzója visszaválasztására széleskörű kampányolás indult meg az egész államban. A nemzetiségi csoportok, között a 'Magyarok Meyner Kormányzóért” mozgalom élére Haydu K. György, a közismert plainfieldi magyar gyáros kapott kinevezést, illetve ő vállalta a magyar kampány irányítását. Fenti képünkön Col. Jack B. Dunn, a nemzetiségi csoportok kampány-elnöke és Haydu K. György, a magyar szekció feje Meyner kormányzóval tárgyalnak. Col. Jack B. Dunn Meyner kormányzó bizottságának volt a feje a Camp Kilmer-ben, a menekült magyarok fogadtatásának és elhelyezésének nagy munkájában, aki mellett Haydu K. György is önzetlenül vállalta azt a nagy áldozatkészséget igényelő szerepet, amit soke2er magyar menekült testvérünknek munkába-helyezése és az uj hazában az uj élet megkezdésére irányuló segítség jelentett. Nem véletlen tehát, hogy amikor most az emberiesség mély érzésének tettekkel és komoly segítséggel tanúbizonyságát adó, igazán humánus szellemű kormányzónk vissza választásáról van szó, a magyarság egységesen sorakozik fel New Jerseyben Meyner kormányzó mögé s ebben a politikai küzdelemben a magyar mozgalom élére Haydu K. György került, a magyar mozgalom irányítását Haydu K. György közismert és í nagyrabecsült plainfieldi magyar J gyárosunk vállalta, akinek szemé' Ive és a magyarság iránti szeretete egyúttal garancia arra is, hogy közös nagy mozgalmunk mindannyiunk érdekében való és eredményes lesz. Mikor a városban Rekkenő a hőség Enyhe éghajlatra Vágyik a közönség. v ; v: ff Mikor a hőmérő Nyolcvan felé haladr Okos ember ilyenkor A hegyek közé szalad. A Catskill hegységnek Sehol nincsen párja E sorok írója és párja Tíz év óta járja. . i A Toppesfield Manor A Catskill hegyek gyöngye Oda megy pihenni Aki fáradt vagy gyönge. Aki szereti a tisztaságot rendet Aki kedveli a nugalmat és . csendet Aki sújt helyez mindenben, A szépre és a jóra i Legyen tekintettel a Toppesfield Manorra. Töltse ott a nyarát ; vagy minden wikkendjét Látogassa meg a Finom Mrs. Kendét. Hívja telefonhoz Ha lehet még máma Haines Falls 474 A telefonszáma é ' Rezerváljon szobát Biztos megnem bánja. L. E. Haines Falls 1957 augusztus. KÉRJÜK előfizetőinket, iepieneb meg bennünket azzal, hogy midőn előfizetésük lejárt — juttassák el azt hozzánk minél előbb, hogy ne legyenek hátralékban, s bennünket U kisegítenek azzal, hogy pontosan eleget tesznek hité sünknek VÁLASSZUK MEG ÚJRA MEYNER KORMÁNYZÓT SÖRBE TÜKÖR LUKÁCS ERNŐ TANÚ ÉS GYANÚ. Sarah Bernhard a világhírű és minden idők legnagyobb művésznőjét a párizsi törvényszék valamilyen ügyben tanúként idézte be. A bíró, aki nagyon tapintatos ember előre drukkolt, hogyan tegye fel a 67 éves idős színésznőnek az életkorára vonatkozó kérdést. Zavarában az adták között lapozgatva kérdezte meg a tanútól a nevét, foglalkozását és az életkorát. Harminckettő hangzott a bátor felelet. — Ezzel tehát megvagyunk —- szólt gyanakodva a biró — most pedig fiigyelmeztetem, hogy a tiszta igazat kell vallania... ——o— NÉMA LEVENTE. Mrs. Anna Levente detroiti hölgy azt panaszolta a válóperes biró előtt, hogy mérsékelten kedves férje félévvel ezelőtt kijelentette, hogy már nem szereti. "Ezt a csapást valahogy még kibírtam volna, de azóta Oharii egy szót sem szólt hozzám. Ez már több a soknál, tehát elakarok tőle válni." Ha jól ‘ tévedek (Mir. Levente magyar ember és mint ilyen bizonynyára inkább kibírta volna ha a sótlan felesége maradt volna szótlan. MACSKÁK °ELÖNYBEN. .. Az ember else 'hinné, pedig megtörtént, nogy a Pennsylvania Railroad egyik gyorsvonatát egy kis egérke megállította és négy óra hosszáig tartotta vissza. Mikor a sinváltó nem működött, vizsgálat indult és kiderült, hogy a szerkezetben egy döglött egér volt. Még elképzelni is szörnyű, hogy mire lenne képes egy eleven egér, ha döglött állapotban egy gyorsvonatot képes megállítani. A helyszínre kiküldött tudósítónk jelenti, hogy a szokatlan eset a vasúttársaságot arra ösztönözte, hogy váltóőrök helyet ezentúl macskákat fognak szerződtetni, nehogy hasonló eseték gyakrabban megismétlődhessenek esetleg emberi életek áldozatával. De amint áz alábbi sorokból kitűnik' egy kis egérke nemcsak egy express vonatot, de az időt is képes megállítani. —o— EGÉR A TORONYBAN. Erről az esetről eszembe jutott egy nagyon régen megtörtént história melyett egy öreg hivatalszolgánk mondott el nekem, aflri fiatal korában nyerges és szíjgyártó segéd volt. Nem volt munkája és kenyere, tehát össze állt szintén munkanélküli és szintén "bőibajos" fiatalemberrel egy csizmadia segéddel. A két jóborát együtt mentek faluról falura munkát seresni. Valahol a nagyalföldön, fáradtan, éhesen a püspökladányi papiaknál kopogtattak be útbaigazítást főleg ennivalót sémi. Az öreg fehérhaju jóságos arcú lelki atya nagy megértéssel fogadta őket és jámbor szavakkal igy szólt hozzájuk; — "Ha a toronyóránkat megtudnátok javítani, egy jó ebédet kapnátok és még utraválót is békakoltatnék nektek." A két éhenkórász összenézett és pléh pofával azt hazudták, hogy mindketten kitanult toronyórások. Igaz, "kitanultak" voltak de nem az órásiparban... Az Ur jámbor szolgája elhitte nekik és boldog volt, hogy a 12 éve és 12 hónap előtt megállt toronyóra végre ismét elindul. Ezzel a két suhanc a torony csigalépcsőit csigalassúsággal megmászták, amig elérték a beteg toronyórát. Belenéztek és az első pillanatban látták, hogy a fogaskerekek között lévő egér csontváz akadályozza a szerkezet működését. Ezekután nem volt számukra fogaskérdés, hogy a bgas^ kerekeket mily módon hozzák mozgásba. Egyszerűen < bicskájukkal kipiszkáltáfk az apró csontokat. Az operáció sikerült, de hogy a figura nagyobb legyen, a magukkal felvitt szíjgyártó és csizmadia szerszámokkal egy darabig buzgón kopácsoiták a toronyórát, mely hosszú pihenés attán -friss' erővel neki lendült és a püspökladányi népeknek talán még ma is pontosan mutatja a levelek hullását és az idő múlását... A boldog lelkiatya pedig akit egy nyergesnek könnyű volt megnyergelni — 'hálája jeléül és ígérete szerint kitűnő ebéddel ttraktálta meg a két élelmes fickót, azonkívül egy jó csomó eleséget még be is pcokoltatott nekik, sőt még pár garas .pénzbeli utraválót is kaptak, pedig a püspökladányi lelkipásztor nem volt volt püspök Ladányban csak egy szegény pap... —o— NÁTHA. Kropacsek Simon találkozik rég nem látott barátjával Katján. Tóbiással, akinek a karján széles fekete gyászszallag van. .— Kit gyászolsz? kérdezi Kropacsek. — Hát nem tudod? felel Kaján — hogy meghalt a feleíégem, a múlt héten temettük el. — Borzasztó csapás és mibe halt el szegény? — El se hinnéd, hogy náthában. — És te azért vagy úgy megijedve és azért van a szemed úgy kisírva? Hiszen a nátha nem egy komoly betegség... —o— KÉT EMBER BESZÉLGET. Ugyanez a kétt jóbarát tovább fűzi a beszélgetés fonalát. Kropacsek igy szól; Igaz, hogy az asszonyok tovább élnek, mint a férfiak? — Nem lehet általánosítani — felel Kaján — mert van egy fajta asszony amelyik tovább él mint a férje. — Es melyik az a fajta asszony? Kaján Tóbiás kajánul igy felel; — Minden özvegy asszony rendszerint tovább él mint a férje. —o— BEVÉTEL. Végül a heoomájszter Kropacsek megkérdezi a barátjától, hogy hol voltál hogy olyan régen nem láttalak? /— Segéd voltam — felel egykedvűen Kaján. — Miféle segéd? — Bűnsegéd. ;— Jó, jó, de miért voltál el olyan hosszú ideig? — A bevétel miatt. — Miféle bevétel miatt? - Az őrizetbevétel miatt. — Most már érted... ?--o-GYENGE STRONG. Olvasom, hogy Dr. G. F. Strong a Kanadai Szívalapítvány elnöke, Montrealban a szivatakról tartott előadása kökben, szívatak következttében hirtelen. Meghalt. Szegény Dr. Strongnak úgylatszik csak a neve volt erős, ő maga sajnos gyenge volt. —o— ÁLLAMI MACSKÁK. E sorok elején ^a vasúti váltókat őrző macskaalkalmazottokról tettem említést közben tudomásomra jutott, hogy a Birmingham angliai város tanácsa a Blackie nevű macskát, mely évek óta az egerek ezreit fogta el — kinevezte városi macskának és gondozást, élelmezést, az államtól kap erre a célra kinevezett hivatalnokoktól^ Nyugdíj jogosultságot is megígértek^ Blaőkienek, ha majd kivénül az egerészetből továbbra is az állam és a város fog gondoskodni róla. A Meyner kormányzó visszaválasztásáért dolgozó, nagy magyar mozgalom első, kiáltvány-szerű nyilatkozatát az alábbiakban szóról-szóra közöljük: Alig két és fél hónap választ el. bennünket a szavazás napjától, amikor személyes akarat-nyilvánításunkkal közvetlenül szólunk bele államéletünk irányításába. A szavazata jog - első az állampolgári jogok között, de egyben első a kötelezettségek sorában is. Kötelesség és felelősség a szavazati jog gyakorlása és éppen ezért nem elegendő, hogy az utolsó pillanatban, — mikor már a szavazó-gép előtti állunk — döntsük el, hogy kire szavazunk és kire 'bízzuk az elkövetkezendő négy, vagy hat esztendőben államunk és egyben a saját jövőnk alakítását, irányítását. Csináljunk lelkiismereti kérdésit a szavazásból, mert valóban az! Tegyük mérlegre a választás alá kerülőket. Nézzük meg, hogy mi is az az állás, ami betöltésre kerül és főképpen, milyen is az az ember, aki megválasztásra szóba jöhet. Államunk kormányzói állása kerül ujra-betöltósre ebben az esztendőben.- Arról kell tehát döntenünk, hogy kit helyezünk az első helyre államunkban, hozzunk-e valaki újat, vagy — látva az elmúlt esztendők eredményét -—válasszuk meg újra jelenlegi kormányzónkat; Robert B. Meynert. Igen. Tegyük azt. Előbb azonban vizsgáljuk meg legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint. Három fontos szempontból kell jelöltünket és az ő munkásságát megvizsgálnunk; az ember; a politikus és az államférfi kell hogy mérlegre kerüljön. Vegyük hát sorra szempontjainkat: (MEYNER KORMÁNYZÓ, AZ EMBER. Magas állást betölteni, sorsok felett dönteni és embernek maradni keveseknek adatik meg, de Meyner kormányzó ezen kevesek 'közé (tartozik. Egyszerű munkás ember gyermeke, aki végig járta és végig küzdötte az élet kevésbé napsugaras oldalát is és mindenkor megmaradt a nép gyermekének. Emberiesség jellemzi minden megnyilatkozását. Neki nem kell házról-házra menni és bekopogni az ajtókon, hogy a nép közé kerüljön, hogy a népet megismerje, mert ő állandóan és közvétlen érintkezésben van népével és annak minden problémáját ismeri, az atyai házból, saját életéből. Azonnal ott van ahol segíteni 'feli. Ezt különösen mi magyarok tudjuk és tapasztaltuk. Meyner kormányzó volt az első, aki 1956 október utolsó vasárnapján a New Brunswick-i választási nagygyűlésen, az akkor még reményteljesen küzdő magyar szabadságharc megsegítését követelte és kemény szavakkal ítélte el az amerikai kormány tétlenségét és határozatlanságát, mintha látta volna a véres napok jövetelét és érezte volna ezt a felelősséget, amit a másik párt "öreg” vezérei csak akkor kezdtek érezni, amikor már késő volt és a történelem a politikai tehetetlenség bélyegét nyomta rá egész működésükre. Az emberiesség és felelősség érzet indította arra, hogy az összes államok és kormányok között elsőnek alakított bizottságot a magyar szabadságharc földönfutóinak megsegítésére. A "Governor Meyner Committee" az első pillanattól kezdve a kapuk bezárásáig — Col. Dunnái, a kormányzó személyes barátjával az élén — éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy a földönfutókat szeretet és megértés fogadja, hogy minél hamarabb elhelyezéshez, otthonhoz jussanak és igy lehetővé tegyék minél több magyar részére az Amerikába jövetelt. Ezt nem a kormányzó tette, akinek talán előbb a különféle "departmente'k" jelentéseit fellett volna bekérnie, hanem az EMBER, akinek szive van, akinek emlékében még élénken él a bevándorló ősök nyomorúsága és szeretetkeresése. Nincs különbség ember és ember között. Faj,'szin, vallás, vagy valamely népcsoporthoz való tartozása nem zárhat ki senkit sem a közhivatal viselés, sem az egyenlő elbánás jogából. Ezt Meyner kormányzó nemcsak hirdeti, hanem kinevezések alkalmával követi is... Törődjünk öregjeinkkel, mert ahogy kormányzónk mondja: "Elszomorító az az egyre jobban uralkodó álláspont, hogy ha valaki megöregszik más ember is lesz, akit sajnálni kell, akit mellőzni kell és vissza kell utasítani, ha munkát akar. Veszedelmes gondolat az, hogy 65 év után mindenkinek a semmittevést kell. gyakorolnia.” Ugye milyen mélyre lát Meyner kormányzó az emberiesség szemüvegén keresztül? És azonnal cselekszik is. Bizotságot 'szervez az öregek ezen igazán emberi (Folytatása a 2-ik oldalon)
