Jersey Hiradó, 1957 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1957-01-03 / 1. szám

SÖRBE TÜKÖR LUKACS ERNŐ VoL XXXVIII. évi. No. 1. szó«» Trotilon, N. J.. 1957 január 3. This newspaper is owned, managed and produced in our own printing plant in Trenton, New Jersey GÉPEK KORSZAKA. EC Y VAN A VILÁGON AMI SZÉP, AMI MAGASZTOS ÉS DICSŐ A GÉP ADY Alig van olyan hét, hogy a hírlapokban vagy az illusztrált maganizokban ne olvasnánk különféle géptalálmányokról, ör­­döngős masinákról AUTOMATION-akról, melyek az embert tesznek hivatva helyetesiteni, illetve pótolni, helyesebben mun­kájukból és megélhetésükből kiszorítani. Nem beszélve a re­pülő, varró, iró, számoló, beszélő, danoló, diktáló, hajvágó,- Kivágó, borotváló stb. stb. gépekről, ma már olyan robot gépek ss vannak, melyeknek elektron qgyuk van és egy-egy nyelvet tiz másik nyelvre képes lefordítani. A nagyeszű tudósaink ugylátszik nem gondoltak arra, hogy ezek a fordító gépek ■régül is bennünket élő és érző embereket is a mivolturikból fognak kifordítani. Tudósaink, mondhatnám tudálékosaink most azon törik okos (o-nélkül) fejüket, hogy mindezeket- egyetlen helyesebben kegyetlen gépember úgynevezett robot ember egyedül végezze. Mi pedig húsból és vérből való emberek mint a teremtés koronája mehetünk koldulni. Ámbár az is le­hetséges, hogy egy nagy tudós a kolduló embert is képes fesz megkonstruálni. Tudósaink agya jelenleg egy gépagyon spekulál mely nem csak dologra, de gondolkozásra is képesé ©szí a robot embert. Szóval gondolkozni fognak az emberek helyett. Irányt nem adó véleményem szerint ezek a gépagyok csavaros ésszel ravaszul1 fognak gondolkozni és a legcsava­­rósabb eszü élő embert is lefogják főzni. Ma már ott tartunk, hogy a párisi országos közigazgatási iskola igazgatója előadást és bemutatást tartott a szuper-automaták gyártóinak nemzet­közi konferenciáján és bemutatott egy ügyvéd gépet. Ez egy automata, vagy robot ügyvéd amely jogi problémákat meg tud oldani. ' -Itt van példának okáért a hazugságmérő gép és kérdem szeretettel, hogy ezek a gépek vájjon a tökéletes igazságot szerető emberek agyában született© meg? És kérdem másod­szor is szeretettel, hogy az emberek nem félnek-é attól, hogy a gépember agyában tévedésből egy kerékkel több avagy kevesebb lesz,“avagy egy agycsavar valahogy meglazul eset­leg kellő olajozás hiányában elveszti egyensúlyát és mint homunculus tette — agyonveri alkotóját a gyarló embert? Visszatérve a hazugságmérő gépekre, kérdem harmadszor is szeretettel, hogy a Magyar Királyi Kúria tényleg mindenkor tökéletes igazságot szervírozott a jóhiszemű és az igazságot szerető szegény magyar népnek? Habár a homlokzatán ott díszeleg a szin aranyból kovácsolt szinigazság mérlege, mely­nek serpenyője Dárius minden kincséért sem billene se jobbra se balra. * * # A gépektől valahogy elkalandoztam egy kicsit, pedig meg kell említenem az automata gépeket is, melyek feleslegesé teszik a pincért, pincérnőt, sőt a fizető pincért is. Az éhező vagy szomjazó ember egyszerűen egy nyílásba 'bedob egy pénzdarabot, melyet egy-egy jól nevelt gép szépen megköszön és átnyújtja a kívánt enni vagy inni valót. Sőt a visszajáró pénzt is hiánytalanul leszurkolja. Néha azonban nemcsak az ember, de a gép is megbolondul. Ennek egyik példája velőm Sörtént meg. Egyszer régen "green hóm" koromban a pálya­udvari telefonautomatába bedobtam egy dájmot és tárcsázni kezdtem a kívánt számot. Erre a bolond gép ahelyett, hogy kapcsolt volna, ugylátszik elrontotta acélból készült gyomrá’, mert elkezdett hányni, de finom ezüst dájmokat Már nem em­lékszem, hány dájmot hányt a markomba, csak arra emlék­szem, hogy az ürességtől kongó zsebeim megteltek vele. Az első gondolatom az volt, hogy mindet visszahányom, de oly szegény voltam, hogy talán az apagyilkosnak is megbocsáj­­tottam volha, és mit tagadjam a pénz varázs ds erőt vett raj­tam és most bevallom — megrakodva búval és örömmel — szépen haza sétáltattam a hatalmas kincset. Ennek már ide s tova 17 esztendeje, de azok a gonosz pénzek még máig is égetik a zsebemet, de Isten a tanúm — én is csak egy gyarló ember vagyok... * * V És hogy milyen igaz az a megállapításom, hogy néha gép megbolondul, álljon itt egy Houston texasi asszony esete az etető" masinával. Ez a takaros menyecske az automatából kávét szeretett volna kicsiklandozni, bedobta tehát a szükséges dájmot és a mutatót ráigazitotta a szükséges kávéra és várta a - pontos kiszolgálást. A gép szolgai hűséggel kidobta a pa­­pircsészét és töltögetni kezdte a kávét, de a bolond gép nem állt meg, hanem "nyakló nélkül" dobálta a cészéket és mind­egyiket annak rendje-módja szerint megtöltötte. A hölgy nem­csak takaros, de ugylátszik takarékos is volt és nem dobta el a felesleges italokat, hanem szép sorjába kirakta őket egy­más mellé. Tizenháromnál "szerencsésen'' megállt és a hölgy hozzálátott a kávézáshoz és csak akkor vette észre, hogy nem mindegyik csészében volt habos kávé némelyikben habos cso­koládé lötyögött. Őnagysága persze habozás nélkül mindegyik­ből megivott pár csészével. Arról nem beszél a krónika, hogy a hölgy mit csinált a felesleges italokkal, de bizonyos, hogy nem vághatta zsebre mint ón a pályaudvari dájmokat... Én ettől függetlenül félek, hogy a tökéletes gépkorszak bekövet­keztével ilyen tökéletlen esetek gyakrabban fognak .megismét­lődni esetleg végzetes következményekkel. A texasi asszony esete ugyanis mulatságos és inkább komikus, mint tragikus, mert a bolond gép egyszerre két bolondságot követett el. Elő­ször amikor veszettül dobigálta az italokat, másodszor pedig amikor összecserélte a kávét a csokoládéval. így még egy gépnek sem szabad blamirozni magát •.. * * * Ilyen előzmények után kénytelen vagyok Andy Endrét megkontrázni és kijelenteni, hogy van -még a világon más egyébb is, ami magasztos és ami szép nemcsak a gép. BAPTTISTA ISTENTISZTELET A ZSIDÓ TEMPLOMBAN. Mikor a múlt hónapban a mi nagylelkű Amerikánk a drága szülőhazánk szerencsétlen menekültjeit befogadta, a la­pok riporterei sokféle kérdésekkel ostromolták őket. Egy jóképű magyartól azt kérdezték hogy mi lepte itt meg legjobban? Ä kis meggyötört rongyos magyar igy felelt: — Az a felírás lepett meg legjobban melyet egy templom falán láttam: ”A baptista templomot javítják, igy istentiszteletünket a zsidó templomban tartjuk"... Én azt hiszem ez a felelet nem szorul magyarázatra... HUNGARiAN-AMERlCAN WEEKLY iÄ cehTndav^'míklös official orca*« ».„Ti.. S.ci.fe, ./ Sí E!ófir<-te«> •,< *í<v é*i<- Jl 50. CanatiÁba éi Európába iJ.OG. —Telephone: 5-4910. SzerkesztAaát *» kiadóhivatal: 27 Hancock A»»., Trentom, N. i 10 Registered Nurses urgently needed at Gamp Kilmer, Hungarian speaking only need apply to care for sick and «rounded refugees. American citizenship required. Weekly pay $70.40 — 8 hour days. — Time and half for overtime. Apply, write or phone Mr. Harold Duff Chief of Personnel Barrack No. 1003, Telephone Charter 9-5903 or Kilmer 5-7200. Du ANDREW IRSHAY. On March 26 of this year I addressed to former President Herbert Hoover a letter, from which I quote the paragraph below: . •. "Would you care to send a timely message to our unfortunate Hungarian brethem in Europe as well as a sort of directive to us in America. Those who are cognizant of the fact that you have rendered the greatest humanitarian service to Hungary in time of need would gather great inspiration from such message at this critical time." Cordially and respectfully yours, (Signed) Andrew Irahay, Mr. Hoover's reply: 926 Carteret Avenue Mr. Andrew Irshay Trenton, New Jersey. Dear Mr. Irshay: A people with a religious background of centuries and a civilization of great accomplishments in every field will never become Communist at heart. We should keep every possible avenue open for their encouragement and sympathy. Yours faithfully, signed: HERBERT HOOVER. Mr. Hoover's prophetic insight into the hearts and souls of Hungarians is hereby published' for the purpose of explain­ing the determination and unfathomable courage, both moral and physical, of Hungarians in their defense against godless and humanless communism which they could not and would not ahsorb. Hungarian history records many heroic deeds against pagans in the 10th century, resulting in the triumph of Christianity under St. Stephen, its first king. Later the Turks and Tartars succeeded in sJL|igating Hungary for centuries. John Hunyadi, again, defeating more replaced the crescenfl^^pnbol of the Turks. In more modem times, T848, Hungary fought again for independence from Austria. Victory was almost won when the Hapsburgs turned to Russia: for help and 200,000 Cossacks defeated the brave but small citizen-army. The present struggle however, is unlike the past. For today Hungary's struggle is not merely directed against Russia and her armed might; it is a war for religious as well as political economic independence which communism is waging on a world-wide front. The blood of Hungarians is a holy sacrifice on the altar of human freedom for mankind. And while the world marvels at the courage and determination of these people, the words of the greatest living American, Herbert Hoover, gives the explanation for Hungary's superhuman ef­fort: A people with a religious background of centuries and a civilization of great accomplishment in every field will never become communist at heart" It is highly doubtful if Russia can undertake a successful war in view of what happened to its communism in Hungary. Long live Hungary! A MAGYAR ALBUM A nagymultu magyar SZÍNHÁZI ÉLET szerkesztője, a ma­gyar lapszerkesztés veteránja, Incze Sándor az ősszel MAGYAR ALBUMOT jelentet meg. Az ALBUM az "American Hungarian Studies Foundation" Elmhurst College, Illinois, támogatásával készül, s előreláthatólag a magyyar könyvpiac eseménye lesz. A MAGYAR ALBUM bemutatja nagyjainkat, akik dicső­séget szerezték a magyar névnek az egész világon. írásban és képben felvonultatja a szabad földön élő ma­gyar tudósok, irók, művészek (zene, színház, film, tánc) hatal­mas gárdádját. Kiállítja a magyar festőművészek és szobrászok kiemelkedő alkotásait, tervezőművészek, iparművészek és fény­képészek pályanyertes munkáit. Elénk tárja a magyar sport­emberek kiváló teljesítményeit. Tartalmazza, Madách; Az Ember Tragédiájának uj színpadi átdolgozását; a száz legszebb magyar költeményt és az uj száműzetésben született, Márai Halotti Beszédét. A könyv szól a magyarul beszélő neves külföldiekről.. Az elpusztíthatatlan magyar humorról... A kedves pesti em­lékekről, melyek három sikeres magyar egyfelvonásosban van­nak ^ csokorba kötve... Beszámol az érdekes külföldi magyar Karrierekről... Az olvaso elé tálalja a leghíresebb konyha­­recepteket, melyekkel meghódítottuk az egész világot... , Végül pedig izelitőt ad a mai Magyarország művészetéről es sportjáról. JOSEPH LOTH Representatives of the Trenton area for the welfare of Hungarian Refugees have now a permanent organization. Its purpose is to provide housing and jobs for those who settle in the city and surrounding Townships. The Trenton Real Estate Board cooperates with this newly formed humanitarian group. A survey is being conducted at Camp Kilmer to find out how many kinds of skills are represented by those who will settle in the Trenton area. With this information, the local group will seek the kind of jobs in local in­­dustriess which are fully cooperating. After the new group is fully organized they will meet and set up permanent headquarters in the City Hall. It is very heartening indeed that the people of Trenton and vicinity have shown such noble example to be followed by other communities in the future. There will be other problems in connection with the resettlement of Refugees which will be solved with equal determination and sympathy under the able leadership of Joseph Loth and his able group representing various faiths and racial backgrounds. Please send CONTRIBUTIONS to the Trenton Chapter, American Red Cross 218 East Hanover St. Trenton, N. J. Hogyan lehet bejutni Amerikába? Nehéz Amerikába bevándo rolni, különösen nehéz magyen embernek. De mégsem lehe­tetlenség, és azért mindenki­nek, aki valamely rokonát ki szeretné hozatni, nagyon hasz­nos könyv az "Immigrants In­formation Book," amely mosl jelent meg. Ebben a könyv­ben könnyen áttekinthető is mertetést talál az olvasó a sok száz rendelkezésről, amelyek együttvéve mint szögesdrótke rités merednek a bevándorolni óhaitó szemébe. A tilalomfák és drótsövények vajmi kevéssé érdeklik a kívül állót; de ez a könyv megmutatja a kerítésbe vágott ajtókat is, amelyeken ál be lehet lépni az amerikai igé retföldjére. Különösen a kivé­telezésekről, az úgynevezett preferenciákról kell pontos in­formációt szereznie annak, aki hozzátartozóját ki. akarja ho­zatni. Ebben a könyvben hite­les, pontos felvilágosítást talál. A könyv szerzője Charles L. Cusumano, new yorki ügyvéd, bevándorlási specialista. — Megrendelhető 1 dollárért a kiadónál: Old Faithful Publish­ing Co., 123 William Street. New York 7, N. Y. THE STORY BEHjND^ HUNGARY’S Hi Loth milted daman of intem reme committee or welfare AZ AMERIKAI LÉGIERŐNEK MOS SZÜKSÉGE VAN MENTESEKRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents