Jersey Hiradó, 1956 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-27 / 39. szám
Vol. XXXVII. évi. No- 39 szóm Trenton. N. J., 1956 szept. 27. GÖRBE TÜKÖR lukacs gg This newspaper is owned, managed and produced in our own printing plant in Trenton, New Jersey PÉNZMAG. Egy kedves barátunk és jóakarónk Mrs. Applegate kis ■unokájáról az alábbi kis storyt mondta el: A kis fiúcskát az Édesapja úgy akarta ;akarékosságra szoktatni, hogy átadott neki 8 darab pennyt, hogy azokat ássa el a földbe és majd ősszel sok sok nickelek, dájmok és kvóderek fognak azokból kikellni. Az ártatlan gyermek a napokban nagy bizakodással kiásta a földet, hogy a 8 penny gyümölcsét boldogan leszüretelje. Nagy csalódása után könnyes szemekkel sietett az apjához és evvel a szavakkal tett neki szemrehányást: Daddy te hazudtál nekem, mert a pennyk csak megrozsdásodtak, de nem szaporodtak " KEDÉLYES TEMETÉS RENDEZŐ AVAGY SZÍ VAROZÁS A KOPORSÓBAN. Furcsa eset történt New York és Staten Island ^ között közlekedő régi kompon melyen menetközben tilos a dohányzás. Ezért került a bíróság elé Charles Lloyd 31 éves temetkezési vállalkozó. Komplikálta az esetet az, hogy Mr. Lloyd nem mint egyszerű utas szivarozott a kompon, hanem egy halottas kocsiban lévő üres koporsóban heverészve gyújtott rá. De úgy tudom — szólt a bíró, hogy a halottas kocsi utasai halottak és azok "nem igen" szoktak szivarozni. — Nagyon is eleven vagyok — felelt a vádlott, mert en vagyok kerem a Lloyd és társa kegyeletteljes elsőrangú temetkezési vállald feje és egy halott részére koporsót szállitottunk, mert mostanság a halottak "nem igen" szokták a koporsójukat mágus elvinni. Azonkívül — kérem szeretettel —• én mellékesen zenet is szoktam komponálni és úgy gondoltam, hogy nekem nem mindig kell a kompon állni hát lehevertem a púha gyalu forgácsokkal bélelt testhez álló finom áramvonalas koporsóba. Járőreim jelentése szerint ezt a második komplikációt a bíró enyhítő körülménynek vette és a temetésrendezó zeneszerző büntetését elengedte. A HABOS KÁVÉ UTAT TÉVESZTET. Az alábbi mulatságos eset pedig egy detroiü bordingházban esett meg: Mrs. Smaroccer a ház tulajdonosának egye legrégibb vendége a kávéra mindig panaszkodott. Hol gyenge volt, hol savanyu volt a benne lévő tej, vagy nem volt benne cukor ilyenkor persze keserű volt. (Jó anyám ha gyerekkoromban panaszkodtam, hogy keserű a kávém - mindig azt felelte: — Keserű ha nincs!!!) Szóval ebben a bordinghouseban is mindig baj volt a kávéval. A burdos ez ellen többször felszólalt, de eredménytelenül. Egy reggel aztán a burdost kellemes meglepetés érte, amennyiben a kávé kitűnő volt. Az ize zamatos voolt sőt a színe is egész más volt, mint máskor, még cukor is volt benne,., rőt finj.m fehér tejkrém is úszott a tetején. A 'boldogságban úszkáló burdos erre becsengette a fösvény skót burdosnét. — Látja Mrs. Smaroccer ma kitűnő volt a kávé, nem úgy mint máskor. A burdosnét a nem várt dicséret annyira _ ..meglepte, hogy. véletlenül elkottyantotta magát .-- la; :.Jreml tévedésből a magam kávéját hoztam be a fiatal urnák. . . BÖRTÖNÖK BAJNOKI VERSENYE. Köztudomású, hogy amerikai hazánkban a legképtelenebb bajnoki mérkőzéseket szokták rendezni. 'Legújabban az állami börtönök "küzdöttek" a bajnokságért, melyet a morysvillei állami börtön nyert el, mert bebizanyitotta, hogy a legtöbb ideje — 80 éve senki nem szökött meg a börtönből- Ennek a börtönbajnokságnak azonban egy ici-pici szépséghibája van, amennyiiben pontozással nyerte el a bajnokii dicsőséget, mert pont a verseny tartama alatt az egyik cellában két rab-öí rajta csíptek amikor a vasrácsot acél fűrészekkel akarták kivágni és aztán megszökni, de ugylátszik a vasrács erősebb volt, mint az acél úgy nem lett elérve a cél. Miután a "hűtlen" rabokai vasra verték a börtön igazgatója nagy bőszen kijelentette, hogy "még mindig bajnoknak tekintjük magunkat." A RABSÁG BAJNOKA. A börtönök bajnoki mérkőzésének hírével egyidőben olvastam, hogy a sanfranciskói börtönben egy Robert Goodman nevű 76 éves rab nyerte el a rabság világbajnokságát. A csendes modorú pápaszemes vén gonosztevő, többszörös rablógyilkos a szövetségi börtönök legrégibb tagja illetve rabja, amennyiben 56 éve ül a börtönben. A rabság bajnokságáért lefolyt "küzdelemben" a pálmát ennek a vén lókötőnek Ítélték oda. Ez volt a második ítélete, mert az első akkor hangzott el, amikor életfogytiglan börtönre ítélték. Járőreim jelentése szerint a vén haramia az 56 éve alatt nem mindig ült, néha állott, vagy sétafikáit az udvaron és hogy a Goodman nevet a börtönben szerezte, mert azelőtt Criminal volt a neve. CSÁBÍTÁS UTÁN KÁBÍTÁS AVAGY Klárikának kicsi karja a pénzeket kicsikarja. Clára Bell Memphis, Tenn. könyvelőnő beváltás végett egy 16 ezer dolláros csekket kapott, amit a bank kifizetett neki, mely után a pénzzel meglógott. Elfogatásakor azzal védekezett, hogy "sohasem követtem el semmi rosszat, pedig nagyon sok pénzt kezeltem mar, de csak papír alakjában. Amikor ezt a ^ sok pénzt a kezemben éreztem nem tudtam ellenállni a csábításnak. Őszintén megmondom én nem értem a Klárika védekezését, mely szerint eddig csak papír alakjában kezelt penzeket. — Ugyan Klarika csak nem akarja velem elhitetni, hogy ezt a 16000 dolcsit nem papír alakjában tetszett elkezelni...? Hiszen 16000 dolcsi elkezeléséhez a maga kis kezei gyengék lettek volna. És azt is tetszett mondani, hogy^ nem bírt a csábításnak ellenállni én viszont az ilyen kábításnak nem birok bedőlni. H U N G A R i AN-AMER1CAN WEEKL Y SiÄ,'.',” KUIT: GEmUdaV'mIKLOS ŐmCIAL ORCÁN of the Hurgman S.ciefe, rf Tmlm anJTicml» Edi.lLf f.J 0*£ El5fijeetá«i Ära egy érre $1.30, Cana^ába á* Európába $3.00, — Telephone: 3-4910. Szerkeaztóaég á* kiadóhivatal: 27 Hancock Ara., Trontom, N Ä Téli kirándulás az örök nyár országába Rövid híradásunkban már jeleztük, hogy ez év december hónap elsején nagyszabású kirándulás lesz Floridába a nasugaras örök nyár csodás országába. Miami Beach a világ legszebb és egészségileg a legjobb üdülőhely, ahonnan a népek nemcsak testileg, hanem lelkileg is felfrissülve jönnek vissza otthonukba- Miami Beach egy valóságos gyógyfürdő, mert a kristály tiszta vize nemcsak frissítő, de elsőrangú gyógyító hatású is. Balzsamos levegője különösen a köhögés emberekre bir gyógyító hatással, a homokja -pedig puha és bársonyos. Olyan mintha perzsa szőnyegen járna az ember. Máskülönben Miami Beach nem szorul a mi dicséretünkre, mert a tények bizonyítják, hogy aki egyszer ott volt újból és újból visszavágyik oda és az ott eltöltött napokra egész életén át mint egy szép álomra gondol vissza... A kirándulás december- el sején veszi kezdetét és 15 napig tart. Részvételi dij 130 dollár, melyben benne van c vasúti' költség oda, vissza és 12 napi szállodai költség, még pedig a teljesen uj és minden kényelemmel berendezett Wofford Beach hotelben, mely beach legszebb' részén közvetlenül a tenger partján van. A kirándulás 5 éven aluL gyermekek részére teljesen d.*„ tálán, 5-től 12 évig pedig fél dijat fizetnek. A fenti összegben benne vannak a mindennapi hajó és társaskocsi autóbus kirándulások, melyek minden nap és minden órában újabb és újabb gyönyörűségben részesítik a közönséget. Miami közeli és távoli legcsodásccbb környékét is megfogjuk nézni, a többek közt a mesébe illő tengeri utat a milliomosok útját Visszautazás közben a Miami Beachen töltött kellemes tartózkodás után a Winterhaven C i p r e s s Garden-nél megfogunk állani és a fenségesen csodás kertekben 6 teljes órán át fogunk gyönyörködni. MAGYARNAK ! SZABAD... A madárnak szabad Ágról ágra szállni, De a magyarnak nem szabad Télidében fázni. Akinek a tankja olajjal van tele Sohase fog fázni, kellemes lesz tele Akinek pincéje meglesz töltve szénnel Nem törődik az idővel hideggel és széllel. A magyarság szenese LINZENBOLD M. ISTVÁN Szenei és olajat Csak ő szálliit tisztán Ha akarja, hogy házában Télen is nyár legyen Olajat és szenet LINZENBOLD-nál vegyen. Pista barátunknál Mindig" az a fonto3 Hogy a kiszolgálás Gyors legyen és pontos. Ha valaki nem hiszi Hívja fel még máma Harminchárom-négyszáznegyvenkilenc A telefonszáma És ha e szám elé egy EX-et is tesz Mire a kagylót leteszi a rendelés ott lesz. L. E. Szerénytelenség mondva e I sorok írója Európa majdnem minden jelentékeny fürdőhelyén megfordult már, de Miami Beach-nél szebbet és nagyobb szabásút még sohasem látott. Minthogy a, jelentkezők száma egyre szaporodik, kívánatos a részvételi szándék mielőbbi bejelentése. Minden tekintetben részletes információ nyerhető az EX 3-3784 és az EX 6-0707 telefon számok alatt. Lukács Ernő a Jersey Hiradó ! társszerkesztője is szívesen ad ! felvilágosítást erről a felejthej tétlennek Ígérkező társasutazásról. Telefon száma EXport 3-0496. L. E. "BETTY'S HUNGARIAN MELODIES" MÁSODIK SZEZONJÁT KEZDI OKTÓBER 7-ÉN, VASÁRNAP DÉLELŐTT 11:30-KOR Társas kirándulás Miamiba. Szép társas utazást rendezünk Floridába bus-al december 26-án. — Jöjjön velünk mindenki, aki 17 napos vakációját akarja eltölteni velünk december 26-tól január 13-ig. Felelünk érte, hogy mindenki nagyon jól fogja magát érezni. Jelentkezni lehet már felvilágosítás végett ezen a számokon: EX 6-0232 és EX 3-1909 Végéhez közeledik a nyári időszámítás. Szeptember utolsó vasárnapján, amely egyben a hónap utolsó napja, véget ér a nyári időszámítás. Vasárnap reggelre kelve, vagy inkább már szombaton este lefekvés előtt, az órát visszaigazitjuk egy órával — igy hát ezen az éjszakán egy órával kevesebbet fogunk aludni, ha az óra járása szerint igazodunk. ■■ - : : ■ : ■ - ' ,•; ' ' ' ' v / _ iyíí -'V X; ; ^|| ^--- --- ...:.v*oooí>«* | ,:. SUMMER, 1956 A "Betty's Hungarian Melodies" néven ismert magyar rádió műsor október 7-én, vasárnap kezdi meg második szezonját délelőtt 11:30-tól 12-ig a WTNJ rádió állomáson 1300 hullámhosszán. Mrs. Szathmáry négy hónapi távoliét után ismét visszatér magyar rádió műsorára, mely most vasárnaptól kezdve minden vasárnap délelőtt 11:30401 déli 12 óráig lesz hallható. Mrs. Szathmáryt az elmúlt szezon rádió műsorán minden íelülről elhalmozták szeretetteljes levelekkel. — Mrs. Szathmáry szivének minden szeretetével kezdi meg műsorának 2-ik szezonját, mely alkalommal kéri a magyarságot, hogy hallgassák meg félórás magyar rádió műsorát minden vasárnap. Későbben a műsoron hallható lesz: "Leány álma" és az "Ifjú vágya" az "Apai vágy" és az "Anyai szeretet". By: GABRIEL LUKAS. This summer I. have visited five different countries in South America: Colombia, Ecuador, Peru, Brazil and Venezuela- With the exception of Brazil whose language is Portuguese, the other four are Spanish speaking nations. In this first of my two articles I shall report about the Hispanic countries I and then take Brazil as the subject for the second, j Before South America I decided to spend a few days in Florida so I left Idlewild, New York on an Avianca plane ior Miami. Shortly after my arrival I went to Sarasota. In Sarasota 1 had cm opportunity to see again the wonderful Ringling Art Museum and the iabulous Ringling Residence. After a brief stay in Sarasota I returned to Miami where I had an occasion to revisit the Villa Vizcaya, former home of millionaire Charles Deering and now the Dade County Art ! Museum. This place has probably the most beautiful formal gardens in all the United States. They are a unique combination of Tivoli, Schönbrunn and Versailles. —- Near Miami I saw for the first time the Spanish Monastery which was brought over stone by stone from Europe by William Hearst, the newspaper magnate. It is quite inspiring to see in America a 12th century Spanish monastery restored tto its original form. Even though I should have liked to remain longer in Florida, I had to take off for Bolgatcr, Colombia, again on an Avianca Constellation plane. The flight took only a few hours but what a difference in temperature! From a torrid Miami I reached Bogota in fairly wintery weather but at the hight of the concert season. I was able to hear the very first night the Berlin Chamber Orchestra at the Teatro Colon. As an interesting episode I wish to mentio that the first person I met during intermission was a former collegue of mine from the Franz Liszt Academy, Budapest. — Bogotá is in the process of extensive construction and boasts many new buildings. One of these is the Tequendama, leading hotel of the city where I stayed very comfortably-Besides Bogotá 1 also visited in Colombia Tu-nja, Popayan and Cali. The first two are lovely Colonial towns with a quaint atmosphere but Cali is quite modernistic. It was later in Brazil that I learned about the terrible catastrophe in this bustling Colombian city which caused the death of about 1500 people. I continued my trip via Panagra from Cali, Colombia to Quito, Ecuador. Quito is one of my favorite cities in South America. In the first place it is one of the richest depositories of Colonial art and in the second place it has an ideal climate, which is described as spring in the morning, summer during the day and autumn (almost winter) at night. The Church of San Francisco and La Compania at Quito are some of the most beautiful ecclesiastic buildings in all Latin America. The ardhitectural style is baroque which may not be appealing to some people but here, it is completely consistent with the atmosphere of the city. From Quito 1 continued my trip to Lima, also via Panagra. Lima, capital of Peru is very chic and quite formal. I stayed at the distinguished Gran Hotel Bolivar. This and the Crillon. are the center of Lima's social activity. In spite of the lovely modernistic suburban sections of San Isidro and Miraflores, Lima preserved to a great extent its esstntially Colonial character. Unfortunately this summer I was unoble to repeat my trip to Cuzco and Machu Picchu, the archaeological centers of Peru. From Lima I took a transcontinental trip via Braniff to Sao Paulo, Brazil. The Brazilian portion of my South American, journey — as mentioned before — will be treated in a second article. The fourth Spanish speaking country I visited this summer was Venezuela- I really should say I saw Caracas because I did not travel in the interior. Caracas made a tremendous; impression upon me. It is probably the biggest boom town in South America and its two closest competitors are Cali, Colombia and Sao Paulo, Brazil. Due to the very riich oil fields near Maracaibo, Venezuela is experiencing the 'biggest prosperity in her history. One huge building is erected after the other in Caracas. The architectural style bold and colorful. I waa epecially impressed by the University . City and the Polyclinic Hospital. The Centro Bolivar downtown is the Venezuelan equivalent of Rockefeller Center in New York. Another I notable edifice is the Hotel Tamanaco where I stayed while in Caracas. It is one of the finest hotels in South America. — To Hungarian readers it may be of interest that the "Paprika" is a wonderful Hungarian restaurant in Caracas-As a result of the sudden prosperity prices have risen sky high in Venezuela. In all my travelling it is the only country which I found considerably more expensive than the United States. It is true the salaries are very high but so is the living standard. About one -third of the population of Caracas is foreign. New industrial and business establishments are developing constantly. Venezuela is a country with á great future and anyone with some capital or commercial ability will find Venezuela a second El Dorado.
