Jersey Hiradó, 1954 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1954-11-18 / 46. szám
VoL XXXV. évi. No. 46. szaxa. Trenton. N. J., 1954 nov. 13. This newspaper is owned, managed and produced in our own printing plant in Trenton, New Jersey HÜNGARI AN-AMERICAN WEEKL Y Är.\V,’,0 fiffi WVí.Tlí' Gf'rENdÁy 'mIKLÖ5 OFFICIAL ORCÁN Ol Ik, Hungarian SocUlia ./ TnMm mi Síimig Előfizetési ár» egy i»re $1.50, Canadába é» Európába $3.00. —Telephone: 3-4910. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave.. Trenton. N i Nagyszabású táncmulatság szombat este a Magyar Otthon dísztermében A trentoni Magyar Otthon 35 éves jubileumi hete méltóképpen fog lezáródni november 20-án, szombat este. Alkalma lesz a fiatalságnak, mint azoknak, akik még nem sokkal ezelőtt szintén ebbe a csoportba tartoztak, hogy bebizonyítsák a külömböző táncokban való jártasságukat. Lesznek versenyek és dijak. A fiatalok részére jitterbug, az idősebbek részére csárdás verseny lesz tartva. Hogy a versenyzők tisztában legyenek azzal, hogy milyen korúak pályáz-Fedor Sándor a bál rendező bizottság elnöke hatnak; a jittterbug 16 évestől 99-ig; a csárdás 21-től 75-ig lett meghatározva. A bírók egyike az újonnan megválasztott Congressman Thompson lesz, a többi még eddig titok. Kára-Németh zenekara szolgáltatja a talpalávalót. Fedor Sándor honfitársunk, a bál rendező bizottság agilis elnöke nagy körültekintéssel tette meg a szükséges intézkedéseket, hogy a szombat esti táncmulatság a siker jegyében érjen véget. GÖRBE TÜKÖR LUKACS ERNŐ CZIGÁNYOK KIRÁLYA. Olvastam, hogy Róbert Károly a cigányok királya a nagy Róbert Károly névrokona a görögországi Athénben hirtelen meghalt. Egy év múlva a cigányság nemzetközi társadalma uj királyt fog választani. A királyválasztás posta utján történik. A cigányok a világ minden részéből levélben küldik el szavazataikat. A cigány király hatalma abszolút és parancsait minden kérdésben követni tartoznak. A gyászév leteltéig a cigányoknak tilos a muzsikálás, vályogvetés, üstíoldozás és minden egyéb cigánymunka. Csak az asszonyoknak van joguk a kártya vetéshez és a jövendőmondáshoz. A tudósítás arról nem tesz emlitést, hogy a tolvajlás meddig van felfüggesztve... Valamikor a boldog békevilágban a magyarországi cigányoknak is volt egy koronázatlan királyuk XXXVI. Rácz Laczi személyében. Ámbár Rácz Laczi őfelsége nem volt egészen koronázatlan, sőt a koronák uj hullottak a tányérjába, mint ősszel a falevelek. Persze ehez nagyban hozzájárult, hogy a vén betyár használta az eszét és csalétek gyanánt minden tányérozás előtt egy 10 vagy 20 koronást a tányérjára bigygyesztett. Diszkrét módon, de azért észrevehetően •. . Az öreg Rácz tényleg királyi gőggel rendelkezett. Ha a .banda valamelyik tagja hamis hangot fogott, szó nélkül egy jót ^ sózott rá a vonójával. De a publikummal szemben is királyi magatartást tanusitott. Ameddig hegedült egy hangos szónak nem volt szabad elhangzani, mert különben szigorúan leintette a bandát a vonóját pedig dühösen a cimbalomra dobta. Emlékszem egy vasárnap barátaimmal szórakoztam Ráczék gyönyörű muzsikája mellett. A tányérozó brácsással egyszer odaüzentem neki, hogy játsza el a nótámat. Jól emlékszem az öreg recsegő hangján ezt kiáltotta felém: "Ha azt akarod, hogy a nótádat elhúzzam ne vasárnap gyere ide, hanem hétköznap." Én már akkor is "szófogadó gyerek" voltam hétfő hajnalig ott maradtam és a jó Laczi bácsi minden nótámat elsírta nekem... Abban az időben rengeteg nótám volt. Azt hiszem minden magyar nóta az enyém volt... Harminchatodik Rácz Laci azonban csak a cigányok királya volt, de a királyok cigánya mindenkor Radics Béla volt, akinek a nótái mellett a kis Albániától a nagy Albionig az összes királyokat jókedvre derítette az ő csodás játékával. Legtehetségesebb tanítványa és egyben veje -fj- Magyary Imre volt, aki ha tragikus hirtelenséggel fiatalon megnem hal, ő lépett volna apósa örökébe. Néhány békebeli cigány prímásnak szeretnék ebben az Írásomban szerény emléket emelni, már a nevüket leimi is jól esik, mert közben elvonulnak lelkiszemeim előtt azok a kedves és felejthetetlen esték, melyeket a muzsikájuk árnyékában eltöltöttem. * * * A régi szép idők egyik leghíresebb prímása Dankó Pista volt, akinek szükebb hazája Szeged szobrot emelt és uccát nevezett pl róla. Dankó legerősebb vetélytársa Kóczé Antal volt. E két jeles hangász állandó riválisok voltak és mindenképen túl akarták hegedülni egymást. Végül Dankó Pista ke. nyértörésre akarta vinni a dolgot és hegedű párbajra hívta Kóczét. A verseny Kóczé győzelmével végződött, de bronz szobrot mégis Dankó kapott. A bíráló bizottság magamfajta magyarnótákat imádó fiatalemberekből állott és Dónkénak is megszavazott a szobron kívül — egy botot. Egy ezüstnyelű botot ezzel a bevéséssel: "Pistának babér helyett bot." A hires nevezetes prímások leghiresebbike azonban Rigó Jancsi volt, aki a ragyogó szépségű Simay hercegnőt hódította meg bűvös hegedűjével. Addig-addig hegedült a hercegnő fü‘ébe, mig végül is megszökött vele. Egész Európát végig hegedülték, majd Amerikában kötöttek ki. A Rigó füttyjét a hercegnő nem sokáig élvezte és csak a Rigó Jancsi nevű tésztához maradt jhü mindhalálig... A hercegnő — mintahogy egy hercegnőtől illik, hamarosan cserben hagyta Rigót, aki nagy nyomorba jutott és meghalt. Színes életrajzát sok pikáns részletekkel itt akarta kiadni ezt megelőzőleg azonban a lelkét adta ki. Ismert cigány prímás volt a maga idejében Dombováry Babary Jóska, Nyíregyházai Sárai Elemér, Banda Marci, Bura Sándor. A vidéki bándák között első helyen érdemes megemlíteni^ nagyváradi Bebe Gyuszit, nagykárolyi Fátyol Jóskát, Kolozsvári Pongrác Eleket, a Kanizsai Torma Tónit és az öreg Magyary Imrét, aki szegény később úgy megsüketült, hogy egy tiszta hang nem jött ki a vonója alól, de ennek dacára mikor meghalt, olyan, hatalmas temetése volt, mint senki másnak Debrecenben. Vagy negyven banda zeneszóval kisérte a ^ temetőbe.^ Emlékszem számos érdemrend mellett egy fekete párnán vitték utána Ferencz József császár és Horthy Miklós kormányzó kitüntetését. Az óh hazai cigánybandákról köteteket lehetne írni. Én egész ötletszerűen csak azokat említettem meg, akik hirtelen eszembe jutottak. Hozzá tartozak ők az ország hangulatához. Szegény szülőhazánk nélkülök kedélytelen és színtelen lett volna. Mint a rét virág nélkül és izetlen lett volna, mint a káposzta hús nélkül, vagy mint a kenyér követsz nélkül. örvendek, hogy Robert Károly halála emlékezetembe idézte^ a mi cigányainkat és arra serkentett, hogy ebben a kis írásomban megemlékezzek róluk. A gyöngébbek kedvéért megemlítem, hogy a • prímások neve előtti város. nevek nem predikátumot, nemesi előneveket jelentenek. Csupán megkülönböztetés célját szolgálták. De a mi jóképű prímásaink oly büszkén használták, mintha azt a császártól kapták volna, véleményem szerint a nemességet sok vonatkozásban jobban Kiérdemelték volna, mint számtalan olyan kurta vagy hosszú nemesek, akik. azt se tudták, hogy az igazi nemesséa. mi fán terem... Ezt a cigány történetet leginkább egy régi cigánykesergővel fejezhetem be: Cigány vagyok árok partján születtem Csillag se ragyogott soha én felettem Rongy a párnám, sátor az én palotám Könnyes szemű cigányasszony az Anyám A Trentoni Független Magyar Református Egyház november 28-án, vasárnap fogja ünnepelni fennállásának 60-ik évfordulóját fényes egyházi és világi ünnepségek keretében. A Trentoni Református Egyház egyik legrégibb és legnagyobb magyar református egyház Amerikában. 1894 szeptember 23-án alakult meg. Azok közül, akik az alakuló gyűlésen részt vettek, már csak négyen élnek, akik külön lesznek bemutatva a jubileumi ünnepségen. A trentoni egyház az elmúlt 60 év alatt központja volt az amerikai magyar református életnek. Itt alakult meg a ma már több, mint 6 millió dollárral rendelkező és 33 ezer tagot számláló Református Egyesület. Itt alakult az első egy^°ZnLa^e' ci Független Egyházkerület, ügy hogy a jubileumi ünnepély országos jellegű lesz. A jubileumi ünnepély hálaadó ünnepi istentisztelettel kezdődik délelőtt fél 11 órai kezdettel. A közös angol-magyar istentiszteletet vendég lelkészek fogják végezni. f A jubileumi bankett délután 1 órakor fogja kezdetét venni az iskola dísztermében, melyen országos hirü szónokok és művészi számok fogják a közönségei szórakoztatni. Külön jubileumi emlék könyvet ad ki.az egyház, amelyben az egyház különböző testületéi és a jubileumi adományok lesznek megörökítve. A nagy jubileumi ünnepségre Trenton és környékbeli magyarságát ezúton is meghívja az egyház vezetősége. A JUBILÁLÓ EGYHÁZ PRESBITÉRIUMA A MAGYAR OTTHON JUBILEUMA Régebben a két háború között, a budai várban vasárnap déli egy órakor a Ludovika akadémikusok zenés őrségváltás közben adták át a szolgálatot a soron következő alakulatnak. — Aki egyszer látta ezt a pompás eseményt, mindig emlékezni fog reá. Most, vasárnap este, a Magyar Otthon 35 éves jubileumi vacsoráján ez az őrségváltás jutott eszembe. — A vacsora rendezőbizottságának t a g j a 1 közül legtöbben nem látták ezt a parádét, sőt nem is hallottak róla, mégis ami a vacsorán történt, minden az őrségváltás jegyében történt. 35 év egy emberöltő. Ennyi az az idő, amit a felnövekedett ifjú teljes képességű munkaidejének tekintünk. Azután már öreg számba megy. A vacsorán ott volt a régi őrség. A régiek, akik létesítették egykoor a Magyar Otthont, mint a magyarság előretolt őrhelyét. A Magyar Haza akkor is egyik legnehezebb napjait élte. A Trianon-i békeparancs öt részre szakította az országot. A trentoni magyarság nem csapott fel oláhnak, rácnak, El ső sor, balról jobbra: Nagy Sándor trustee, Tiszt. Adorján Kálmán ifj. jegyző, Soltész András algondnok, Péntek Miklós gondnok, Ft. Béky Zoltán főesperes-lelkész, Béky Glória orgonista, Nemes Károly kántor, Borcsik Gyula pénztárnok, Vágott István trustee. — Második sor: Pallócsák Ákos, M. Nagy István, Dobozy István, Molnár József, Id. Adorján (Kálmán ellenőr. Ács Vincze, Túri István, Soltész Elemér, Gönczy Lajos presbiterek. Hiányzanak a képről, munkájuk és betegségük miatt: Duch J. András tiszteletbeli gondnok, Borcsik István, Iván János, Titka András, Csentery Miklós, Ács Sándor és Kőrömy József. sem osztráknak, sem csehszlováknak, hanem magyar maradt és tüntetőén szervezkedni kezdett. Várat épített, nyugatra tolt őrhelyet: a Magyar Otthon-t és őrségbe lépett és állta a vártát 35 éven át. Most j lejcat az idő és parancsol: át , kell adni a helyet. Ott volt az uj őrség is, akik szolgálatba léptek: a piros! fehér-zöld, aranykoronával di- I szitett címeres zászló szolgálatába. Ez a szolgálatválttatás ígéret: , egy ujccbb 35 évre megtartani az átvett otthont mint Magyar Otthon-í. Megtudja-e állani a helyét, megfogja állam a sarat az uj őrség, ez a kérdés vett! előre a fejét. Nem kerül le a falról aMagyar szó és lesz egy az annyi ezer amerikai clubok között. Ennek az uj őrség csak akkor lesz képes megfelelni, ha tisztában van azzal, Jiogy mi magyar-nak. lenni. Ha tudja, hogy a magyar nemzet egyike a földkerekség nemzeteinew, akiknek döntő szava volt a nyugati kultúra fentartásában. Ha á magyar nemzet nincs, úgy ma New York keresztény templomai helyén ozmán mecsetek vannak. — Az őrségnek tudnia kell, hogy a magyar megállta a helyét a technikai feltalálások során. A gyufa, az első villanymozdony és még fel se sorolható | találmányt magyar elme te' remtette. Áll ez úgy tudományok, mint művészetek terén. | Ha testi erőről és ügyességről : van szó, úgy ott is helyt áll a magyar. Az olimpíászon a ! harmadik hely szinte a kezdetj tői fogva a mliliós magyarságé, maguk mögött hagyva 80 milliós, müveit nemzeteket. j (Folytatása a 2-ik oldalon) Hatvan eves liilenmat iMi a Fisra Refonafüs Esyhaz november Mi vasárnap - Eiseiower elii személyes levélben köszönti az iieple epaz lelkipásztorát es tagjait Az állam kormányzója, a város polgármestere, tanácsosok, az amerikai magyar élet vezetői - -*■—Ígérték megjelenésüket
