Jersey Hiradó, 1954 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1954-09-02 / 35. szám
GÖRBE TÜKÖR LUKÁCS ERNŐ VoL XXXV. éví.. No. 35. szám. Trenton, N. J.. 1954 azept. 2. GONOSZ HEAD LINE. Ludas Matyi egyik számában öles betűkkel szedett gonosz és ostoba head line olvasható: Az amerikai gazdasági válság Nyugat Európára is átterjed. E feleim alatt egy hatalmas export láda látható, melyből egy halálfejes szörny repül ki. A ládán ez a felirás látható: USA EXPORT. Egy nyugati nagytőkés pedig kétségbeesetten dobja el á láda 'bontó szerszámot és igy kiált fel: Ezek az amerikaiak úgy el vannak látva gazdasági válsággal, hogy már exportálni is tudnak belőle nyugati szövetségeseinek. Ludas Matyiék sok gonoszságot és butaságot leirtak és lerajzoltak már, de azt hiszem, hogy ez mindegyiknek a teteje. A nyugati zónában élő nedves orrú tacskók is tudják, .hogy náluk a legboldogabb béke időben sem volt olyan hatalmas prosperitás, mint most, amikor az amerikaiak bőségszarujának áldásait élvezik. Minden' tárgyilagosan gondolkodó ember tudja, hogy a iegyőzött és alaposan helybenhagyott Németország nyugati zónájában a lakosság életnívója mérhetetlenül magasabb iákon áll, mint a győztes és felfuvalkodott oroszok keleti zónájában, vagy bármelyik orosz zsarnokság alatt nyögő és vonagló országban, közte persze a mi szerencsétlen jobb sorsra érdemes szülőhazánkban, melynek előidézésében a gonosz Ludas Matyik is ludasok. * * * Ezt is a Ludasék Matyija eszelte ki: Panama állam elnöke Washingtonban tartott előadásában a Panama csatorna szerződés revízióját sürgette. Panama elnöke majd rá fog jönni, hogy Amerikában csak akkor szeretik a Panamát, ha ez nem egy állam... Magyarán mondva Amerikában jobban szeretik az állami panamát, mint Panama államot. Ez kérem — ha valaki nem tudná — egy szójátétk by Ludas Matyi. De lehetetlen, hogy Ludas Mátyás nem tudná hogy Amerika még sohasem hamisította egy másik ország pénzét, mint szerencsétlen Magyarország. Akármennyire fáj, ezt az igazságot le _ kellett imom. Igaz az is, hogy ebben nem Matyik, hanem Nádossyk valónak ludasok sok, sok, sok. Na mit szól ehhez Ludas Matyi? Én azt mondom “hogyha hallgattál volna, bölcs Mátyás maradtál volna." MOZART. “Salzburgtól délre hadgyakorlatokat tartottak az amerikai csapatok. Salzburg város egyik vezetője azt kérdezte az amerikai ezredestől, hogy ismerte-e Mozartot? Nem ismerem felelt az ezredes, de nem is óhajtok vele megismerkedni, sőt az alantasaimnak is megtiltom, hogy érintkezzenek vele." Ez ké. j.em valaki nem tudná — egy Ludas Matyi-féle vicc. Ezzel szemben az igazság az, hogy a mai szerencsében Magyarországnak azt hiszem nincs annyi lakossá, ahány amerikai ember pontosan tudja ki volt Mozart. Salzburg város szülöttje a világ egyik leghíresebb zeneigéniussza volt és marad. A tudálékos, de tudatlan Ludas Matyinak még azt is tudtára adom, hogy Amerikában a hivatásos zenészek száma több, mint szülőhazánk egész lakossága. Nem is beszélve arról, hogy számtalan nagy művész van közöttük magyarszármazásuak, akik annyi fényt és dicsőséget szereztek a magyar névnek, hogy azt a Ludas Matyik minden butasága sem képes elhomályosítani! o < PUSKAPOROS HORDÓ. Szenátor McCarthy lobogó fáklyával a kezében egy puskaporos hordó közelében ugra-bugrcrl. Ennek az értelmetlen buta rajznak még butább szövege igy szól: “Az amerikai dolgozó nép, az értelmiség élesen elitéli az őrült wisconsini szenátor tébolyult- embervadászatát. Az értelmes emberek undorral fordulnak el tőle. A sötét agyuak törpe kisebbsége viszont íajtékozva biztatja McCarthyt. Különösen ellentét, hogy azoknak a hangulata puskaporos, akik nem találták fel a puskaport." Ebben igaza ^van, de viszont abban nekem van igazam, hogy Ludas és Rákosi Matyi sem találta fel a puskaport, de a mosóport sem, melynek használatával egymás szennyes fehérneműjét — mondhatnám vörösnemüjét kimoshatnák. FÜGGETLENSÉG. Az oroszok torz észjárása szerint Porto-Rico amerikai rabszolgaságban szenved. A Kremlin ezen hazugságával szemben az igazság az, hogy Porto-Ricót már több ízben felszólítottuk, hogy ha akarja, barmikor megkaphatja a teljes függetlenségét. A .sziget kormányzója viszont kijelentette, hogy PortojRico népe teljesen megvan elégedve jelenlegi helyzetével és nem kíván azon változtatni. így bizony Ludas Matyi. ^ Amerika “rabszolgasága" alatt nem is olyan kellemetlen az élet. Aim kiváncsi vagyok, hogy a Szovjet rabszolgasága alatt vonagló másfél tucatnyi ország vájjon mit felelne, ha kegyetlen rabszolgatartójuk egy napon függetlenseget ajanlana nekik. Én azt hiszem a vörös hagyma helyett az igazi paradicsomot választanák. “VALAMI BŰZLIK AMERIKÁBAN" Ezt a címét adta Ludas Matyi egy otromba cikkének, melyben arról elmélkedik, hogy az itteni újságok szemére vetik Dániának, hogy keveset költ hadicélokra. Hamlet dán királyfi egykor azt mondta: Valami bűzlik Dániában. Ludas Matyi ostobán megállapítja, hogy nem Dániában, hanem Amerikában bűzlik valami. Ludas Matyi^ jobban tenné, ha a vörös függöny mögötti országokat szaglászna, elsősorban szerencsétlen szülőhazánkat, ahol jelenleg nem valami, hanem minden bűzlik. Én ugyanis nem csupán Ludasék Matyijétől, hanem máshonnan is kapok értesüléseket. (Folytatás a jövő héten) H U N G A R I A N - A M E R 1 CAN WEEKLY Sr:.'.?: slVXÍ.Ts. CI i'SdaV MIKLÖS °mcí/1L ORCÁN of íhc Hungarian Soeitfa öt Tnnton mJ Vicmily jjj, f„j LübK.Lio, 0«Z Előfizetési éra egy évre $1.50, Canadába ét Európába $3.00. — Telephone: 3-4910. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton. N. $ Summer in the Caribbean and Mexico By. GABRIEL LUKAS A GYÜTÉS MOST VAN FOLYAMATBAN, MOST ADJON! magyarság szives fejeimébe, I Szántai Mihály a Jersey Hir! adó képviselője fel fogja keresni Trenton, Roebling és a környék magyarságát. Ebből az alkalomból kérjük úgy előfizetőinket, mint általában az összmagyarságot, hogy Szántai Mihály honfitársunkat fogadják a szokott magyar szeretettel és előzékenységgel és segítsék őt nehéz munkájában — fizessenek elő a Jersey Híradóra, melynek előfizetési ára egy teljes évre csupán $1.50. Midőn arra kérjük a magyar közönséget, hogy könnyítsék meg kollektorunk munkáját — egyben előre is köszönetét mondunk szives mindnyájuknak. Sányácki Mihály és neje 25 éves házassági évfordulója, Sokáig emlékezetes és minden izében pomásan sikerült 25 éves házassági ünnepség résztvevői voltak Bányácki Mihály közbecsült honfitársunk és neje, 134 Tremont streeti lakosok. A 25 éves házassági évfordulói ünnepség augusztus 29-én, vasárnap volt megtartva mely alkalommal az ünnepelt házaspáron és fiukon Mihályon kívül a következők vettek részt: Rev. Fr. Bartholomew Gaske és Rév. Fr. Aston a Trenton Catholic High Schoolból és Bánácki Mihályné unoka öccse (Brother Domian) Száraz Mihály New Yorkból, testvérei: Mrs. Mary Száraz, Miss Anna Molnár, bátyja: Mr. és Mrs. Peter Molnár és fia Józsi, ifjú Mr. és Mrs. Peter Molnár és csal., sógonője: Molnár Mihályné, Mr. és Mrs. Leo Wilkie, Miss Elizabeth Száraz, Mrs. Anna Reho, Mr. és Mrs. Sándor Novák és családja és nagynéném: Mrs. Anna Varga és leánya Margit és nangynéném Mrs. Borbála Balog és leánya Anna, Mr. és Mrs. Peter Kicsinko és keresztko\ mák Mr. és Mrs. Andrew Martonick és Mrs. Elizabeth Sinchák. Miss Anna Kostrub, Mr. és Mrs. Steve Urban, Mr. és Mrs. John Dankás, Mir. és Mrs. Sándor Virók, Mr. és Mrs. Sándor Jáger, Mr. John Lensis, Mr: és Mrs. Andrew Mihalchik, és Magyar Ferencné. * * * Nem mulaszthatjuk el, hogy nyilvánosan is köszönetét ne mondjunk mindazoknak, akik szívesek voltak megjelenésükkel megtisztelni bennünket, kik bármi uton-módoo segítségünkre voltak, köszönet a sok szép ajándékért és virágokért. Köszönetünk megismétlésével maradunk tisztelettel és Isten áldását kérjük mindnyájukra. Bánácki Mihály és neje. Hálás köszönet, After many years of traveling in Europe and South America, I finally decided to spend this summer in the Caribbean and Mexico. I wish to state right now that it turned out to be one of my most successful and interesting vacations. The first stop ■ I made was at San Juan, Puerto Rico where I arrived after a leisurely six hour flight from Idlewild, New York. I stayed at the very comfortable "Condado Beach Hotel" which with its easy 'access to the Caribbean and its spacious swimming pool is one of the best hotels in town. One is greatly impressed by the attractive residential sections ot San Juan and its many fine beaches.There are also several good restaurants and interesting night clubs. From San Juan I few to Charlotte Amalie, capital ot St. Thomas, Virgin Islands. Puerto Rico and St. Thomas are both United States possessions. Charlotte Amalie is a lovely, quaint town, preserving to a great extent the atmosphere of its former Danish occupation. The next stop I made was at Ciudad Trujillo, capital of the Dominican Republic. Here the leading hotel is the "Hotél . Jaragua" and quite a show-,, place it is. Mr. Philip Youngs manager of the hotel is an’ extremely capable and pleasant person who made my stay most enjoyable. The Cathedral ot Ciudad Trujillo is the place where the tomb of Christopher Columbus is erected. Naturally I was quite moved when I stood in front of it, thinking that if it were not for him I could (not be there at all. Near Ciudad j Trujillo is the beach of Boca Chica and I spent a very pleasant I day at the attractive "Hotel Hamaca." On the same island ot Hispaniola of which the Spanish, speaking section is the Dominican Republic, there lies also the French-speaking dark republic ot Haiti. Haiti proved to be j completely fascinating to me due to its wonderful native art : ;.oih in paintm-- ju LpH-au-Prince is the capital with j its picturesque harbor. The downtown section is pretty hot,- therefore most tourists and better class Haitians choose ' Pétionville as their residence. Pétionville is in an altitude o- 2000 feet and is about three quarters ot an hour írom Port-au Prince. The "El Rancho" was my hotel at Pétionville and ! was most satisfied with it. A superb panorama, very com fortable rooms and excellent cooking are the greatest assets of the "El Rancho." — About 45 minutes by plane frorr Port-au-Prince is ,Cap-Haitien, the second largest city of Haiti The "Hostellerie du Roi Christophe" is one ot the -best hotels here where I stayed tor two pleasant days. From Cap-Haitier one can easily visit what are probably the two most interesting tourist attractions of Haiti: the Citadel and the Sans Souc: Palace. The former was the fortress and the latter the pleasure I home ot Henry Christophe, the black ruler on whose life j Eugene O'Neill wrote his "Emperor Jones." Both places are Í very interesting and definitely worth seeing. Not too far from Haiti lies the British island ot Jamaica Rich, tropical vegetation and many excellent beaches are char^cteristic of Jamaica. I had an especially good time a the "'Montego Beach Hotel." One can easily fly from Jamaica to Havana, beautifu capital of Cuba. The "Nációnál" and the "Sevilla Biltmore' are probably the best hotels in Havana. I chose the "Seville Biltmore" because it was closer to the center of town ..me its activities. There has been so much written about Cube and Havana that I will just mention the tact that I saw one ot the finest art exhibitions of this 'summer at the new, impres j sive Fine Arts Palace in Havana. From Havana I flew to Mérida, Mexico. Mérida is the j largest city in the Yucatan Peninsula and serves as starting j point tor excursions to the remains of the famous Maya temple: • at Ghichen Itza and Uxmal. They are magnificent and in nq opinion one need not go as far as Egypt to see such ancien ! ruins. j Mexico City lies about two and a half hours away bi plane from Mérida. The same goes for Mexico City as to Havana: so much has been written about both of them tha hardly anything new could be stated. On top of all the knowi good things we have now the advantage ot getting 12Vi peso: for the dollar because of the recent devaluation of the peso This means inexpensive living even in the best of hotels anc restaurants, not to talk about the terrific silver and other touris bargains. — Besides Mérida and Mexico City I also visitec in Mexico: Queretaro, Celaya, Guanajuato, San Miguel Allende Guadalajara, Morelia, Puebla and Oaxaca, all famous for thei lovely Colonial architecture. — My stay in Mexico was < most enjoyable one and if for no other reason but to escapi the summer heat one would find the coolness of Mexico Citi a blessing after the scorchers of New York or New Jersey. As a postscript to this article I wish to mention the name of Mr. Carlos Pellerano, Mr. Pierre Chauvet and Mr. Conradi W. Massaguer, directors of the Dominican, Haitian and Cubai Tourist Offices respectively who with their kindness anc courtesy contributed very greatly to the enjoyment of my stcr in their countries and made this summer for me such a memorable one. Augusztus 29-én, az elmúlt vasárnap a Szűz Mária Női Egylet által tartott és rendezett kirándulás Alamuchy, N. J.-be minden tekintetben jól sikerült. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy nemcsak jól, de fényes siker koronázta ezt a szép kirándulást, melyen mindenki nagyon jól érezte magát. Több magyar telepről jöttek, de mi trentoni magyarok hála a Mindenhatónak, szintén szépen kitettünk magunkért. A kedves Nővéreknek 155 dollár készpénzt adtunk át. Ezúton köszönöm tehát meg a Szűz Mária Női Egylet nevében mindenkinek a jóságát és szivességét, akik hozzájárultak, hogy ily szép összeget nyújthattunk át a, Sistereknek. A Nővérek mindennapi imáikba foglalják a jótevők nemeslelküsógét. Utólag is köszönetem azoknak, akik velünk tartottak és velünk együtt jól mulattak, valamint azoknak, akik nem tarthattak velünk, de nagylelkűen felajánlották adományukat. Francsák Albertné, elnök KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK rendel kezesére előfizetőinknek bár milyen üoyben, ha szukáé qük van a mi tanácsainkra. Rohamosan közeledik a futbal szezon Alexander Tompa Manager Immár néhány hete, hogy az American Hungarian Civic Association (Amerikai Magyar Társulat) felhívást intézett az összmagyarsághoz a közeledő' futbal (Soccer) szezon alkalmából — kérve az érdekelteket, hogy jelentkezzenek, hogy egy kitűnő magyar labdarugó csapatot lehessen összeállítani. E meghívás szól úgy az ittszületett, mint a rqgi bevándorolt, s különösen az uj amerikásokhoz, akik között bizonyára nagyon sok jó játékos van — hogy szívleljék meg ezen meghívást és ajánlják fel idejüket és tehetségüket a magyar, név dicsőségére. Ezen uj magyar labdarugó csapat managere Tompa Sándor kiváló honfitársunk, aki készséggel ad mindenféle felvilágosítást. Ugyancsak agilis munkát fejt ki ezen a téren a bizottság egy másik tagja: Varga József közbecsült honfitársunk, aki szintén -mindenben és mindenkor készséggel áll rendelkezésére mindazoknak, kik hozzá akarnak járulni a magyar labdarugó csapat megszervezéséhez. Szeptember 5-én, -most’ vasárnap délután 2 órakor csapatkiképző gyakorlat (practice) lesz a Junior 4 pályán, mely alkalomra mindenkit szeretettel hívunk és várunk. Tompa Sándor manager címe: 120 Shady Lane RD No. 3, Trenton, New Jersey. HALMAINK ÖZV. PALASKY ANDRASNÉ Aug. 28-án, szombaton a McKinley kórházban 69 .éves korában hunyta örök álomra szemeit Özv. Palasky Andrásné, aki városunknak 50 évig volt lakosa. Temetése aug. 31-én, kedden délelőtt ment végbe az INGLESBY temetkezési intézetből, 432 Hamilton Avenue alól majd a St. Anthony's templomból, s földi maradványait a St. Mary's temetőben helyezték örök nyugalomra.-----o----KÉRJÜK előfizetőinket, lepjenek meg bennünket azzal, hogy midőn előfizetésük lejárt — juttassák el azt hozzánk minél előbb, hogy ne legyenek hátralékban, s bennünket is kisegítenek azzal, hogy pontosan eleget tesznek kérésünknek. Bus-kirándulás Uniontown, Pa.-ba szept. 4-5-6 A Szent Miklós Magyar Görög Katolikus Egyház kebelében működő Oltár Egylet ezúton is tudatja az összmagyarsággal, hogy egy három napos bus-kirándulást rendez Uniontown, Pa.ba, mely a környék legszebb, legcsodálatosabb bucsujáró helye. Ez valóban egy impozáns Labor Day kirándulás lehet azok számára, akik értékelni tudják az élet gyönyöreit. A kirándulás három napja: szeptember 4—5—6. Akik részt szeretnének venni ezen kiránduláson, bővebb felvilágosításért lépjenek érintkezésbe az alantiakkcd: Kovács Jánosné, 230 Hewitt Street, telefon szám: OWen 5-4289 vagy Száraz Mihályné, kinek telefon száma: EXport 5-7231. _ A kiadóhivatal. Gabriel Luki
