Jersey Hiradó, 1953 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1953-06-11 / 24. szám

GÖRBE TÜKÖR

' Irfa-.

LUKACS ERNŐ

KUTYA TÖRTÉNETEK.

Igazán megható esetről sze:reztem tudomást egyik magyar újságból: Egy hűséges öreg kutyáról van szó, "akinek" halála a gazdáját úgy megrendítette, mintha a testvérét vesztette volna el. Többször mégis mondta, hogy az ő hű kutyája többet tett érte, mint az édes testvére. Minden útjára elkísérte és a szó nemesebb értelmében valósággal őrangyala volt, mert az életét éberségével többször megmentette. Mikor ez a derék állat- kiadta nemes lelkét, a gazdája valóságos ravatalt állított neki. A kis városkában mindenki ismerte ezt a nagyszerű állatot és a végtisztességén a lakosság fele mint •egy kétezren megjelentek és kisérték ki a temetőbe, ahol egy kutyabarát uj ságiró megható beszéddel parentálta el a hű barátot. Mr. . Claybome -a többek között a következőket mondta:

"És mikor elérkezik az utolsó jelenet és a halál nem a kutyát, hanem a gazdáját ragadja el, a kutyája ez a mindég hű barátja csüggendten kimegy a temetőbe és ott marad a gazdája sirdombjánál és szomorúan ott áll, vár, vár mindaddig, mig éhenhal: a

^ jeghübb barát"...

SS*

Életem folyamán nekem is volt számtalan hűséges kutyám. Legtöbbre még ma is úgy emlékszem vissza, mint egy-egy régi jóbarátomra.

Ebben a kis elloeszélésemmel a kutya hűségének és okosságának szeretnék emléket emelni, melynek megírására az. előbb elmondott kutycrtemetés ösztönzött.

Egy foxterrier a vendéglőbe kísérte a gazdáját és a hű k-.rya három hét óta nem mozdult el a vendéglő kapujától.

Kiderült, hogy. a.-kutya gazdája alaposan berúgott, mely

után a berúgott embert a korcsma hátulsó ajtajcm kirúgták az uccára, mire odakint nagy botrányt rendezett és azért bekísérték és három heti elzárásra Ítélték. A kis kutya azonban mindezt nem tudta és a vendéglő bejáratánál hűségesen várt a részeges gazdájára.

* * *

Roger Fosson és felesége 8 hónappal ezelőtt Seattle-ből a Csendes óceán mellékéről Minnesota államba költözött és két éves kutyájukat a szomszédjuknak- adták. A hű kis kutya most a házaspár legnagyobb csodálkozására és örömére erősen megviselve beállított az 1800 mérföldnyire levő minnesotai falucskába, ahol sohasem volt. Érthetetlen ösztöne vezette volt gazdái házához.

•* * *

Egy new yorki öreg házaspár lakásában éjszaka valahogy tűz támadt, miközben a két öreg az igazak álmát aludta. Egy szintén elég öreg kutyájukon kívül senkisem vette észre a tüzet, csak ez a hű kutya, "aki" addig kaparta a gazdája hálószobájának ajtaját, amig fel ébredtek. így szerencsésen megmenekültek, sőt a ház többi lakói is, akik szintén életveszélyben voltak. Egyedül csak ez a szegény jobb sorsra érdemes állat pusztult el. Ahogy egy emberre mondanak: "Nemes hivatásának lett az áldozata."

# * *

Nemrégen olvastam egy okos kutyáról, aki valahogy elkóborolt. A gazdája hónapokig hiába kereste és kerestette.

Egyszer váratlanul észrevette a Central Parkban, hogy egy idegen vezeti maga mellett. Természetesen odament és kérte az urat, hogy a kutyáját adja vissza, amit az illető megtagadott azzal, hogy a kutya régen az övé. Erre, a kutya igazii gazdája valahogy igazolni akarta a kutyához való jogát és igy szólt: "Most én meggyujtok egy gyufát és ha a kutya hozzám fut és elfujja az égő gyufát, elfogja hinni, hogy a kutya az enyém?" Az igazolás remekül sikerült. Mint egy ember el-LAPUNKBAN

HIRDESSEN

Vol. XXXIV. évf.. No. 24. szám.

fújta a gyufát, mely utóm az igazi gazdája boldogan vezette tovább...

* * *

Salamoni bölcsességgel állapította meg Harry G. Andrews new yorki rendőrbiró, ki az igazi gazdája egy Jackie nevű fehér-fekete szőrű okos rendőrkutyának. Mrs. Felciano panaszt emelt, hogy a kutyáját ellopták. Elmondotta, hogy a kutya ellopása után elment egy Walter Smith nevű ember lakására, akit a kutyájának ellopásával gyanúsított. A kutyát legnagyobb meglepetésére és örömére tényleg ott találta Jackiet, aki boldogan üdvözölte és a kezét nyalogatta. Smith kereken tagadta, hogy a kutyát lopta és határozottan azt állította, hogy 3 éve van nála és mint autó mechanikus egy 100 dolláros munkája fejében kapta egyik üzletfelétől.

Andrew bíró erre elrendelte a kutyapróbát. Mrs. Felcianot a terem egyik falához llitotta, a másik falhoz pedig Mr. Smithet. Utána pedig eloldotta a kutya láncát és az asszonynak azt mondta, hogy hívja magához a kutyát. Az okos állat erre nyomban odaugrott hozzá törleszkedett és a kezét nyalta. De az ellenpróbánál, mikor Mr. Smith hívta, a kutya undorral elment mellette és kiment a folyosóra. Ezek után nem kétséges — jelentette ki a biró — hogy a kutya gazdája nem Mr. Smith, hanem Mrs. Felciano.

I Erre az asszony örömkönynyekkel a szemében boldogan vezette haza kedvenc kutyáját. Viszont Mr. Smithet — akinek eddig kutya 'baja sem volt — a biró leültette két hétre azzal, hogy nem muszáj mindég ülnie, néha-néha állhat is.

* * *

. Ezekkel a különféle kutyatörténetekkel kapcsolatban egy kárfya.-: okos kuiyef*- JlOVy -&• tott eszembe, amely a szemem előtt játszódott le. Nagyon régen történt, de még ma is élénken emlékszem rá.

Azt hiszem 12-13 éves diák gyerek lehettem és az iskolai szünidőt Nagyszőllősön a drága jó néném házában töltöttem.

A sógorom vasutas volt, akinek a munkaköréhez tartozott, hogy hetenként kétszerháromszor vasúti munkások által mozgatott hajtányön a részére kiszabott vonalat bejárja, ami Nagyszőlőstől Királyházáig terjedt. Ilyen ellenőrzési útjaira rendszerint engem is magával vitt és egy régi hűséges vadászkutyáját.

A sógoromnak a vasúti töltés mellett apró kis földjei voltak. Menetközben egy ilyen kis földarabkánál megálltunk és a sógorom leszakított pár görög dinnyét, azzal a szándákkal, hogy majd visszajövet 1 felrakjuk a dinnyéket és haza- 1 visszük. A kutyájának pedig tréfásan azt parancsolta, hogy "te pedig ide fekszel és vigyázol a dinnyére, amig mi visszajövünk. Ezzel elindultunk a Tisza hidján át Királyházára, ahol a sógoromnak sok dolga akadt és szépen ránkesteledett. Visszajövet úgy ; megfeledkeztünk kutyáról diny | nyéről, mint a csecsemő a ! halálról... Csak akkor eszj méltünk rá, amikor boldogult 1 jó néném megérkezésünkor reklamálta az általa megrendelt dinnyéket. Harmadnap mentünk ki újra a vonalra, amikor érthető kiváncsisággal rohantunk * le a töltésen, hogy mi lett a dinnyéinkkel és azok kedves négylábú csőszével. Hát kérem a mi okos kutyánk hűségesen ott feküdt a dinynyék mellett és amikor minket meglátott vidáman körül futkosta a dinnye rakást és úgy csaholt, mintha csak azt mondta volna: Idenézzetek,

nem hiányzik egy sem és mintha azt mondta volna: látjátok én teljesítettem "kutya kötelességemet." Majd elkezdett kérő hangon nyivákolni. Ezzel jelezte szegény, hogy éhes.

Az eset majdnem hatvan évvel ezelőtt történt, de én a legendaszerü kutyahüségnek ezt a megkapó példáját mig élek, nem fogom elfelejteni. Azt viszont majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy ennek az okos hü kutyának a neve "Barát" volt.

HUN &%A R..IAN-AMER1CAN WEEKLY

Szerkesztő: GERENDAY MIKLÓS OFFICIAL ORCÁN of the Hungarian Societies of Trenton and Vicinity ^ Előfizetési éra egy évre $1.50, Canadába és Európába $3.00. —Telephone: 3-4910. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27

r

Subscription $1.30 per ysei Published every Tku rids • N. D. GERENDAY. Edit« Editorial and Publishing Offiae

■Telephone: 3-4910. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton. N. I

Szerkesztői üzenet

1 • ■- f

"Egy humoristának"

Kedves műkedvelő kollegám!

Ön becses levelében azt kérdezi tőlem, hogy a Görbe Tükör részére még a múlt év de-j cemberében küldött humorosij történetét elolvastam-e már? j

Feleletem ime rövid és ve- j lős

Elolvastam uram negyven. j év előtt...

:j

Jelige eszperantó.

Valamikor az 1920-as években Európaszerte valóságos epidémia volt az eszperantó nyelv tanulása. Óh hazánkban is mindenki elkezdte tanulni ezt a világnyelvet. Persze amilyen gyorsan jött az eszperantó láz, olyan gyorsan elmúlt, éppen úgy, mint annak idején a "Tulipán mozgalom." Pedig véleményem szerint egy általános világnyelv a világ népei között ledönthetné az elválasztó falakat és közelebb hozná őket egymáshoz, sőt valószínűleg az ellenségeket is kibékítené egymással.

Gondoljon csak arra, hogy milyen jó érzés, ha valahol ' idegen oországban a mi édes anyanyelvűnkön szólal meg valaki. Biztosan idafigyelünk és ha a helyzet alkalmas, bizony alig várjuk, hogy beszélhessünk vel©-(

Meggyőződésem az, hogyha ez a korszakalkotó találmány nem "szalma láng" lett volna, hanem mélyebb gyökeret eresztett volna, az emberiség nem nézne egymással fark- ( r 'sternt. Sőt’ a'vTlágnyelv a 'v5'-" lágbékét is hivatva volna megvalósítani.

"Egy hálás olvasómnak New York City"

Ezen üzenetem első részét egy műkedvelő humoristához adresszáltam, viszont az Ön írásából az tűnik ki, hogy Ön ebben a műfajban nem egészen műkedvelő, tehát egy kissé objektivebben akarok a kérdéssel foglalkozni:

A humor kedves Uram hálátlan műfaja az irodalomnak; úgyszólván mostoha gyermeke, mert ha bármily szellemes is, mindig fog akadni egy humortalan száraz lélek egy Savanyú Vendel, aki sápitozva kritizálja: Mi van ezen nevetni való? Én inkább sírni tudnék rajta, stb. Soha nincs megelégedve, minden úgy rósz ahogy van. Nem lehet velük törődni, mert ezek sem írni, sem sírni sem nevetni nem akarnak, úgy mint mások! Ők különállnak és kritizálnak, mert erre határozott hivatottságot éreznek. Jólehet, hogy ők maguk egy egyszerű bővített mondatot se képesek önállóan leimi. Az ilyen fajta emberekből hiányzik a lelkesedés, a fantázia, a hit és minden, ami az embert és az emberi létet megszépíti. Sivár, kietlen lelkivilágukat vetítik mindenre. Tartalmatlan széllel bélelt .emberek, amellet aprólékosok és jelentéktelen formaságokon nyargalnak, j Végezetül a sótalanok és a savanyuak emlékezetébe idézem Churchill-nek az angol : birodalom miniszterelnökének , és a viilág legnagyobb államí férfiának a másoodik világhá- J bőm legelején tett bölcs kije| léntését, mely szerint:

"A németek elfogják veszíteni a háborút, mert nincs humorérzékük . ."

L. E.

JUNIUS 11-01A COUNTRY CLUBBAN, AZ AMERICAN HUNGARIAN CIVIC ASSOCIATION RENDEZŐÉBEN

Carol G. Gasco

Mint minden évben, úgy az idén is ösztöndijakat ad ki az American Hungarian Civic Association. Az ösztöndíjak Albert B. Ari Memorial Scholarship néven vannak kiadva, s. jóleső érzéssel regisztráljuk, hogy olyan kitnő növendékek éiíwsmc'.k az ide: névsoron, kik I minden eddigi graduáltakat felülmúlnak.

Az idén öt ösztöndíj lesz kiosztva, még pedig ma, junius 11-én, csütörtök este a Country

Joseph F. Piffat

i Clubban rendezendő fényes ünnepélyen, melyre a rende; zőség ezúton is mindenkit sze| retettel meghív.

j Az ösztödijat nyert növendékek névsora az alanti:

Carol Grace Gasco, 506

■ Dayton Street, a Trenton Cent • ral High maturáltja

j Mary Jane Míshani, 916

j Hudson Street, a Cathedral

! High School maturáltja.

! Mary Ellen Stansky, 1832

Mary Jane Mishani

Spruce Street, a Hamilton High maturáltja.

Joseph F. Piffat, 525 DeKlyn Avenue, a Trenton Catholic Boys High School maturáltja.

Donald Ray, 111 Johnston Avenue, a Hamilton High School maturáltja.

Sajnos ezekről a kiváló növendékekről heti lapszámunkban nem tudunk bővebben megemlékezni, ellenben jövő heti. számunkban kimerítőbb: beszámolóval szolgálunk.

Képünk a Civic Association junius 11.én rendezendő ösztöndíj bál rendezőbizottságának egy csoportját ábrázolja. — Ülve első sorban balról jobbra: John Vaga, John Freund, Joseph Loth, Joseph Varga, William I'anson. — Második sorban állva, balról jobbra: William Beitel, Alexander Tompa, George Steiner, Nicholas Oros.

A trentoní és vidéki magyarságnak találkozója lesz junius 11-én, csütörtök este 9-től 1 óra hajnalig a trentoni Country I Clubban, ahol az ösztöndíj | nyertesei, magyar fűk és leá- I nyak a high schoolok növenj dékei megkapják a dijakat, j Erre az estére mindenki hiva| talos, aki úgy érzi, hogy nej mes munkát végez az Ameri! kában egyetlen ily irányú | magyar csoport, az Americanj Hungarian Civic Association. Habár nem nagy összegeket kapnak fiaink és leányaink még eziideig, tervbe van véve, hogy jövőre nagyobb őszszegeket kapjanak a nyerők. Hogy ezt elérjük, a főkellék szükséges, ami abtól áll, hogy a magyarság hathatósabb tá- Association mozgalmát. Ezért kérjük a lehető legmesszebb menő pártfogását az egységes magyarságunktól junius 11-én.

Biztosítva van a kedélyes hangulat a Country Clubban, annál is inkább, mivel ott egyike a legjobb zenekaroknak fogja huzni a szebbnél

1 szebb magyar darabokat és I ugyancsak amerikai népszerű í zenét is fogónak előadni. Miss I Ann Bennett pedig szórakoztatni fogja a vendégeket énekszámaival, amiről mindenfelé dicsérettel halmozzák el őt.

AAz uj amerikásokat különösen kérjük, hogy jöjjenek el erree a fényes bálra, amennyiben igy lesz nekiek alkalmuk megismerkedniök azzal a csoporttal, az úgynevezett másomogatásban részesítse a Civic dik generációs magyar fiatalsággal, akikkel ritkán találkoz-hatnak a napi életben.

Jegyeket a következő helye. ken és személyeknél lehet J kapni: Varga hentes és mé! szórós üzletében, 983 South | Broad Street; Apai fényképéj szeti stúdiójában, 838 South j Broad, a Roebling Avenue sar; kán, Trenton Technical School, 640 East State Street, Freund i János igazgatónál; Lóth J. JÓ| zsef, 208 Sanhican Drive, j linoleum üzletében, Irshcry j Endrénél, 44 Laurel Place d- i men.

Már most tervezzük együtt 1 tölteni junius 11-ét a Country ; Clubban, ahol egy kellemes j estét fognak eltölteni a jelenlevők.

ADAKOZZUNK BŐKEZŰEN A VÖRÖS KERESZTRE