Jersey Hiradó, 1953 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1953-03-26 / 13. szám

GÖRBE TŰKOR írja', LUKÁCS ERNŐ LAPSZEMELVÉNYEK. Tábori Pál Londonban élő ismert magyar iró tollából ol­vasok néha angliai újságok­ból kiollózott lapszemelvénye­ket. Ezek közül a Görbe Tükör olvasói részére egy párat én is kiollóztam. Persze én csak azokat a rövid storykat Írom le, amelyeket mulatságosnak tartok és azokat is az én gusz­tusom szerint kissé megfürösz­­töttem: * * * * Egy ember, akit egy ba­rátja befogadott a házába ha­marosan elcsábitotta a felesé­gét. A válóperes bíró persze kimondta a válást azzal az indokolással, hogy "az asz­­szony erkölcsileg épp olyan bűnt követett el, mintha ezüst­kanalakat lopott volna." Szerintem az ezüst kanalak — még ha utánzottak is — többet érnek, mint egy ilyen feleség. * * ¥ Egy férj, aki influenzában betegen feküdt, észrevette, hogy az orvos megcsókolta a feleségét, amikor a vizsgálat után kikisérte. A férj az orvosi hivatást nagyrabecsülte és ezért az éjjeli szekrényén lévő tejesüveget nem az orvos, ha­nem felesége fejéhez vágta. Ezek után az orvos a vérző asszonyt a másik ágyba fek­tette le és első segélyt nyúj­tott szegény "fejének:" * * * Egy ember négyévi börtön­­büntetésének kitöltése után valami állásra pályázott. A kérvényébe beleírta, hogy manapság igazán nem bün­tetés, ha valakit börtönbe zár­nak, mert nem vészit el sem­mit, legfeljebb a szabadságát. Az illető gentleman mint bank­pénztáros sikkasztásért került börtönbe és a kiszabadulása előtt még a börtönből küldte el a folyamodványát egy má­sik bankhoz ugyancsak pénz­tárnok állás elnyeréséért. Meg­írta, hogy a pénztári _ teendők körül nagy jártassága van. Csak azt felejtette el beimi, hogy a sikkasztásban is nagy praxissal rendelkezik. * ¥ * Egy rendőrorvos vizsgálat közben gorombán felszólította a vádlottat, hogy szorítsa ösz­­sze a fogait, mire ez dühösen kivette a szájából mindkét fogsorát, odaadta az orvosnak és azt mondta: Szorítsa össze maga. ¥ * * Senki sem kételkedik ab­ban, hogy a jövő évi angol koronázási ünnepély az a cél, melynek szolgálatára Isten a televisiót megteremtette. * * ¥ Michael Watkinst a bíróság elválasztotta a feleségétől — mert az asszony bebizonyítot­ta, hogy a férje három év alatt egyetlen szót sem szólt hozzá. Én úgy gondolom, hogy sze­gény férjnek minden oka meg volt rá, hogy három évig hall­gasson, mint dinnye a fűben. # * * Egy másik válóperben a bá­ró megállapította, hogy a férj­nek különös humorérzéke volt, mert több alkalommal a forró ételt a felesége uj kalapjába öntötte. Hiába a humort, nem mindenki értékeli. ^ ^ ^ Walter Ritter 56 éves férfi—­­aki mindössze 130 fontot nyom elpanaszolta válóperében hogy 365 fontos felesége hatalmas súly fölényével érvényesíti raj­ta akaratát. A pehelysúlyú férjet a nehézsúlyú felesége néha adonyomja az ajtó közé, vagy a falhoz szorítja és csak akkor engedi ki, ha meges­küszik, hogy teljesíti kívánsá­gait. A válóper során a töb­bek közt azt is előadta, hogy kedves neje "sokszor úgy do­bálja ide-oda, mintegy ping­pong labdát." V * * Az hogy valaki hatszor nő­sül, nem ritka eset. Azonban egy Sam Sexman nevű 55 éves ember most vette el ha­todszor a feleségét, akitől már ötször vált el. Összeveszésüket mindég egy szabályos válóper követte, aztán kibékültek és összeházasodtak. Most volt a hatodik esküvőjük, mely al­kalommal megállapodtak ab­ban, hogy a tizedik házassá­gukat nagy ünnepségek kö­zött a menyben fogják meg­kötni. Áldásom rájuk. NÉHÁNY EGYÉBB LAPSZEMELVÉNY. Volt egyszer egy ember, akinek ugyan nem volt a sza­kálla kender, de mindég azon •kesergett, hogy ő a legpeche­sebb ember az egész világon. Csak amikor eltemették, de­­,rült ki, hogy hazudott: Ugyanis mikor a sírját ásták, nagyon gazdag olaj forrásra bukkan­tak. Egyik sirásó ember nagy bölcsen meg is jegyezte: "sze­gény ember ne jöjjön a világ­ra." * * * Vértes Marcel a hires festő egyszer a nyári hónapokat vidéken töltötte. Az első napo­kat sétával és ismerkedéssel töltötte el. A harmadik napon már ismerte a bírót, a kisbirót, a tűzoltóparancsnokot és a többi notabilitásokat. A veze­tő emberek közt csak egyet nem ismert még, egy hatvan­éves öreg embert, aki sok tiszt­séget viselt. Végre ezzel is megismerkedett. A bemutatko­zás után a következő párbe­széd folyt le közöttük: — Hány esztendős maga öregem? — Hatvan hál' Istennek! — És maga egyszemélyben éjjeliőr, j kondás, csősz, lánpagyujto­­j gató és csodadoktor? — Bizi­­gen ez igy van! — Csakhogy én már hatvan esztendős va­­! gyök. A maga korában még | én se voltam semmi. : * * * ! Egy másik kevésbé hires festő mondja a barátjának: — Tizenkét évig dolgoztam ezen a -képen. — Tizenkét évig? — ! csapja össze a kezét a barát- J ja. — Igen bizony. Egy évig i tartott, amig megfestettem és I 11 évig dolgoztam azon, hogy i eladjam. V ^ H* Egy partyn a következő pár­­j beszéd folyt le: — Angyalom ! ne ültesd a leányomat az asz- I tál sarkához, mert a babona ! szerint akkor sohasem megy j férjhez... — Ugyan kérlek, I az eszkimó lányok mindég a | sarkon jilngk, mégis férjhez I mennek. * w * Frank Thomas Lee, miután egy kigyó megmarta, üldöző­be vette és amikor elfogta, a legnagyobb hidegvérrel addig harapdálta, amig a hidegvérű állat — anélkül, hogy sebei­ből "kigyó"-gyult volna—egy­szerűen kimúlt. * * * Dr. Leonora Mirone a geor­­giai egyetem tanárnője több­évi kísérletezés után megálla­pította, hogy az egerek egy­kettőre megrögzött alkoholis­tákká válnak. Ha viz és pálin­ka között kell választaniok, sietve az utóbbi mellett dön­tenek. Ha jól tévedek, az em­berek között is akadnak ilyen­fajta egerek.•. v- * ¥ I Két szemész beszélget a harmadikról: — Tudod •—• mondja az egyik — azt mondják, egy szavát sem lehet elhinni. De olyan meggyőzően tud be­szélni, hogy lehetetlen nem hinni neki: — Igen, igen — feleli a másik — én úgy va­gyok vele, hogy amikor már majdnem hiszek neki, egy­szerre a becsüet szavát ad­ja. .. V ¥ ¥ És ha már a színészeknél tartok, hadd mondjak el né­hány rövid színész storyt, me­lyeket valamikor régen még az óhazában szedtem össze: A budapesti Nemzeü Szín­ház szinésztársalgójában arról folyt a vita, hogy a haláljele­netet hogyan kell a legtöké­letesebben megjátszani. A kér­déshez hozzászóltak a szinház legkiválóbbjaí: Odry Árpád, Tartay, Somlay, Fenyvesy, Lehotay, Beregi Oszkár, Já­­szay Mari, Márkus Emma stb. Ujházy Ede — akinek tudva­levő kedvenc szavajárása a "marha" volt — halkan fi­gyelte a vitatkozókat. Egyszer azonban halálsápadtan hirte­len összeesik és hörögve, hul­lafoltokkal a testén vonaglik a padlón. Erre a többiek két­ségbeesetten ki merre lát, or­­, vosért futnak, aki néhány per­ces vizsgálat után lemondó tekintettel néz a körülötte álló művészekre... Ujházy. közben már meg­unta a hörgést és vonaglást, hirtelen odaugrik Tanayhoz ezzel a felkiáltással: Látod te marha, igy kell élethűen meg­játszani a halál jelenetet. Vol. XXXIV. évf., No. 13. szám. Trenton, N. J„ 1953 március 2$ HUNGARIAN-AMERICAN WEEKLY ttSSt:*;? K.S: Megjelenik minden cefitSrtSkSn- 'ncvtrtAI norm TTl Ti I Z ~T- T~r ! , ... . N. D. G E R E N D A Y. Edit®' Szerkesztő; CERENDAY MIKLÓS VLrlUAL ORCÁN of the Hungarian Societies of Trenton and Vicinity Mt#fta, ,n<J PubIithing 0ffte. Előfizetési éra egy évre $1.30. Cenadébe és Európéba $3.00. —Telephone: 3-4910. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton, N. ) SZERKESZTŐI ÜZENET "Uj Colombus" Elizabeth, N. J. ; Önnek tökéletesen igaza van. | Amerikáról, a mi áldott uj ha- j zánkról az európai és közte a j magyar újságok és könyvek ! valamikor úgy Írtak, mint egy | fejlett technikájú acél és vas- i beton rengetegről, melyben lé­­leknélküli gépek zakatolása helyettesíti az eleven élet lük­tetését és mindenekfelett a business hideg szelleme pó­tolja a lelket és az érzelme- , két. Rideg kietlen romantikátlan Ez is Ujházyval történt meg: Egyik szerepében ezt kell mon­dania: — Egy országot egy lóért. Mire a karzratról egy vicces valaki ezt kiáltja visz­­sza: — Szamár nem lesz jó?! A rögtönzéseiről hires Ujházy percnyi gondolkozás nélkül igy replikázik: — De igen, szamár is jó lesz, csak jöjjön le a színpadra. * * * Az itt következő mulatságos színházi . esetet annak idején Tihany Béla barátom mondta el nekem, aki abban az idő­ben a Krecsányi Kálmán Te­­mesvár-Budai szintársuku mű­vésze és főrendezője volt. Ez a kitűnő színtársulat félévig Temesváron, félévig Budán működött. Az első világháború idején minden épkéz-láb segéd szí­nésznek is be kellett vonulni a katonasághoz. így a legegy szerübb statiszta szerepeke; közönséges tanulatlan emb#~ j rekkel töltötték be. Egyik darabnál a főszerep­lő valahogy késett a jelené­sével. Tihanyi Béla a színfa­lak mögül látva a publikum türelmetlenkedését a kinos helyzetet azzal próbálta el­oszlatni, hogy halkan odaszól az egyik "alabárdos" statisz­tához: — Az Isten áldja meg, beszéljen valamint. Erre ez — aki civilben vasmunkás — a padlóra ereszti a félmázsás alabárdot egy jónagyot köpött és átszól a szemben álló ala­bárdos kollegájához: — Hát te tetves lókötő ten­nap hol tekeregtél? Tihanyi megállapította, hogy ilyen ka­cagtató sikere egyhamar egyik színésznek sem volt. * * ¥ \ Eközben eszembe jutott még egy apró színházi incidens, melynek egyik szereplője ma­gam valók: A debreceni Csokonai Szin­ház egy vasárnap délutáni előadásához mentem el a fi­ammal, aki akkor lehetett vagy három éves. A darab címére már nem emlékszem, csak arra, hogy Halassy Ma­riskának, a kitűnő színésznő­nek a szerepe szerint egy re­­vorverrel öngyilkosságot kell elkövetni. Igen ám, de vala­hányszor a kezébe vette a pisztolyt, az én fiam mind­annyiszor felkiáltott a szín­padra: — "Néni tegye le a puskát! Néni ne ölje meg magát!" Minthogy pedig a gyerek már előzőleg többször is felkiabált a színpadra végül is a mű­vésznő megsokalta és leszólott hozzám a nézőtérre: — "Ké­rem Uram legyen szives azt a kis fiút kivinni a színház­ból mert engem ez a gyerek se élni, se meghalni nem en­ged." Mi mást tehettem, meg­fogtam a gyerek kezét és ki­mentünk a színházból. Utunk az Uránia mozgó szinház előtt vezetett el, ahol a gyerek meg­­állott és igy szólt hozzám: — Próbáljunk apukám ide bemenni, hátha innen nem fognak bennünket kidobni. és órzéktelen vidéknek képzel­tük és éreztük ezekből az írá­sokból az uj világot azért — őszintén megmondom — egy kissé lenéztük. Európaszerte az a téves fel­fogás uralkodott hogy Ameri­kának nincs kultúrája, csak technikája és pénze. Ennek a merész állításnak megcáfolá­sára egy szerkesztői üzenet terjedelme nem elegendő. An­nak megírása köteteket venne igénybe és mindenesetre arra hivatottabb irók kellenének, mint én. De tény az, hogy rö­vid Amerikában való tartóz­kodás után rájövünk, hogy eddig rosszul, nagyon rosszul ismertük Amerikát. Lélekben uj Kolomuszokká lettünk és újra felfedeztük Amerikát. Úgy ahogy mondom. Felfe­deztük, mert megismertük a lelkét, érezzük a nagy szivét és látjuk az álmait. •. * * * Talán másodéves amerikás voltam, amikor elolvastam Michael Faster AMERIKA ÁL­MA cimü csodálatos könyvét és Margaret Michel BLFUJTA A SZÉL címen irt nagyszabású regényét. Mindkét könyv an­nak idején "bestseller" volt és azóta bejárta és meghódí­totta az egész világot. Margaret Michel regényéből egy remek film készült, GONE WITH THE WIND címmel, mely sok tanulsággal szolgált nekünk uj amerikásoknak. A Foster nagyszerű alkotása négy generáción keresztül mu­tatja be az ismeretlen Ameri­kát. Egy évszázad pereg le előt­tünk egész napjainkig, éppen úgy*, mint azokon az ismeret­terjesztő filmeken melyeket csütörtökön estéken szoktam végig élvezni a Y.M.C.A. e nagyszerű intézmény kényel­mes lobby-jában. Itt alkalmam volt különben azt is megállapítani', hogy na­gyon sok "ősamerikai" is ezen a filmeken keresztül kezdi megismerni Amerikát... A történetek húsból és vér­ből való szereplőkről tesznek tanúságot: A kivándorló ir kapitány­ról, annak ügyvédé lett fiáról, az első világháború alatt hi­res újságíróvá lett unokájáról, végül negyedik generációként ennek jeles diák fiáról és mindezeknek eleven környeze­téről. A főszereplők azonban mégsem ők. A főszereplők úgy a regényekben, mint a filmeken: AMERIKA. * * * Valamikor az 1920-as évek elején Dr. Tápai Szabó László egyetemi tanár a Pesti Napló népszerű "csillagos cikkek" ki­tűnő írója a debreceni Keres­kedelmi Kaszinóban előadást tartott Amerikáról és bizony beszédének egyes részleteinél nem valami előnyösen nyilat­kozott az Egyesült Államok­ról. Az, előadás után interjúra kértem fel és jól emlékszem az Uj hazánkra vonatkozó néhány furcsa megjegyzésére. Magyarázatot kértem tőle. Megmondom őszintén a tanár ur felelete egy- cseppet sem elégített ki, de akkor nem tud­tam azokat megcáfolni úgy mint most, amikor már több mint egy évtizede élvezem ennek a nagylelkű országnak minden áldásait. Szokatlan hosszúra terjedő üzenetemmel azt hiszem nem csak az Ön, hanem mások tévhitét is — melyeket Ame­rika felől alkottak — sikerült eloszlatnom. God bless you, and God Bless America. LUKÁCS ERNŐ. Novelty Party a Gör. Katholikusokná! minden vasárnap este 8:30-kor. Kezdje a hetet nyereménnyel. Várjuk önt. — Tisztviselőnők. Gyönyörű szórakoztató szinelőadás a St. Stephen's Oath. Club rendezésében A próbákból Ítélve az idei előadás minden ed­digit felül fogja múlni. — Az érdeklődés egyre fokozódik. — Szerezze be jegyeit még ma. Mrs. Andrew Graycar Member of Cast Miint minden esztendőben, az idén is megtartja nagysza­básúnak Ígérkező szinelőadá­­sái a Szent István róm. kath. egyház kebelében működő St. Stephen's Catholic Club Wm. B. Wharton veterán rendező vezényletével. Az előadások a Miss Ethel Blaskovitz Member of Cast Szent István iskola dísztermé­ben április 24-én, 25-én, 26-án, péntek és szombat este, vala­mint vasárnap délután lesz nek. A próbák nagyban foly­nak, s legközelebbi lapszá­mainkban bővebb felvilágosí­tást fogunk adni. Beszámoló és köszönet Nyilvánosan is hálás köszö­netét óhajtok mondani mind­azoknak, akik a Szent Miklós Magyar Görög Katholikus Egy­ház március 15-iki Bíngó esté­lyén részt vettek és azon al­kalomból a Rózsafüzér Társu­lat által tartott húzáson min­denféleképpen felkaroltak a nemes ügyet. — A rendező bizottság elnöknője az agilis Pelles Jánosné honfitársnőnk volt, aki buzgó szorgalommal és nagy körültekintéssel ügye­sen vezette le a dolgokat. így tehát megemlítjük, hogy azt a gyönyörű, értékes ágytakarót, amit Iá. Bonyicky Józsefné ér­demes honfitársnőnik ajándé­kozott, a 783-as számú jeggyel Mary Dorchik, 1625 Chestnut avenuei lakos nyerte meg. Nem mulaszthatom el tehát, hogyhogy ismételten meg ne köszönjem mindazoknak jószí­vűségét, kik felkarollak ben­nünket, az estélyen megjelen­tek, jegyeket vásároltak, s va­lóban kijár a köszönet Id. Bo­­nicky Józsefnénak a gyönyörű adományért. Tisztelettel, Pelles Jánosné. KÉRELEM a trentoni magyar egyházak, egyletek és körök vezetőségéhez. Tisztelettel kérjük a trentoni egyházak, egyletek és körök tisztelt vezetősgeit, hogy junius 28-án, vasárnap, ha csak le­hetséges, ne rendezzenek na­gyobb méretű ünnepséget — vagy mulatságot, mert ezen a napon fogja tartani a St. Step­hen's Catholic Club Scholar­ship Fund piknikjét a Voss­­ler's Grove kiránduló helyen. Tisztelettel, az Előkészítő Bizottság. A Szűz Mária Női Egylet bingoja április 16-án A Szűz Mária Női Egylet április 16-án, csütörtök este bingot rendez a Szent István iskola alsó termében. A bingo este fél 9 órakor fogja kezde­tét venni, mely alkalomból Kovács Jánosné lesz a hostess Bara Ferencné pedig a rende­zőbizottság elnöknője. A bizott­ság lobbi tagjai: Kovács Jó­zsefné, Piszéi Balázsné, Ha­­nusi Gusztávné, Pápai And­­rásné, Balog Istvánná, Tészla Antalné, Gyetván Ferencné, Yucsó Györgyné, Breitenbach Józsefné, Tóth Istvánná, No­­vekmec Jánosné, Csetneky Já­nosné, Preg Györgyné, Jónás Józsefné, Majoros Andrásné, Tilger Jánosné és Francsák Albertné. Szeretettel kérjük a Szűz Má­ria Női Egylet ösztagságát, általában a szórakozni vágyó közönséget, hogy készüljenek az április 16-iki iringóra, mely az előrelátások szerint is szép sikerűnek Ígérkezik. Jó és nemes célra megy a haszon, tehát készüljön min­denki, aki szeret elszórakozni. A viszontlátásra április 16-án a Szent István iskolában. Francsák Albertné. Tavaszi bál ápr. 11-én szombat este a trentoni Magyar Otthonban A Magyar Otthon Igazgató­ságának Női Bizottsága ápri­lis 11-én, szombat este nagy­szabásúnak ígérkező tavaszi bált rendez a Magyar Otthon dísztermében, melyre ezúton is meghívja a szórakozni vá­gyó közönséget. — Az agilis rendező bizottság nagy gondot fordít arra, hogy ez a tavaszi muri mindenki igényét kielé­gítse. Kára-Németh Testvérek zenekara fogja szórakoztatni a közönséget. Novelty Party a Szt. István iskolában rasárnap este 8:30-kor. Kellemes szórakozás. Kössük össze a kellemeset a hasznossal. Várja önt is a Bizottság, Novelty Party a Függ. Ref. Egyház iskolájának dísztermében minden pénteken és minden szombaton. Ha egy hasznos estét akar eltölteni jelenjen meg ezeken a novelty estéken.

Next

/
Thumbnails
Contents