Jersey Hiradó, 1953 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1953-08-13 / 33. szám

IERSEY HÍRADÓ 1953 augusztus 13. •-»’•i-nik minden csütSrtOk*» iiirkeutJ ét kiadói ■f.RENDAY D. MIKLÓS ÜiletTeietí: -U RENDAY B. ANNA tf íztStég éi kiadókiiataii V Hia ock Aye. 10, Trenton. N. J. Telefon: 3-4910 f »rei izém ára S cent. Published erery Thursday Editor and Publisher NICHOLAS D. GERENDAY Busines« Manager: ANNA B. GERENDAY Editorial and Publishing Offieei 27 Hancock Ato. 10, Trenton. N. I Phone 3-4910 Single copy 3 cents tfcw as Second-Class Mail Matter Noremher 30th, 1921, at the Poel Office in Trenton, N. J., under the Act of March, 1870. ROEBLINGI-HIREK Roeblingi képviselőnk Szántai Mihály FIGYELEM A Szent István Segélyző Egylet roeblingi osztály össz­­tagságának ezúton is szives tudtára adjuk, hogy a nyári szezon beálltával: junius, jú­lius és augusztus hónapokban nem tartunk gyűléseket, csu­pán pénzszedést reggel 9 órá­tól déli 12 óráig. Kérjük a tagságot, hogy ne maradjanak el havi fizetéseik­kel. — Ez természetesen csak a három hónapra szól. Ne feledjük tehát el, hogy most vasárnap reggel 9 órától déli 12 óráig tartjuk a pénz­­.szedést. Lukács József, elnök. A SZENT ISTVÁN SEGÉLYZŐ EGYLET ROEBLINGI OSZTÁLY BETEGEINEK NÉVSORA Mrs. Theresa Burhus, Fifth Ave., Roebling. Mrs. John Móricz, Hedding. Eugnee Dorr, Alden Avenue, .Roebling Ifj. Szabó János, titkár ,. 101 Third Avenue Roebling k -——o-----­Figyelem A Roeblingi Függ. Ref. Egyház hirei. Lelkész: Ábrahám Dezső Vasárnapi iskola 8:30-kor. Angol istentisztelet 9:30-kor. Magyar istentisztelet 10:30- kor. L A Roeblingi Egylet össztag­­ságának ezúton is szives tud­tára adjuk, hogy a nyári sze­zon beálltával junius, julius és augusztus hónapokban nem Jártunk gyűléseket, —- csupán ■pénzszedést reggel 9 órától déli 12 óráig. Kérjük a tagságot, hogy ne maradjanak el havi fizetéseik­kel. Ifj, Szűcs János, elnök. FIZESSEN ÉÜT^« mr LÁPUNKRA ÚRVACSORA osztás lesz mindkét istentiszte­leten, valamint konfirmáció. Kérjük azokat, akik az úrva­csorái jegyeket akarják fel - ajánlani, hogy szóljanak az egyház tisztviselőiméi.-----o—— KONFIRMÁLNI fognak Bordásh Georgiana, Bajzáth Imre, Tódásh Ferenc, ' és Winner Judit. Szülők, ke­­: resztszülők, rokonok, mindem 1 ki jöjjön el erre az ünnepé­­; lyes alkalomra.-----o-----­KÖZALAP — MISSZIÓI 1 gyűjtésűnk folyamatban van. | Mindenki adjon a missziói célra bőkezűen. BŰNBÁNATI | istentisztelet szombat este 7:30-kor. You, too, can help 1 through Your * RED CROSS GIVI NOW LUKÁCS EDE honfitársunk gyógy-masszázs fe és fogyasztó intézete MANÓN LESCAUT Irta: Prévost Abbé REGÉNY Fordította: Saigó Ernő Esküvős tervünket Saint-Denis­­ben egyszerűen elfelejtettük; kijátszottuk az egyház jogait és mielőtt jóformán észrevehet­tük volna magunkat már há­zastársak voltunk. Annyi bi­zonyos, hogy amilyen gyen­géd és állhatatos természetű vagyok, egész életemen át boldog lettem volna, ha Manón hü marad hozzám. Minél to­vább voltam vele együtt, an­nál több és több kedves tulaj­donságod fedeztem fel benne. Elméje, szve, szelídsége és I szépsége oly erős és elbájoló láncba fonódtak, hogy egye­bet se kívántam, mint csak bent maradni e körben. Ször­nyű végzet! Az okozta kétség­­beesésemet, ami boldogságom­nak lehetett volna a biztosíté­ka! Az az állhatatosság tett a világ legszerencsétlenebb em­berévé, amiitől a legédesebb sorsot és a szerelem legtelje­sebb jutalmát várhattam vol­na. Párisban butoroztt lakást fo­gadtuk, V... utcában, szeren­csétlenségemre B... • a hires adóbérlő háza mellett. Három hét telt el és én annyira csak szenvedélyemet éreztem, hogy alig gondoltam családomra és a bánatra, melyet apámnak elmaradásommal okozhattam. Minthogy azonban a kicsapon- j gás továbbra is idegen ma- ! radt tőlem és Manón is na­gyon szerényen viselkedett, a ■ csend, melyben éltünk, aprón- I ként visszatérített a kötelesség gondolatához. Elhatároztam, hogy ameny­­nyiben lehetséges, kibékitem apámat. Kedvesem oly szere­tetreméltó volt, hogy biztosra vettem, ha módját tudóim ej­teni# hogy megismerje jó ter­mészetét és értékes tulajdon­ságait, meg fogja nyerni a tet­szését; szóval, azzal hitegettem magamat, hogy miután enge­­delme nélkül hasztalan remél­tem megtehetni, meg fogja en­gedni Manon-nal való házas­ságomat. Tervemet közöltem Manon-nal és megérttettem ve­le, hogoy a szerelem és a kö­telesség parancsán kívül né­mileg a szükség is tanácsolja e lépést, mert -tőkénk erősen megfogyatkozott és kezdtem ki­ábrándulni a hitből, hogy az kimeríthetetlen. Manón hűvösen fogadta ter­vemet. De mert a kifogások, melyekkel ellene mondott, tisztára irántam való szerel­méből és a félelemből fakad­tak, hogy ha apám nem egye­zik bele házasságomba, ellen­ben búvóhelyünket már tudja: könnyen elszakíthat tőle, — a legkisebb sejtelmem se volt a kegyetlen c s a p á s ró 1, mely reám lesújtani készült. Ami a fenyegető szükséget illeti, erre azt felelte, hogy néhány hétig még van miből élnünk, az­­utánra pedig majd segítséget talál néhány vidéki rokonának szereteteken, akiknek írni fog. Ellenkezését oly gyengéd és oly szenvedélyes csókokkal édesítette, hogy én, ki -csak benne éltem és a legtávolabb­ról se kételkedtem szivében, nem tudtam mást teenni, mint helyeselni minden szavát és minden elhatározását. Erszényünket ő kezelte és reábiztam, hogy ő vásárolja be a szükségeseket. Kevéssel utóbb észrevettem, hogy asz­talunk kezdett dúsakban terít­ve lenni és ruházata is meg­gyarapodott némely jelenté­keny áru disszel. Miután tud­tam, hogy már csak alig ti­­zenkét-tizenöt pistolunk lehe­tett, csodálkozásimat fejeztem ki gazdagodásunk e tünetein. Manón nevetve biztatott, hogy ne aggódjam. "Nem meg­mondtam, hogy majd találok segítséget?" Nagyon is egy­szerű .lélekkel szerettem,- sem­hogy hamarosan gyanút fog­tam volna. Egy délután, mikor elmen­tem hazulról és figyelmeztet­tem Manont, hogy a rendesnél tovább fogok elmaradni, ha­­zaérkeztemkor meglepetve ta­pasztaltam, hogy valami két­­három percig kellett várakoz­nom az ajtó előtt. Kiszolbálá­­sunkra egy kis leányt tartot­tunk, ki körülbelül velünk egy­körös volt. Mikor végre kinyi­totta az ajtót, megkérdeztem tőlee, miért váratott ily sokáig. Zavar arckifejezéssel azt vá­laszolta, hogy nem hallotta a kopogtatásomat. Gsak egyszer kopogtattam. "Ha nem hallot­ta", — mondtam neki — "miért ^ jött hát mégis ajtót nyitni?" Ez a kérdés annyira zavarba ejtette, hogy nem lé­vén elég lélekjelenléte valami kifogást mondani, sírva fakadt és bizonykodott, hogy nem ő a hibás, de Manón megtiltotta neki, hogy ajtót nyisson, mi­előtt B. ur el nem távozott a másik kijáraton, mely a kis szobából nyíl;. Annyira meg­rendültem, hogy nem volt erőm belépni a lakásba. Azt válaszoltam, hogy valami ürüggyel lemegyek az utcára, a leánynak pedig meghagy­tam, mondja még úrnőjének, mindjárt jövök, de arról, hogy B. urat említette, ne szóljon. (Folytatása következik) KINGSLEY ARMS HEALTH BATHS 1169 So. Broad St. Trenton, N. J. Hétfőn, kedden, szerdán, csili, a ügyek részére pénteken, szombaton, vasárnap a férfiak részére Telefonálja be, hogy mikor szeretné igénybe venni . e modern gyógy-masszázs és fogyaszté 1 intézet szolgálatát r TELEFON SZÁM: 2-5590 Nem akaijuk feladni á hajót Néhány komoly szó Amerika magyarságához Annak a szivetfacsaró tragédiának láttán, mely tengerentúli testvéreinket 1945-ben érte, jótakaró ameri­kai magyarságunknak egyhangú kívánságára jött létre Segély Akciónk. Annak kívánságára állottunk az élre. j hogy a mozgalmat szolgáljuk, kiszélesítjük. Hogy jót te* '• hessünk. J Négy esztendeje múlott immár, hogy amerikai magyarságunk dollárjainak százezreit juttattuk át a ten­geren élelem, ruha, felszerelés vagy orvosság formájában« í Hála-levelek tízezrei jöttek a segítés nyomán arról a! Magyarországról, mely idegen uralom járma alatt nyög ma is. Amerikai magyarságunk méltán érezhette, hogy hí-, vatást tölt be, amikor ad, szívesen ad, abból amit neki Isten adott. Aztán jöttek a hontalanok, a menekültek panaszai: “Velünk senki sem törődik, éhezünk, mezítelenek va­gyunk, sir bennünk a lélek” .... Az ő gondjukat is fel kellett vennünk. Adnunk kellett abból a csökkenő kevésből, ami hozzánk eljutott. Mostanában azonban mintha ez a kevés is apadóban volna. Mintha nem volnának most már nyitott fülek, résztvevő szivek, adakozó kezek. Mi nem érthetjük meg ezt a közönyösséget. Miránk Amerika magyarsága azt bízta, hogy kiáltó szó legyünk. Kiáltunk tehát: A nyomorúság nem szűnt meg, magyar testvéreink tízezrei hontalanul, munkátlanul s reményvesztetten lézengenek idegen országok nehezen tűrt vándoraiként. Segíteni kell rajtuk. Ezt azonban csak úgy tehetjük meg, ha itteni magyar­ságunk a munkában és áldozatban meg nem lankad. Mi nem akarjuk feladni a hajót, a szeretetnek tengereken keresztüljáró segítő hajóját. Nem hisszük azt sem, hogy magyarságunk ezt kivánná tőlünk. Akkor tehát, az Isten szent szerelmére, szed­jük össze erőinket egy újabb lendületre. Tartsunk “Tag Day”-ket, mint Pittsburgh és Philadelphia tette, rendezzünk bazárokat, összejöveteleket, mint New York tervezi. Keressük meg azokat, akik meg tudják érteni a magyar nyomorúság jaj-kiáltásait. Mert vannak ilyenek. Csak osztályaink meg ne res­tüljenek, régi munkásaink el ne kedvetlenedjenek. Központunk s közülünk bárki szívesen segít ebben a munkában akár személyesen is, bármikor és bárhol. írjanak, szóljanak és hívjanak, ahol munkánkat akarják. Mert mi nem akarjuk feladni a hajót! Szeretettel í | az Amerikai Magyar Segélyakció Központi Intéző Bizottsága f Szántó Lajós Borshy K. György Rév. Gáspár János Dobozy Arthur országos elnök, elnök. alelnök. titkár. Cukor Mór (,? .« F. Nagy Lajos Dr. Kerekes Tibor jogtanácsos. ^ ^ ’ ►-■ ellenőr. coordinator. Dr. Cholnoky Tibor, Grega Dezső, Király Imre, Dr. Márk Béla, Szegedy L. István, Dr. Takaró Géza. fl. t r ’ » - *%. M^ ■. , _ ^ ^ ^ ^ VÁGJA LE! TÖLTSE KII KÜLDJE BEI AMERICAN HUNGARIAN RELIEF, Inc« 165 West 46th Street (Room 809) New York 19, N. Y. ' ; Mellékelten küldök...............dollárt tengerentúli nyomorgó magyar testvéreink segítésére« m M « Név: ..............................................................................................................j i 1: * ' Lfiica,, szám. f * V Város i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents