Jersey Hiradó, 1953 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1953-08-20 / 34. szám

GÖRBE TÜKÖR írjaJ LUKÁCS ERNŐ TILOS A FÜTYÖLÉS. Olvastam, hogy a niagarai vízesés közelében és Niagara Falls város uccáin fütyölni szigorú büntetés torhe mellett tilos. A drákói rendelet úgy szól, hogy bármikor és bárhol valakit tettenémek, törvény elé állítják és — megtanítják kez­­tyübe fütyölni... Valamikor Írtam egy 'krokit az' amerikai fütyölő emberek­ről és proponáltam azok meg­­rendszabályozását. Lehet, hogy a Kanada ha­tárán lévő Niagara város ma­gáévá tette az én szerény in­dítványomat. Ámbár én csak a hamisan fütyölő emberek megbüntettesét kértem, de ugy­­iátszik Niagara Falls Érdemes Elöljárósága nincs tekintettel arra, hogy az illető tisztán, vagy hamisan fütyöl. A bölcs magistrátus bizonyo­san arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy Niagara Falls kellemesen ható csobogását profán emberi füttyök ne za­varják. Nekem pedig az álláspon­tom az, hogy ha már a víz­esés Fals, legalább az embe- j rek füttye legyen tiszta nem pedig fals. —o— MÉLY GYÁSZBAN. Pottyondy Ábelnek váratla­nul meghalt a felesége. A te­metés után meglátogatja egyik jóbarátja, hogy mély gyászá­ban és nagy fájdalmában egy kissé megvigasztalja. Amint váratlanul belép a lakásba, nagy meglepetéssel látja, hogy Pottyondy a szakácsnőt öleli, csókolja. — Nem szégyeled magad te gazember? Még jóformán ki sem hült imádott feleséged teste és te már a cselédeddel csókolózol!? — Hidd el kedves barátom — válaszol Pottyondy — eb­ben a nagy bánatomban — már azt se tudom mit csiná­lok. ZONGORA LECKE. Mitzike papája egy öröknap­tárt kapott, melyről tudáléko­san tart magyarázatot hót éves kis leánykájának.—És mondd daddy ebből a naptárból meg­­tudnád-e n e k e m mondán,i hogy az én hetvenötödik szü­letésnapom milyen napra esik? A papa alaposan átvizs­gálja a naptárt és kijelenti: — Szerdára kislányom. — Akkor jól nézek kii dad­dy — mondja a kislány, mert szerdán szokott lenni a zon­goraleckém. SZTÁLIN0 HALÁLA. Sztálin halálával kapcsolat­ban a magyar irodalom kin­csestárából sorolok itt fel né­hány szellemes idézetet, me­lyek a véreskezü diktátor el­menetelével váltak különösen aktuálissá: ¥ ¥ ¥ — Látjátok feleim mik va­gyunk! — Bizony por és hamu va­gyunk. Halotti beszéd XIII. század. ¥ ¥ ¥ • — Elmegyek meghalni; en­gem nem siratnak, sem én­­értem nem imádkoznak, de elfelejtettem még az enyéimtől is, mikoron meghalok. Névtelen szerző XIV. század. ¥ ¥ ¥ — Eltűnnek az ördögi Nérók. — És ki vesződött, küzdött, végzett alattok?! A nép. Vörösmarty Mihály. —- Ilyen az élet! Jajgatunk és kacagunk, de a halál azt mondja: Citt! * Petőfi Sándor. ¥ ¥ ¥ — Pár ezredév gúláidat el­ássa, —' Homoktorlaszbc^ temeti neved. — Kéj-kertjeidben a sakál üvölt, — A pusztán koldus, szol­gaság tanyáz. Madách: Ember Tragédiája ¥ ¥ ¥ — Egy jó halál többet ér egy rossz életnél. Jókai: A tengerszemü hölgy POLGÁRJELÖLT. Az alábbi kis történet meg­értéséhez, a gyengébbek ked­véért még kell magyaráznom, hogy az Egyesült Államok el­nöke csak NATIVE BORN CI­TIZEN lehet, vagyis csak olyán valaki, aki itt született Egy derék honfi i társunk je­­lentkeziki a polgárosító vizs­gára A vizsgáztató biró a töb­bek közt ezt a kérdést intézi j hozzá: { — Mondja barátom, el van maga erre a vizsgára készül- I ve? — Igen! — feleli a magyar. — Hát akkor mondja meg nekem -— folytatja a biró — lehetne Ön az Egyesült Álla­mok elnöke? — Nem! feleli rövid gondol­kozás után. — És miért nem? — fag­gatja a biró. — Azért, kérem, mert a Roebling drótgyárban dolgo­zom és nagyon el vagyok fog­lalva. ——o— KÓPÉN ÓRÁSNÁL j Egy ügyefogott magyar be­­í megy Kópén János magyar : órás és ékszerész South Broad j streeti üzletébe kezében egy , kis apró csomag, melyből na­gyon fontoskodó ábrázatícrl két óramutatót vesz elő. — Kérem szépen Miszter Kó­pén — legyen szíves ezt a két óramutatót megjavítani. — Hol van az óra? kérdezi Kópén mester. — Csak hagyja maga az órát —- feleli a magyarunk, merhogy annak nincs semmi ! Haja, csak ennek a két muta­­j tónak van valami ibaja, mi­velhogy nem akarnak mozog­ni. Thats all. —o— ANYÓS VICC. Már sok anyós viccet el­mondtam és bíztam életemben és az anyósok hadseregétől sokszor kértem elnézést és bo­csánatot, ha méltatlanul néha meegbántottam őket (nagy Övei). Szeretném, ha az anyósok áldozatos társadalma ezekben a különben jóhiszemű viccek­ben nem találna egyebet, mint ártatlan és ártalmatlan ado­mákat. CSIRKEFOGÓ. Klein: — Nagyon meglepett, amikor hallottam, hogy a lá­nyodat ahhoz a csirkefogó Bergerhez adtad feleségül. J — Nem baj — feleli Grósz i kárörvendő sunyi pofával — megérdemli a sorsát, ami rá vár, mert az én feleségem lesz az anyósa •.. BÉKE. A koreai fronton a béke­­tárgyalásokat megelőzően a hadifoglyok kicserélése folyik. A fiatal férj felnéz az újságból és igy szól a feleségéhez: — Megtudnád mondani szi­vecském, hogy mi a különb­ség a hadifogoly és az anyós között? — Ezen még nem gondol­koztam — feleli az asszony. — Hát akkor megmondom neked: Koreában csak akkor lesz béke, ha a foglyokat kicseré­lik, nálunk pedig akkor, ha a mamádat kicserélik. IDŐJÁRÁS. Csúnya lucskos, esős, ziva­taros időben jön haza a férj és szeliden igy szól a feleségé­hez: — Phuj micsoda undok, ronda... Az asszony be sem várja, hogy a férje az időjá­rásra vonatkozó mondatát be­fejezze, hanem gyorsan közbe­szól: — Drágám ne kezd el mind­járt az anyámmal, amint be­lépsz a házba... Vol XXXIV. évi.. No. 34. szám. Trenton, N. J.« 1953 aug. HU HUNGARIAN-AMERICAN WEEKLY ISSÍSWj,',5,0 íít.tT g^ndaTÍS££ °FF,aAl. ORCÁN o, Tml„ W V!c,^ *D. PMVtftM Előfizeti« ára egy évre $1.50, 'Canadába ét Európába $3.00. —Telephone: 3-4910. SzerkeaztSaág éa kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton. N. S SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉLY A TRENTONI SZENT ISTVÁN TEMPLOMBAN. Amerika szerte Szent István országalapitó királyát ünnepli az amerikai magyarság. Min­den igaz magyar szivébe még mindig ott izzik a "pirosa [be­tűs" Augusztus 20-ika, Sjent István Ünnepe. Az elmúlt Vasárnap a Kj.ith. Liga rendezésében New Y'prk, New Jersey, Pennsylvaniai és Connecticut államok magyar­sága gyűlt egybe a new yorki Szent Patrick kathedrálisban Szent István ünneplésre. . Gyönyörű és feledhetetlen élmény. Felvonulás a Fifth Ave.-n. Százak és ezrek gyö­nyörködnek a szinpompás ma­gyar ruhás asszonyok és leá­nyok csoportjában. Kemény­­kötésű magyar férfiak -4L kik még nem puhultak el az ame­rikai kényelmes élettől — büsz­kén követik a csillagsávos amerikai és a piros-fehér-zöld magyar lobogókat. Büszke “ma­gyar édes anyák — esi! fogó szemekkel és a jövőbe vetett hittel szivükben, marsolnak a menetben és hirdetik tlew York világ-városán keresztül a nagyvilágnak, hogy hisznek a magyar feltámadásban és meg vannak győződve, hogy el jön az idő — talán nincs is túl messze — midőn a magyar nem a new yorki 5th Ave.-n, hanem a budapesti Andrássy utón tarthatja és ünnepelheti Augusztus 20-t országalapitó szent királyunk ünnepét. Szem álig marad szárazon, mikor a Szt. Patrik kathedrá­lisban az orgona bugása mel­lett ezer és ezer magyar szív­ből feltör az ének: Ah hol vagy magyarok tündöklő csil­laga?? ... Követve a Boldog Asszony Anyánk örökké ked­ves és magyar szívhez hozzá­nőtt énektől. .. Majd a Ma­gyar Himnusz... Hozz reá vig esztendőt! Má trentoni Szent István Unokái különösen büszkék le­hetünk, mert közel 200-an vet­tünk részt a feledhetetlen ün­nepen. Most Vasárnap saját kedves templomunkban fogjuk ünne­pelni Szt. Istvánt. Ez alkalom­mal ünnepeljük őt, mint hit­községünk és templomunk Pat­­rónusát, Védő-Szentjét. Az ünnepi szent misét most Vasárnap 10 órakor egy Ró­mából érkező kedves vendé­gem és barátom Msgr. Ma­­gyari Gyula, pápai prelátus fogja bemutatni az Egek-Urá­­nak fényes papi segédlettel és ugyancsak ő fogja a szent beszédet is tartani. Legyünk ott mindnyájan . Rev. Kish' A. Gyula. SZERKESZTŐI ÜZENET Nagy elődöknek kis utódai. Valóban úgy van, hogy nem minden kiváló apától származnak kiváló fiuk. Ezt az igazságot sajnos számtalan esetek igazolják. Származásunk földjén na­gyon sok kiáltó példát lehetne felsorolni, melyek bizonyítják, hogy legtöbbször igen "mesz­­sze esik az alma a fájától.” Wekerle Sándor a hires po­litikus és államférfi fia, ifjú Wekerle Sándor igen szürke tehetségtelen politikusnak bi­zonyult, éppen úgy, mint Vá- 1 zsonyi János a kiváló állam­­! férfi és nagyszerű jogász Vá­­j zsonyi Vilmos fia. A Jancsi [ gyerek ugyan megkísérelte az apja nyomdokain haladni, de minden erőlködése dacára csak halvány kópiája maradt apjának. Sándor Pál fiából pedig egyenesen haszontalan ember lett, aki egy darabig a kiváló apja nevéből élősködött és midőn ebből is kikopott, el­tűnt a sülyesztőben. Baross Gábor a nagy alko­tó, a hires vasminiszter fia, ifjú Baross Gáboor, alig tett egyebet, mint elhomályosította ! apjának fényét és dicsőségét. I Ifjú Tisza István még csak meg se kísérelte, hogy apjá­nak vagy nagyapjának Tisza Kálmánnak nagy nevéhez méltó legyen. Baltazár Dezső a reformátu­sok lángeszű és lánglelkü.püs­pöke több fiút is hagyott ma­ga után, de egyik sem örököl­te apjnak kiváló képességeit. Órákat lehetne eltölteni ilyen kirívó példák felsorolásával, de nem okvetlen szükséges 1 ilyen jelenségekért szülőha­zánkban kalandozni, mert itt az Újvilágban is számtalan analog esetre lehetne rámu­tatni, de csak Edisont a világ­hírű tudóst és feltalálót emlí­tem meg. Kevés ember ólt a földön, akinek annyi jót és szépet köszönhet az emberiség, mint Thomas Edisonak. A fiáról viszont ezt a legjobb akarat mellett sem lehet elmondani. Charles Edison jó kormányzó­ja volt ennek az államnak, de egyéb semmi. Persze a szabályok azért vannak, hogy megerősítsék a kivételeket. "Nehéz probléma" Az Ön esete kétségtelenül nagyon nehéz, éppen azért azzal e rovatunkban nem le­het foglakozni, még kevésbé tanácsot adni. Egyik délután 4—5 között szeretnék Önnek a szerkesztőségünkben találkoz­ni. Talán kisüthetünk valami jót. Viszontlátásra! L. E. SZEMÉLYI HÍREK Idősebb Novák Sándor és bájos felesége Molnár Margit­ka a múlt héten egy drága aranyos vendéget kapott. If­jabb Novák Sándor fiuk há­romnegyedévi kalandos utazás után augusztus Mén a "Tit­kok" országából szerencsésen megérkezett. A szépreményü fiatalembert a hosszú és izgalmas utazás ! fáradalmai egy kissé kimerí­tették azért pár napi pihenőt a St. Francis kórházban töltött, mely után ünnepélyesen be­vonult szerető szüleinek Wil­­burtha 96 szám alatt lévő pompás otthonába. Ezt meg­előzően a bolodog Molnár nagyszülőknél töltött pár kel­lemes napoot. ¥ ¥ ¥ A történeti hűség kedvéért mint ritka érdekességet meg­említem, hogy az ifj. Novák­­kal egyidőben érkezett "haza" egy másik jóképű fiatalember is, aki csak 50 százalékos ma­gyar és akinek a szülei egy napon keltek egybe a Novak házaspárral. Persze ilyenformán nem hagyta magát ő sem lefőzni és igy egyidőben érkezett meg a barátjával Novák Sandával. Minthogy pedig az édes any­ja Mészáros Györgyike egy­­szabában tartózkodoott a No­vák gyerek mamájával tehát a két délceg fiatalember a "St. Francis” 50-es számú szo­bájában adott egymásnak ta­lálkát. Áldott amerikai hazánk és szép városunk e két legfris­sebb polgárát a Jersey Híradó olvasói nevében is szeretettel üdvözlöm és szívből kívánom, hogy kedves szüleinek szerez­zenek sok-sok örömet és bol­dogságot, a magyar névnek pedig számos dicsőséget. Lukács Ernő. HUSZONHÁROM ESZTENDŐ... Steiner Boriska — a trentoni magyar rádió óra szive, lelke csodálatos munkát végez a magyar zene népszerűsítése érdekében, nemcsak közöt­tünk, hanem az amerikaiak között is. Képünk Steiner Boriskát ábrázolja a stúdióban, munka közben Tíz és egynéhány esztendő­vel ezelőtt, amikor az állandó magyar filmszínház tervével köszöntöttem be a trentoni ma­gyarsághoz —- két ragyogó •magyar egyéniséggel hozott össze a sors. Az első, aki most bizonyára a mennyországban - nézi a magyar filmeket, a mi örökké felejthetetlen Gerenday I Bácsink, — a másik a mi Steiner Booriskánk, aki 23 I éven keresztül páratlan lelke-1 sedéssel és egészen rendkívüli I tehetségae’* 1 nemcsak bennün-l két ajándékoz meg naponta al magyar nótával, hanem meg-l hódított a magyarság számárai egy olyan amerikai közönsé-1 get, amely azelőtt azt sem j tudta, hogy magyar dal is van a világon. Mindjárt itt elöljáróba meg akarom jegyezni, hogy amikor vagy egy hónappal ezelőtt egy tervvel léptem Steiner Bo­riska elé — két kedves meg­lepetés ért. Az első az volt, — engedjék, hogy ezt megírjam — még kedvesebb, fiatalabb, tehetségesebb, mint amikor először bemutattak neki. A második, hogy ma még lelke­sebb, okosabb és ügyesebb, mint amikor először találkoz­tunk. Nekem szabad egészen őszin­tének lenni — mert én vendég vagyok Trentonban —- ahová mindig szívesen jövök. Jöttem a múltban, kezet szorítottam Gerenday bácsival, — és már­is jól éreztem magam. — Ő eljött a mozi előadásaimra -- leült valahol hátul a néző­téren —- végig szundikálta az előadás egy részét és aztán boldogan hazament. Jöttem és egy párszor meghívtak Stei­­nerék az Ő vendégszerető há­zukba — és néhányszor va­lódi elfogódottsággal és való­ságos csodálattal adóztam .Steiner Boriska vendégszerete­tének — ami éppen olyan tipi­kusan magyar, mint az Ő rá­dió órája és mint az Ő ma­gyar egyénisége. Milyen szerencsések maguk kedves trentoni Magyar Bará­taim — egy kicsit irigylem Mindnyájukat. Huszonhárom esztendő előtt — mennyi kedves órával ajándékozta meg a trentoni magyarságot a magyar rádió óra :— és annak lelke, szive, esze, irányítója és összetartója — Steiner Boriska. Nem csoda, hogy fiatal ma­radt, mert ehez a munkához kell a fiatalság lelkes hite, idealizmusa — tüze és ener­giája. Neki is meg kellett küzdeni a nemtörődömséggel — , az élet taposó malmával. Olyan ez a rádió óra, mint a magyar muzsika — mint a tarka pipacsos rét — mint a magyar táj — mint a magyar róna. Színes, érdekes, szomorú és vidám, ahogy változik a nóta —- ennek az órának van lelke, szive, hangja k— egyé­nisége. Még akkor is, amikor Steiner Boriska — bútort vagy bármit hirdet — még akkor is muzsi­kál a magyar nóta —- még akkor sem kommerciális ez az óra — mert a Steiner Boriska (Folytatása a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents